Mélységesen igazságtalannak és felháborítónak tartom, ami most a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal történik. A történet ismert; mivel a párt a választásokon nem érte el az 1 százalékot, ezért – függetlenül attól, hogy el tud-e számolni vele – a teljes kampánytámogatást vissza kell fizetnie, körülbelül 650 millió forintot.
A törvényt, amely arról rendelkezik, hogy azoknak a pártoknak, amelyek nem érik el az 1 százalékos támogatottságot, vissza kell fizetniük a kampányra kapott pénzt, a kamupártok alakulásának megakadályozása érdekében hozták.
Emlékszünk, hogy korábban a Fidesz egyik jól bevált eszköze volt, hogy a választások előtt minél több olyan párt alapítását segítette, amelyek kizárólag a kampánytámogatások megszerzése érdekében alakultak és a választások után eltűntek az éji homályban. Ezzel ezek a pártok többszáz millió ft. közpénzhez jutottak, a számos kamupárt pedig arra volt jó, hogy alaposan összezavarja a választókat. Különösen mivel olyan neveket választottak, amelyek vagy könnyen összecserélhetők voltak létező pártok nevével – Kell az Összefogás Párt, Magyar Szocialista Párt 2018, Demokratikus Koalíció Párt, Együtt 2014 Párt – vagy jól hangzó, populista hangzásuk – Rend és Igazságosság Pártja, Magyar Cigánypárt, Jólét és Szabadság Demokratikus Párt – volt. És a Fidesz úgy számított, hogyha csak fél vagy egy százalékot visznek el az ellenzéktől ezek a pártok, számára az is tiszta haszon, hiszen neki egyetlen fillérjükbe sem került, viszont ellenzéki szavazatok tízezreit vitték el. És persze közpénz milliárdokat.
Aztán már annyira látványos és kínos volt ez a kormány által támogatott csalás, és annak a veszélye is egyre fenyegetőbb lett a kormánypártok számára, hogy kicsúszik a kezükből a kontrol hiszen tömegesen alakultak olyan kamupártok, amelyek már nem álltak kormányzati irányítás alatt, hogy a 2022-es választások előtt szigorították a választási szabályokat, amelyek egyike az volt, hogy azoknak a pártoknak, amelyek nem érik el az 1 százalékot vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, függetlenül attól, hogy mire költötték a pénzt.
Ennek esett most áldozatul a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelyről mindenki tudja, hogy nem kamupárt, legalább tizenöt éve létezik és működik, számos önkormányzati képviselőjük van, soha semmilyen korrupciós ügybe nem keveredtek, és a maguk által meghatározott keretek között végzik munkájukat. Van akinek ez tetszik, és van akinek nem, de akinek nem tetszik, az nem szavaz rájuk.
Azt azonban legesküdtebb ellenségeik sem állíthatják, hogy kamupárt lenne, így tehát mérhetetlenük igazságtalan, hogy most olyasmiért büntetik őket, amit nem követtek el. A kampánytámogatással az utolsó fillérig el tudnak számolni, amint ezt meg is tették.
És ami számomra a legvisszataszítóbb, ahogy az ellenzéki pártok szavazóinak egy része kifejezetten örömködik afelett, hogy most úgy áll, hogy nemcsak a párt egzisztenciális hátterét, tehát létét számolják fel, hanem a jelölteknek kell visszafizatni a támogatásnak azt a részét, amelyet nem sikerül adományokból összegyűjteniük. Ez azt jelenti, hogy a jelölteknek saját vagyonukkal kell felelni a történtekért, vagyis elárverezhetik lakásukat, autóikat, megtakarításaikat, értéktárgyaikat, szóval földönfutóvá válhatnak olyasvalamiért, amit nem követtek el.
Arra senki nem számított, főleg a párt nem, hogy az 1 százalékot sem fogják elérni, hiszen még a közvéleménykutatások is 2-3-4 százalékot mértek nekik az utolsó pillanatig. Abban hogy így történt jelentős szerepet játszik az a hazug, etikátlan, a szakmai normákat minden szempontból sárbatipró film, amelyet a választások előtti napokban, nyilvánvalóan lejáratási célból és személyes bosszúból nyilvánosságra hoztak.
Nyilván a Párt is követett el sok hibát, ez azonban nem ok arra, hogy tönkretegyék őket.
Az pedig, hogy sokan – köztük egy amúgy köztiszteletnek örvendő közszereplő – képes azt mondani, hogy kifejezetten örül annak, hogy a Kutyapárt jelöltjei földönfutóvá válnak majd, számomra egyszerűen felfoghatatlan.
Örülni annak, hogy egy pártot és tagjait, amelyik neki nem tetszik, teljesen igazságtalanul tönkretesznek – ez nem egyszerűen a demokratikus értékek megcsúfolása, hanem embertelenség.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. április 30-án.
