Szerintem most bátran örvendezzünk!!! Megtörtént az, amire tizennégy éve kétségbeesetten várunk! Én legalábbis biztosan! Elindult és ma úgy tűnik, hogy tartóssá válik a Fidesz nevű állampárt mélyrepülése. Fél év alatt tíz százalékot zuhant támogatóinak aránya, és ma már a választók kétharmada kormányváltást szeretne. Nemhogy ilyenre, de ehhez hasonlóra sem volt példa az elmúlt tizennégy évben. Magyarországon – amióta szabad választások vannak – mindig is így volt, de legutóbb éppen az amerikai választások is bizonyították, hogy a pártpreferenciák változását döntően a gazdaság helyzetének alakulása befolyásolja. „Te hülye, a gazdaság!” – ahogy Jim Carville, Clinton egyik főtanácsadója magyarázta a kampánystratégia kulcskérdését. Magyarországon a gazdaság egyre mélyülő válsága és a kiútkeresés kilátástalansága egyre szélesebb tömegek számára lesz nyilvánvaló. Ezért indult meg a Fidesz támogatóinak lemorzsolódása az elmúlt egy évben. Hiszen az ő támogatóik jelentős része – nyugdíjasok, alacsony jövedelműek, alacsonyan iskolázottak, kistelepüléseken élők – éppen azokból a rétegekből kerül ki, akiket a legérzékenyebben érint a gazdaság mélyrepülése. Akik valóban sokkal rosszabbul élnek mint négy éve. És eddig talán reménykedhettek, hogy idővel minden jobbra fordul, ez a remény azonban egyre inkább elszáll. Alapvetően ez okozza a Fidesz népszerűségének látványos hanyatlását.
És persze hozzájárul ehhez az is, hogy látnak valamiféle alternatívát, valakit, aki reményt jelenthet az életük változására és akinek hisznek is. Mert ismerős. Ugyanolyan a fellépése, ugyanolyan a stílusa, ugyanolyan retorikai fogásokat alkalmaz, ugyanúgy megígér mindent, amit a választó hallani akar, ugyanúgy szítja az ellenségeskedést, ugyanúgy jelöli ki a „bűnösöket”, ugyanúgy osztja fel a társadalmat jókra és rosszakra, mint Orbán Viktor. A választó azt hallja, amit hallani akar. És ez most sokat segít a Fidesz tábor elbizonytalanításában és lebontásában.
Van akinek ez a módszer tetszik és van akinek nem.
Ám késhegyig menő vitákat provokálni arról, hogy a másfél év múlva esedékes választásokon, mely pártok indulhatnak majd eséllyel és kinek kivel kell vagy nem kell összefognia; időszerűtlen, kontraproduktív és manipulatív. Kizárólag arra szolgál, hogy tovább roncsolja a már egyébként is teljesen széttöredezett ellenzéki oldalt, és az Orbán-rendszer ellenfelei ne a rendszer, hanem egymás ellen küzdjenek.
Másfél év a politikában nagyon nagy idő, különösen a mai világban. A romániai elnökválasztás első fordulóját egy olyan vasgárdista, nácisimogató, oroszbarát jelölt nyerte meg, akit a győzelme előtti héten még a saját falujában is alig ismertek. Nem választási kampányban, televíziós vitákon, országjárás során, hanem a Tik-Tok-on nyerte meg a választást. De egy évvel ezelőtt – a fideszes kádereken kívül – Magyar Péterről sem tudta senki, hogy egyáltalán létezik ilyen nevű fiatalember, és ha mai támogatóinak jelentős része tudott volna a személyéről, akkor vélhetően a lehető leglesújtóbb politikai véleménye lett volna róla. Aztán jött egy izgalmas youtube-interjú és néhány nap alatt két és félmillió ismerőse és egy hónapon belül egymillió támogatója lett. Anélkül, hogy bármi mást tudtak volna róla, mint hogy kirúgták a fideszből és csalódott régi barátaiban. Manapság nagyjából ennyi kell a népszerűségi hullám elindulásához. Ettől persze MP lehetne nagyszerű vagy katasztrofális vezetője is az ellenzéknek.
Hogy hogyan alakul az ellenzéki szavazótábor struktúrája az elkövetkező egy évben, azt senki nem tudja. Hiszen minden tapasztalat arra mutat, hogy néhány hónap alatt teljesen átalakulhat a pártszerkezet, eltűnhetnek régi és előkerülhetnek új szereplők. Meggyőződésem szerint felesleges és kártékony napjainkban a viták fókuszába helyzeni a másfél év múlva lehetséges összefogások esélyeit. És ugyanilyen rombolónak és az önmagukat demokratának tételezőkhöz méltatlannak tartom azt, ahogyan – csalhatatlanságuk biztos tudatában – megbélyegzik, gúnyolják, gyakran gyűlölködve minősítgetik azokat, akik mást gondolnak Magyar Péter alkalmasságáról, mint ők. Éppen úgy viselkednek, mint korábban a Fidesz támogatói. És ők többnyire éppen azok, akik ugyanilyen stílusban kardoskodtak MZP mellett is.
Nekem speciel fogalmam sincs, hogy 2026-ben milyen alternatívák állnak vagy nem állnak majd előttünk. Hogy MP alkalmaságáról/alkalmatlanságáról mint gondolok, azt már elmondtam. De természetesen mindenféle minősítgetés nélkül elfogadom azt is, ha valakinek erről más a véleménye.
Az MP-t kritizáló kisebbség aljas gyanúsítgatása, megbélyegzése, fidesz-szimpátival való vádolása azonban elfogadhatatlan számomra. Akik pedig így tesznek, azok kiírták magukat a barátaim listájából.
