Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Kósa Lajos ukrán támogatású puccskísérletet sejtet a Tisza Párt mögött. Eddig sem volt játék, amit Orbán Viktorék kommunikáltak, de ez már az életveszélyes szinthez közelítő tematika. Kósa szerint innen kezdve „csak egy lépés egy katonai puccs.”
Ha ezt egy közember osztja meg a közösségi médiában, könnyen lehet, hogy pár órán belül nem lesz ajtaja a lakásának, s ő egy TEK-es járműben gondolkodhat azon, hogy vajon a vérnyomáscsökkentő gyógyszereit bepakolta-e a letartóztatása előtti tíz másodpercben. Itt azonban „védett személy” nyilatkozott, Kósa Lajos, aki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke. Ő ugyan védett, de pont ezért egy tőle származó ilyen feltételezés elképesztő politikai súllyal bír. A bizottságban öt fideszes és egy-egy KDNP-s, mi hazánkos, jobbikos és MSZP-s tag található. Ez látványosan kockázatmentes „munkát” jelent a fősodor számára.
Az ügy lényege, hogy azt vizsgálja majd ez a bizottság, milyen álláspontot képviselt a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz a NATO-üléseken. Itt önkéntelenül a Tanú film Pelikánjává válok, olvasva, mit mondott Kósa: 1. miután megtekintik a NATO által küldött dokumentumokat, 2. és meggyőződnek arról, hogy azok hitelesek, 3. ezután felkérik (a hanganyaggá is vált) Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, hogy tegyen javaslatot, milyen jogi következményei legyenek „egy ilyen” magatartásnak. Mintha már mindent tudnának.
Pelikán 2025-ben így gondolkodna erről a gáton:
– Ha itt volna Virág elvtárs, mondanám neki, nem tudom elképzelni, hogy ha így tett volna, akkor azt eddig ne vették volna észre, bár azt már megtanultam, hogy „a kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek. Épp ellenkezőleg! De pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak.”
– Ha viszont észrevették, és nem tettek ellene feljelentést, akkor az súlyos bűncselekmény már rájuk nézve is, bár „én ideológiailag nem vagyok elég képzett.”
– Ha meg nem vették észre, az pedig nemzetbiztonsági és hírszerzési botrány, ami miatt a honvédelmi miniszternek le kellene mondania. Virág elvtárs persze erre azt mondaná „Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!”
– Nem értem (itt a gáton ülve), hogy ha a NATO-központból küldenek iratokat, akkor azok hitelességét miért kell ellenőrizni, és főleg: hogyan? Melyik szervezet az, amelyik a NATO-iratok hitelesítésére jogosult? Netán a Szuverenitásvédelmi Hivatal „NATO Elhárítási Osztálya”? Persze nem árt az óvatosság, mert valószínűleg igaz, hogy „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.” És lehet, hogy azért van ez, mert a bizonyíték „egy komoly névtelen feljelentés volt… géppel írva.”
– Miért nem beszélt Kósa arról, hogy meghallgatják a gyanúsítottat, ha az iratok alapján következtetni lehet arra, hogy mégiscsak érintett? Valószínűleg a magas beosztása lehet az ok, hiszen „a törvény mindenkire vonatkozik. Kommunistákra tízszeresen, százszorosan.”
– Miért úgy fogalmaz a bizottsági elnök, hogy a hitelesség megvizsgálása után felkérik a honvédelmi minisztert, hogy javasoljon jogi lépéseket? Ez azt sugallja nekem, hogy a feljelentés már készen van, és a vizsgálatot ahhoz igazítják. Ez olyan „elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!”-szerűen hangzik.
Félreértés ne essék: nem foglalok állást a Tisza Párthoz csatlakozott volt vezérkari főnök érintettsége kérdésében, hiszen semmilyen információval nem rendelkezem: bármi lehetséges.