a Heim Pál Gyermekkórház felújított intenzív osztályának átadásán 2025. május 13-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)
Orwell Állatfarmjában (1945) az alapelgondolás az, hogy miután a forradalom lezajlik, a farm mindenki közös tulajdonává válik. Így aztán mindenki szépen dolgozott, de aztán a javak elosztása hirtelen egyenlőtlenné vált, és a legtöbbet az „egyenlőbbek” kaptak. A vezetőjük, Napoleon és a holdudvarához tartozó többi disznó szépen lefölözték a társadalom munkáját, és az Állatfarm feletti hatalmat kilenc kutyával tartották fenn.
Persze ezt az egész rendszert ügyesen építették ki, úgy adagolták, mint a forróságot a fazékban lévő hiszékeny béka számára a mesében. Mit is mond Sövi, Napóleon szóvivője?
„– Elvtársak! – kiáltotta Süvi. – Remélem, nem képzelitek, hogy mi, disznók, ezt önzésből csináljuk, vagy előjogokat akarunk biztosítani magunknak? Sokan közülünk egyenesen utálják a tejet meg az almát. Én sem szeretem. Egyedüli célunk az, hogy megóvjuk egészségünket. A tej és az alma (ezt bizonyítja a Tudomány, elvtársak) olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a disznók egészséges táplálkozásához. Mi, disznók, szellemi munkások vagyunk. Ennek a tanyának az egész vezetése és szervezése a mi vállunkon nyugszik. Éjjel-nappal a ti jóléteteken őrködünk. A ti kedvetekért isszuk a tejet és esszük meg az almát. Tudjátok, mi történne, ha mi, disznók, elhanyagolnánk kötelességünket? Visszajönne Jones! Igen, visszajönne Jones! Biztos vagyok benne, elvtársak – kiáltotta Süvi, szinte könyörögve, ide-oda ugrálva és a farkát tekergetve –, biztos vagyok benne, hogy nincs köztetek senki, aki Jones visszatérését kívánná! … nyilvánvaló lett, mennyire fontos a disznók egészségének megóvása. Így aztán minden további vita nélkül beleegyeztek abba, hogy a tej és a hullott alma (és az érett alma java része is) kizárólag a disznókat illesse.”
Ezek a disznók elvétve az egyszerű állatoknak is adogattak kisebb adományokat, hogy mutassák, mennyire törődnek velük, és átérzik a sorsukat. Valójában a kis takarmánytöbbletet és almamaradékot az állatok feletti teljes kontroll megőrzése céljából osztották ki, semmi más miatt. Ezt finoman így fogalmazták meg a műben: „… rendkívüli ajándékként minden állatnak kiosztottak egy almát; míg a madarak két marék búzát, a kutyák pedig három kétszersültet kaptak. Bejelentették, hogy az ütközetet a Szélmalom Csatájának fogják nevezni, Napóleon pedig új kitüntetést alapított, a Zöld Lobogó rendet, és tüstént meg is adományozta vele önmagát. Az általános örvendezés közben a bankjegyek szerencsétlen ügye feledésbe merült.”
Várkonyi Andrea: Mi legalább segítünk – Rettenetesen ki van a világ fordulva magából, teljesen el van veszítve a fókusz – mondta Mészáros Lőrinc felesége.
A regény vége felé az egyik fejezetcím leírja a NER lényegét, így nagybetűvel: „MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ, DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL.”
Ez az, amit Mészáros Lőrinc felesége álságosan megpróbált tagadni, amikor a magyaroktól a családjához „vándorolt” közpénzből újabb adományt jelentett be. A dolognak azonban nem lett jó vége, mert nem tapsolt neki senki sem, sőt csőstül kapott vissza a nyakába mindenféle valós és többségében még visszafogottnak is tekinthető kritikát. Főleg azért hördült fel a társadalom, mert ezt mondta: „Azt gondolom, hogy a fanyalgóknak és a kötekedőknek azt kéne meglátni, hogy mi legalább segítünk, mert a lehetősége, hogy segítsen, mindenkinek megvan, a saját körülményeihez és adottságaihoz mérten.” A polgárok többsége viszont ezt úgy látja, hogy amibe Andi belekezdett, az a NER utáni életbe való belépéshez szükséges hamis „zsidómentő” kép kialakítása. Ugyanez a vélemény vonatkozik a többi oligarchára, akiket a Mandiner (!) június 28-án szólított fel arra, hogy a választásokig toljanak vissza annyi pénzt a rendszerbe (nemzetbe), amennyit csak tudnak.
Mi, a szegény és elszegényedő magyarok, semmilyen „körülményeinkhez és adottságainkhoz mérten” NEM kérünk a szavazatunkért cserébe a NER-es lopott almamaradékból.
Mi az Állatfarmot fogjuk felszámolni!
