Ha valakit tényleg érdekel, hogy mi történik akkor, amikor egy kínai munkáltató – akár egyetem formájában – megjelenik egy demokratikus országban, az nézze meg a Netflixen az Amerikai gyáregység c. dokumentumfilmet.
Tanulságos történet arról, hogy mit jelent az, ha egy amerikai gyárat megvásárol egy kínai tulajdonos és úgy dönt, hogy a gyárban meghonosítja az kínai munkakultúrát. Nem kell ahhoz ideológiai átnevelés, hogy pillanatok alatt “mini Chinává” varázsolják egy amerikai kisváros egy szegletét. Aki nem hajlandó átvenni a katonás – nincs visszapofázás – munkafegyelmet, a kínai munkakultúrát és lázadni akar, az repül. Csak annak van maradása, aki amikor belép a gyárba elfelejti, hogy hol él.
Szóba sem kerül a kínai kommunista párt, a sztálinista ideológia, nincs semmiféle ideológiai agymosás, a kínai munkavállalók helyzete, a munkához és a tőkéhez való viszonyuk elsajátítása elég ahhoz, hogy megtanulják, hogyan kell viselkedni, ha megakarják tartani a munkájukat.
Így lesz ez a Fudan Egyetemen is. Nem kell fejtágítóra járni majd a magyar diákoknak, nem kell hitet tenniük a kínai kommunista párt mellett, csak meg kell tanulniuk kínaiul viselkedni; Kínában minden állampolgárról elektronikus kartotékot vezetnek, amelyen az összes személyes nyilvános és titkos módszerekkel szerzett adata szerepel és még külföldre is csak az utazhat, aki a kartonja alapján “megérdemli”.
A párt mindenkinek leosztályozza a magatartását és eldönti, hogy nem “sért-e nemzetbiztonsági érdeket”, ha külföldre utazik. Persze mi már éltünk hasonlóban, de azoknak a fiataloknak, akik oda fognak járni, biztosan meglepő lesz. Viszont majd a remek ösztöndíjakkal, jól megfizetett oktatókkal, kiváló körülményekkel kárpótolják őket. Ezért tényleg kár volt rendszert váltani.
Forrás: Újnépszabadság