2023. június 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Amikor olyanokat hallunk, hogy Orbán Viktor még a bizalmasai, illetve az állami szervek előtt is részben eltitkolt külföldi utakra téved, esetleg az ilyen kiruccanások miértjét titkosítja, az ember fantáziája erősen megindul.
Az elme nem bírja elviselni a rejtélyes dolgokat, és ez az evolúciós szempontból amúgy nagyon előnyös tulajdonság nekünk, a civilizációban élők számára két kellemetlen dolgot jelenthet: agyunk egyrészt megpróbálja kitalálni, miért is ette a fene a miniszterelnököt oda, ahova (de természetesen ez csak összeesküvéses eredményekre vezethet), a másik, hogy szorongunk tőle, és szó szerint az orbáni politika hatása alá kerülünk. Azon homokszörfözik az agyunk, hogy vajon az EU-tagságra még nem sürgősen pályázó Szaúd-Arábiában mit keresett titokzatos körülmények között a miniszterelnök. Itt oly sikeresen tárgyalt Mohammed bin Szalmán koronaherceggel, hogy erről sem a magyar, sem a szaúdi kormány nem tájékoztatta a nyilvánosságot, nem készült róla a kormányban belső jelentés, és még a sóhivatallá dermedt külügyminisztérium sem kapott semmiféle diplomáciai beszámolót. Ezen mindenki szabadon agyalhat az üggyel kapcsolatos olvasottsága (Direkt36) és a békeharcoshoz fűződő személyes viszonya alapján.
Nekem az ilyen hírek hallatán Lipeck-típusú történelmi ihletettségű gondolataim szoktak keletkezni. Lipeck egy majd félmilliós város Moszkvától délre, úgy 450 kilométerre. 1925-ben itt épült fel a német Reichswehr (a német fegyveres erők neve a Weimari Köztársaság idején és a náci Németország első két évében) titkos repülőtere. Igen, a sztálini Szovjetunióban! Zseniális ötlet, hiszen így (az 1922-es rapallói német-szovjet egyezmény segítségével) ki tudták játszani a versailles-i békeszerződés fegyverkezési tilalmát.
És valóban: vajon ki keresett volna egy német harcipilóta-kiképző központot Sztálin bajsza közelében? Persze azért jól álcázták: ami ott létesült a nyilvános iratokban, az a Vörös Hadsereg 40. repülőszázadaként szerepelt. A lényeg, hogy a békeszerződéseket megszegve itt tesztelték a Németországban tervezett harci repülőgépeket, s közben kiképeztek számos német és szovjet háborús pilótát, a repülőtérhez tartozó személyzetet is. A történet 1933-ig tartott, amikor már Adolf Hitler volt a Német Birodalom kancellárja.
Nekem ilyen Lipeck-jelentőségű dolgok jutnak eszembe, amikor azt hallom, hogy egy politikus a természetes politikai közegétől távol titkos tárgyalásokat folytat.