„A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja… Akadémiánk…. egyedülálló nemzeti érték… A tudományos közösség igénye, nemzetünk 200 éve töretlen bizalma akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakran jelentkező kérdés, hogy ennek a bizalomnak mi árt jobban: az éppen regnáló hatalom csapása, vagy az ölelése?” Freund Tamás, az MTA elnöke ezt a „sorosista”, mögötte „Brüsszelt sejtető” szöveget adta elő az Akadémia 200 éves jubileumi közgyűlésén hétfőn. Ezzel a NER rendszerében kirívó fegyelemsértést tanúsított, amelyet súlyosbít, hogy előadásakor jelen volt a köztársasági elnök és a kulturális miniszter is.
Mivel a verbálisan demonstráló Freundot nem oszlatta fel az őrködő készenléti rendőrség, az minden mindegy alapon így folytatta a mondandóját: „Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között… az akadémiának politikai támogatás és törvényes jogosítványok nélkül is meghatározó, ellenfeleit gyakran irritáló befolyása van a tudományos közösségre, a társadalomra, a nemzetre és a tudományos tanácsadást igénylő állami szervekre. Ez nem láthatatlan szervezkedés eredménye.”
Az idézett szövegből kiderült, hogy a beszéd eléggé egyértelműen utal arra, hogy Orbánék bekebelezték és politikailag ki akarják használni az egész tudományos szférát, várható volt, hogy elhangzik majd valami nemzeti konzultáció ízű válasz a minisztertől. Így is történt: Hankó Balázs a Nemzeti Szópanel-program keretében előre legyártott propaganda-panelek összeillesztésével mutatta meg Freundnak és a többi akadémikusnak, hogy hol van a köréjük ácsolt HUN-REN karám tolerancia-kerítése. Lássuk, hogyan!
Panel 1.: Azzal a tipikus, gőgös és diktatúrában használatos megkülönböztetéssel kezdte, miszerint a tudománynak két formája van: „az egyik az alázatos, kapcsolatot teremtő, azaz a közösséget szolgáló, a másik pedig uralmat, birtokot akar szerezni felettünk.”
Sztálinista-e az MTA? Schmidt Mária abszurd vádjáról és a kapcsolódó megosztási kísérletről – Schmidt Mária jelentős közpénzekből gazdálkodó, történelemmel foglalkozó intézmények és projektek vezetője, ezért aggasztó, hogy ilyen súlyos szakmai és érvelési hibákat követ el nyilvános megszólalásában.
Ez a kijelentés önmagában mutatja, hogy milyen az, amikor valakinek nincsenek gondolatai, de elvei sem, ezért parancs szerint fogalmaz úgy, hogy a mondanivalója tökéletesen beleilleszkedjen a propagandába. Ha valaki ilyet merne mondani egy demokratikus európai ország akadémiai ünnepségén, akkor kiürülne a terem, vagy feltennék neki legalább azt a két kérdést, hogy hogyan lehet alázatos, vagy épp birtokló a tényalapon működő tudomány, illetve kiket tetszik érteni a „közösség”, illetve a „felettünk” szavak alatt. A panel használata itthon viszont mindig beválik, Hankó rögtön kettészakította a tudományhoz tartozókat, jelezve, hogy nem lehet semlegesnek maradni: alázatos szövetséges, vagy birtokolni vágyó ellenség lehetsz, más nem.
Panel 2.: Ezután a panelra panelt elv alapján megismételte ugyanezt oly módon, hogy már a legostobább akadémikus is megértse, mi a követendő út: „a tudománynak nem lehet más szerepe, mint a közösség szolgálata”. Azaz csak alázatosan, szőnyeg alatt kúszva tessék elmélkedni a világ dolgairól!
Panel 3.: A szónoklattan szabályai szerint ilyenkor kell jönnie a feszültség feloldásának, a megnyugtatásnak. Nem is csalódtunk, mert az „alázatosok” számára elhangzott az ígéret: „a közösség által választott kormányzati képviselők feladata, hogy biztosítsa azokat a lehetőségeket, pontosabban csak azokat a lehetőségeket biztosítsa, amik ezt a szolgálatot teljesítik”. A lélekben letérdelők ebből megtudták, hogy kockázatmentesen tölthetik el az életüket akadémikusként, ha a jövőben azzal és úgy foglalkoznak, amire és ahogyan utasítja őket a hatalom.
Súlyos tévedéseket és szándékos félrevezetéseket tartalmaz Schmidt Mária írása – reagált az MTA elnöke – Az MTA elnöke szerint a gazdasági elitbe sem azok kerültek minden esetben, akik a gazdálkodáshoz, cégvezetéshez, vagy az adott ipari/agrár szakterületekhez a legjobban értettek.
Panel 4.: Igen ám, de nem olyan könnyű engedelmeskedni, ha a szabadság látszatára is adni kell. A fel nem tett kérdésre, miszerint „hogyan gondolkodjunk mi itt a Széchenyi István téren, hogy az megfeleljen az elvárásoknak ott, a légvonalban 700 méterre lévő Karmelitában”, a segítő panelválasz megérkezett. Aszerint pedig a helyes magatartás – mint mindig – az öncenzúra! Persze nem ilyen barbár módon beszélt erről a miniszter, hanem egyszerre atyaian simogatóan és fegyelmezően. Elismerte, hogy „az akadémia autonóm és szuverén, senkinek nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon abba, milyen döntéseket hoz a tudományos kérdésekben”, de figyelmeztetett arra, hogy „feladata nem lehet más, mint a nemzet érdekében az önrendelkezésünk erősítése”.
Panel 5. Végül, mivel nálunk a hatalom semmilyen kommunikációt nem fejezhet be békésen, az utolsó panelt is a helyére tette a miniszter: „vannak olyan törekvések, amik a haza mindenek előtt ügyét a tudományban korlátozni szándékolják”, és „mindig voltak és vannak kiszolgálói ezen törekvéseknek”, akik „tisztán politikai célok érdekében külföldi érdekeket képviselnek”.
Schmidt Máriától, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatójától tudjuk, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus”, ezért vélhetően a ma elhangzott freundi elszólásnak lesznek még következményei, főleg akkor, ha a miniszter által javasolt öncenzúra nem indul be kellő mértékben.
Boldog 200. születésnapot az Akadémiának!