Most már nyugodtan leírhatom, mert a jelenben nincs semmiféle tétje, de a jövőre vonatkozóan hordozhat tanulságot. Én – amint ezt akkor jeleztem is – mind a mai napig meg vagyok győződve arról, hogy a fidesz meghekkelte az előválasztás második fordulóját és jelentős szerepet játszott abban, hogy Márki-Zay Péter lett az ellenzék közös miniszterelnök jelöltje.
Indoklásképpen egyszerűen mondhatnám azt is, hogy a fidesz két évtizedes működését figyelve érthetetlen naivitásnak gondolom azt a feltételezést, hogy ölbe tett kézzel figyelte az előválasztás kimenetelét, miközben számára sokkal kevésbé fontos dolgok elérése érdekében is képes hegyeket megmozgatni – a saját aljas eszközeinek bevetésével. Hiszen itt arról kellett dönteni, hogy ki lesz OV kihívója, tehát nagyon nagy volt a tét. És – amint ezt egy alkalommal Lázár János el is pöttyentette, ők úgy gondolták – nyilván ismerve MZP személyiségét és számos fókusz csoportos és más kutatást elvégezve, hogy számukra kedvezőbb, ha MZP nyer.
De ennél komolyabb érveim is vannak. Legalább negyven éve foglalkozom közvéleménykutatással, figyelemmel kísérem a nemzetközi trendeket és más országok választási kutatásait is, de olyat még soha sehol nem láttam, hogy két választási forduló között a semmiből előkerül csaknem kétszázezer, döntő többségében középosztálybeli fiatal, aki az első fordulóban nem szavazott, most viszont boldogan odaállt a sorba, hogy MZP-re adhassa voksát. Éppen azon réteg tagjai, akik politikailag a legkevésbé aktívak és akiktől a legtávolabb áll azaz értékrend, amit a jelölt képvisel.
Hiszen nem tudtak róla többet, mint hogy egy mélyen vallásos, hét gyermekes, konzervatív ember.
És ezt követően ez a kétszázezer szavazó ismét a semmibe vész. Már a következő közvéleménykutatásban sem látszik a nyoma. És végképp nem az április 3-i szavazáson. Nem vitatom, hogy sokan voltak, akik Karácsony Gergely visszalépése után, megfogadva a tanácsát MZP-re szavaztak, de azt kétlem, hogy előfordulhat, hogy ez ennyi vadonatúj szavazót megmozgatott volna, miközben az első fordulóban szavazók közül csaknem ugyanennyien a második fordulóban nem mentek el szavazni. Nem tudom hogy hogyan alakult volna a választás eredménye, ha Dobrev a miniszterelnök-jelölt, szerintem ebben a rendszerben valószínűleg akkor sem lehetett volna nyerni, de a fidesz azt biztosan jól mérte fel, hogy számára sokkal kedvezőbb, ha egy olyan ember lesz az ellenzék vezetője, aki mögött semmiféle politikai erő nincsen és akinek a megválasztása elkerülhetetlen konfliktusokat fog okozni az ellenzéki összefogásban. Miközben a jelöltről magáról is lehetett tudni, hogy sok mindenre alkalmas, de konszenzusteremtésre és egy ilyen finoman szólva színes összefogás menedzselésére biztosan nem.
És persze tudom, hogy ilyenkor a mi buborékunkban elmondják, hogy de hát az én gyerekem is először Karácsonyra, azután MZP-re szavazott, de ők nincsenek benne a kétszázezer, a második fordulóra előkerülő, majd köddé váló új szavazóban. És ha már, akkor azt is megjegyezném, hogy számomra ijesztő és kiábrándító volt azaz agresszív vehemencia, ahogyan az MZP-t támogató értelmiségiek egy része ledorongolt mindenkit, aki kritikát fogalmazott meg vele kapcsolatban.
Miközben, valljuk meg, fogalmuk sem volt, hogy ki az, akit támogatnak, alkalmas-e a feladat ellátására. Egyszerűen csak hinni akartak a Megváltó eljövetelében, aki már megint nem jött el.
A szerző Facebook-bejegyzése 2022. április 10-én.
