Napokon belül munkába áll a következő Európai Bizottság, miután kis többséggel jóváhagyta az uniós képviselő-testület.
Fotó: Frederick Florin | Forrás: AFP
Véget ért a politikai huzavona, az Európai Parlament 370 igen szavazattal, 282 nem ellenében zöld utat adott a huszonhét tagú biztosi kollégiumnak. A többséghez legalább 345 képviselő támogatása kellett.
A szavazás eredménye nem meglepetés, miután az Európai Parlament meghatározó pártjainak vezetői egy héttel korábban megegyeztek Ursula von der Leyen csapatának a jóváhagyásáról, és ezzel megnyitották az utat az új Európai Bizottság (EB) december 1-jei hivatalba lépése előtt. A mérsékelt jobboldaliak, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az euroszkeptikusok jó része támogatta az új testületet.
A szélsőjobb – köztük a Fidesz képviselői – egységesen elutasították. A baloldali pártcsoporthoz tartozó DK-s Dobrev Klára és Molnár Csaba a nem gombot nyomta meg, a Facebookon közzétett magyarázatuk szerint azért, mert nem tudnak egy olyan Bizottság mellé állni, amelynek egyik tagja “Orbán kinyújtott karja”, a szerintük politikailag és erkölcsileg is alkalmatlan Várhelyi Olivér. A Tisza párt EP-képviselői megszavazták a második Von der Leyen Bizottságot.
A DK EP-képviselői nemet mondanak az új Európai Bizottságra – Dobrev Klára és Molnár Csaba leszögezte, nem tudják támogatni azt a testületet, amelynek „Orbán…
Az EP-képviselők nyáron választották meg Ursula von der Leyent a következő brüsszeli testület elnökének, a többi tagról most egyszerre, a plenáris ülésteremben jelen lévők egyszerű többségével döntöttek. A huszonhat európai biztos különböző szakpolitikákért felel, ilyen többek között a klímavédelem, a versenyképesség, az iparpolitika, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a migráció, vagy az egészségügy. Ez utóbbi a magyar Várhelyi Olivér feladatköre, aki második mandátumát kezdi az EB-ben. Újdonság, hogy mostantól biztosa lesz a a védelempolitikának, a lakhatásnak és a mediterrán országokkal fenntartott kapcsolatoknak.
Várhelyi Olivér alkalmas a rábízott feladat ellátására, áll az EP ma nyilvánosságra hozott értékelő levelében – A Zöldek és a szélsőbaloldaliak…
Az Európai Bizottság alapvető feladata, hogy jogszabályi javaslatokat dolgozzon ki, ellenőrizze a már elfogadott uniós törvények érvényesülését, elkészítse az Unió költségvetését és felügyelje a pénzügyi források elköltését.
A huszonhét megválasztott bizottsági tag közül csak négyen tagjai a leköszönő EB-nek. Az újak között van a spanyol Teresa Ribera, aki a klímavédelemért és a versenypolitikáért felel, valamint az észt Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Velük együtt hat alelnöke lesz a biztosi kollégiumnak, köztük négy nő.
Az Európai Bizottságban a jobboldali pártok delegáltjai vannak többségben. A szélsőjobboldali Patrióták Európáért frakció, amelyhez a Fidesz is tartozik, a harmadik legnagyobb az uniós parlamentben. Őket követi az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű pártcsoport, amelybe az olasz miniszterelnök keményvonalas Olasz Testvériség pártja tartozik. Mindkét frakciónak mostantól egy-egy biztosa lesz Várhelyi Olivér és az olasz Raffele Fitto személyében, utóbbi ráadásul az egyik alelnök. A mérsékelt jobboldali Európai Néppárthoz (EPP) tartozó kormányok tizenhárom tagot jelöltek a következő brüsszeli testületbe, és EPP-s a bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is. Hat biztost liberális, négyet pedig szocialista színezetű kormányok neveztek. A szlovák Maros Sefcovic – akinek ez lesz a negyedik mandátuma az EB-ben – a politika senkiföldjéről érkezik, mivel Robert Fico kormányfő egykor a szocialistákhoz sorolt pártja mostanáig egyetlen európai pártcsaládhoz sem csatlakozott.
Ursula von der Leyen a szavazást megelőző európai parlamenti beszédében bemutatta a leendő biztosokat. Leszögezte, hogy együtt fog működni az összes Európa-barát, demokratikus erővel az EP-ben, és mindig a centrumból fog kormányozni. Ezzel igyekezett megnyugtatni a baloldali, liberális és zöldpárti politikusokat, akik attól tartanak, hogy a bizottsági elnök pártcsaládja, a mérsékelt jobboldal lepaktál a szélsőséges, populista erőkkel, ahogy az nemrégiben megtörtént a migrációval és a környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalások, illetve törvények jóváhagyásakor. Az EPP a képviselő-testület legnagyobb frakciója, és ebben a ciklusban mind a baloldali, mind a szélsőjobboldali blokkal összefogva képes többséget alkotni.
Ez a szembenállás rányomta a bélyegét a biztosjelöltek európai parlamenti meghallgatását követő politikai alkudozásra. A progresszív oldal egy ponton azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a szélsőségesnek titulált Várhelyi Olivér biztosi és az olasz Raffaele Fitto alelnöki jelölésének a megerősítését, de végül meghátrált. A baloldali lázadás ugyanakkor veszélybe sodorta Teresa Ribera esélyeit, akit a jobbközép Néppárt megpróbált felelőssé tenni a valenciai katasztrófa több száz halálos áldozatáért, miután az áradások idején a szocialista kormány környezetvédelmi minisztere volt.
Az Európai Bizottság megválasztását megelőző vitában a legtöbb baloldali és liberális képviselő figyelmeztetett, hogy a progresszív, Európa-párti oldalnak össze kell tartania. Többen hivatkoztak a háromoldalú megállapodásra, amelyet néhány napja hozott tető alá az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok politikai csoportja a következő öt évre szóló együttműködésükről. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján azonban nem volt hajlandó kizárni, hogy esetről-esetre készek lesznek szövetkezni a tőlük jobbra állókkal, elsősorban Meloniék frakciójával.
December elsején felállhat az új Európai Bizottság, Várhelyi Olivér biztos lesz, portfólióját azonban megnyirbálták – Nehéz szülés volt, de létrejött a…
Ursula von der Leyen Budapesten: Mindannyiunk érdeke, hogy a világ autokratái nagyon világos üzenetet kapjanak arról, nem létezik a hatalomhoz való jog
