„Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”. Ki mondta? Tisza István? Horthy Miklós? Bárdossy László? Nem, ezt Orbán Viktor mondta 2022.02.12-én.
És nyilván megígéri majd, hogy „mire lehullanak a levelek hazatérnek a katonák” és mire felocsúdunk, már hadat üzentünk az Egyesült Államoknak…
Hogyan kerülünk mi mindig a rossz oldalra? Ez a hintapolitika még soha nem jött be Magyarországnak, a pávatáncért mindig mi húztuk a rövidebbet, mindig mi fizettük a legnagyobb árat az elvtelen, haszonleső politizálásért. A XX. században legalább egymillió magyar állampolgár életével, az ország területe kétharmadának és lakossága egyharmadának elvesztésével fizettünk a becstelen, kalandor politizálásért.
Miről delirál Orbán Viktor? Mire állunk készen? Tényleg el akarja hitetni, hogy ismét mi leszünk a „kereszténység védőbástyája”, mi fogjuk megvédeni Európát és feltartóztatni a „rázúduló ázsiai hordákat”. Miközben még a hadibeszerzésekre szánt pénzek felét el is lopják, hiszen olyasvalaki felügyeli ezeket, aki hasonlóan nagy volumenű korrupciós bűncselekmények miatt már majdnem bíróság elé került, ahonnan aztán a politika valahogy kimentette.
Tagjai vagyunk a világ legnagyobb, legerősebb katonai szövetségének, és ahelyett, hogy annak stabilitásáért, integrációjának erősítéséért szállnánk síkra, ahogyan ezt egy ilyen kis ország elemi érdekei megkövetelik, kardot csörtetünk és bomlasztjuk a szövetséget. Magyarország mindig így politizált és mindig rajtavesztett. Persze nem a hatalmasok fizetik meg ennek az árát, hanem a kisemberek és az ország.
Ne engedjük, hogy ismét belerángassák az országot egy ilyen borítékolhatóan kudarcra ítélt kalandba!
A szerző Facebook-bejegyzése 2022. február 13-án.