Na jó! Akkor még egyszer, remélem utoljára!!! Lehet, hogy ez sokak számára elképzelhetetlen, de van olyan, hogy az ember nem DK-s, nem Gyurcsány-rajongó és nem gyűlöli Magyar Pétert, csak egyszerűen azt gondolja, hogy Magyar egy antiliberális, antidemokratikus, populista politikus, akivel szemben számos erkölcsi aggályt is meg tud fogalmazni. Nincsenek vele kapcsolatban érzelmei, sem gyűlölet, sem szeretet, megpróbálja racionális szempontok alapján értékelni, hogy vajon megfelel-e az ő közjóval, demokráciával, szabadsággal kapcsolatos elképzeléseinek, vágyainak, ha egy ilyen ember jutna (kizárólagos!)kormányzati hatalomhoz Magyarországon. És arra a megállapításra jut, hogy az ő értékrendje, várakozásai alapján, ő nem alkalmas erre. Ez „mindössze’ annyit jelent, hogy nem szeretne olyan országban élni, amit egy ilyen ember kormányoz, semmi többet.
És természetesen ez nem jelenti azt, hogy azért, mert MP-t alkalmatlannak tartom, a fideszt támogatom. Nem hiszem, hogy sokan vannak, akik többet tettek a fidesz hatalom ellen (már 2010 előtt is) és magasabb árat fizettek ezért, mint én.
Tehát ha finoman akarok fogalmazni, indokolatlan megbélyegzésnek, ha durvábban akarom mondani, aljasságnak tartok személyemmel kapcsolatban minden olyan megjegyzést, ami arra utal, hogy MP kritizálásával a fideszt támogatom. Csak mert nem értek egyet azzal a végtelenül leegyszerűsített és káros gondolkodással, hogy az ellenségem ellensége, a barátom. Ez nem így van! És méltatlan mindazokhoz, akik gondolkodó értelmiséginek (vagy akárminek) tartják magukat.
Soha nem fogok valakit csak azért támogatni, mert az ellenségem, ellensége – ennél azért differenciáltabb igényeim vannak. És soha nem fogom azt gondolni másokról, hogy csak azért, mert mást gondolnak bizonyos kérdésekről, mint én, jogom van nyilvánosan sértegetni, megbélyegezni őket vagy olyasmit tulajdonítani nekik, amit soha nem mondtak vagy tettek.
Ma is azt gondolom, hogy világ – akármennyire szarul alakul is mostanában – sokkal bonyolultabb annál, minthogy kétdimenziós gondolkodással leírhatnánk, és hogy bármi feljogosíthatna bárkit arra, hogy másokat skatulyákba helyezzen és megbélyegezzen azért, mert megpróbál differenciáltabban gondolkodni. Nekem ahhoz, hogy valaki támogatható, hiteles képviselője legyen a demokratikus, liberális és szolidáris világnak, valóban nem elég az, hogy szembefordul a regnáló hatalommal, amelyet egyébként korábban kritikátlanul és fenntartások nélkül – jó pénzért – szolgált. Természetesen hiszek abban, hogy az emberek meg tudnak változni, hogy képesek a világot másképpen látni, mint korábban, de ehhez nem elég az alapvetően személyes sérelmek által motivált sértődés és bosszúvágy.
Számomra akkor hiteles a szembefordulás, ha az egyet jelent az antidemokratikus, antiliberális, antiszolidáris értékekkel történő szembefordulással. Nem adom ennél alább, hiszen nem szeretnék egy újrafogalmazott illiberális rendszerben élni.
Elfogadom, ha valaki úgy dönt, hogy neki az is elég, ha valaki Orbánékat eltakarítja, de nem értek egyet ezzel. Én valóban rendszerváltást szeretnék, nem pusztán hatalomváltást. Nem szeretem vagy gyűlölöm a politikai szereplőket, nincsenek velük kapcsolatos mélyebb érzelmeim. De soha nem leszek kritikátlan (Fan), sőt kritikus támogatója sem senkinek, akinek liberális, demokratikus, társadalmi szolidaritás iránti elkötelezettségéről nem vagyok száz százalékig meggyőződve.
