Mózes a másodszorra kifaragott két kőtáblával jött le a hegyről Izrael bűnös fiai közé, a bőrdzsekis Orbán Viktor pedig egy radiátorral lépett be az őt többnyire politikailag hűtlenül hagyó rászorulók hideg otthonába.
Mózes Második könyve 34. fejezetében egy évezredek óta meghatározó ige olvasható: „Az Úr pedig ezt mondta: Én most szövetséget kötök. Olyan csodákat teszek egész néped előtt, amilyenek nem történtek sehol a földön, egyetlen nép között sem. Meglátja majd az Úr tetteit az egész nép, amely között vagy, mert veled együtt félelmetes dolgokat fogok véghezvinni.” Mindezt nem sokkal azután tette, hogy a mindkét oldalon teleírt táblákat (! Móz. II. 32,1) összetörte dühében, hiszen a nép Áron parancsára aranyborjút készített, és annak áldozott, míg ő Istennel „beszélgetett” a jövőről.
Végül aztán Mózesnek a Tízparancsolattal sikerült megváltoztatnia a világ történelmét. A ruhát hordó, több generációs közösségben élő, legalább a rokonságával szolidáris valamennyi homo sapiens világnézeti-minimumaként felfogható az Aseret Hadibrot (héberül) vagy a Decalogus (latinul) töretlen verziója, kinek melyik elnevezés tetszik jobban.
A bőrdzsekis Orbán a radiátorral egy egészen más jelenség, noha ennek az olcsó, gusztustalan AI grafikának is az az üzenete, mint Mózesének: politikai szövetség kötésére hív fel, s azt ígéri, együtt hatalmas dolgokat tudunk majd vele elvégezni. Jóindulata jeléül pedig egy radiátort ad mindenkinek, azaz a pluszmelegedés növekedett januári költségeit átvállalja a kormány nevében. A képi világ súlyosan trumpista elme-háborodottságán túl akad igazi probléma is. Ez pedig az, hogy a portré az 1984-ben bemutatott Terminátor (leánykori nevén: A halálosztó) plakátjának másolt unokatestvére. Orbánról tudjuk, hogy rajong Schwarzeneggerért, de azért nem kellene azzal poénkodnia ebben a tragikus szociális ügyben, hogy majd ő lesz az, aki mindent megold mások helyett, egy sehova be nem kötött fűtőtesttel a vállán, napszemüvegben, úton a Béketanács megalakítása céljából Davosba.
Ahogyan én nem tudom, mi lehetett az első, eredeti mózesi kőtáblák hátoldalaira írva, úgy nem tudjuk, hogy Orbán fejében ez a januári rezsicsökkentés milyen apróbetűs gazemberséggel párosul, hiszen abban biztosak lehetünk, hogy nem zsebből fizeti a különbözetet. Azt viszont egészen biztosan elfelejtette, ami az első Terminátorban elhangzik: „Hogy mitől leszünk emberek? Ez nem egy olyan dolog, amit be lehet programozni. Nem teheted egy chipbe. Az a dolog az emberi szív ereje. Ez a különbség az emberek és a gépek között.”
Az előbbivel szemben arra fókuszál, ami az 1991-es Terminátor 2. leghíresebb mondata: „Hasta la vista, baby”, azaz „Viszlát”. Abból kiindulva, hogy e film rendes címe Az ítélet napja, ezt az egész képi cirkuszt utalásnak tekintem az áprilisi „ítéletnapi” választásra.
Csakhogy ő nem a Terminátor, és soha nem is volt az.
