Hosszú Katinka nem lesz ott a párizsi olimpián, és az igazat megvallva, én ezt egyáltalán nem bánom. Remélem, ő sem. Fájdalmas lett volna neki megélni, nekünk megnézni, ahogy az egykor Vas Ladynek becézett úszónő Erik, az angolna vergődését idézi a sportvilág legcsillogóbb színpadán.
Már csak abban bízom, hogy ezzel belátja, vége. Az úszás nem futball, ahol lehetőség van Szaúd-Arábiába vagy Amerikába menni levezetni, ott még őszülő halántékkal, megereszkedett pocakkal is meg lehet villantani valamit a régiből. A víz nem ilyen, a medencében elsődlegesen önmaga és az óra ellen versenyez az ember. Katinka vasárnap a római Sette Colli viadalon 200 vegyesen 2:18.41 perc alatt csapott célba. Az ötkarikás szintidőtől (2:11:47) csaknem hét (!) másodperccel maradt el. A szám világcsúcsát a 2015-ös kazanyi vb óta ő tartja 2:06:12-vel…
Nyilván nem várható el egy harmincöt éves nőtől, aki nem egészen egy éve adott életet kislányának, hogy ugyanolyan eredményeket érjen el, mint abban a néhány évben, amikor a világ első számú versenyzője volt. De ezek után remélhetőleg ő sem várja majd el az államtól és a szövetségtől, hogy úgy bánjanak vele, mint aki még mindig Vas Lady.
Miután 2018-ban szakított előző férjével, Shane Tusuppal, a következő évben, Kvangdzsuban még nyert két vb-aranyat, azóta jelentős sikere nem volt. Új párját, gyermeke apját, Gelencsér Mátét tette meg edzőjének, kiharcolta, hogy korábbi eredményeire tekintettel járjon neki minden is, támogatás, edzőtábor, és megvallom, tartok tőle, hogy a továbbiakban is lesznek majd igényei.
Miközben annyira szeretném, ha nimbuszát nem rombolná tovább, elvonulna a naplementében, és élné a boldog családanyák életét, közben maradna ideje a vállalkozásaira, nem menne csődbe az étterme, és olykor megjelenne a nyilvánosság előtt mint hazánk valaha volt egyik legkiválóbb sportolója.
Ez illene a pályafutásához…
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. június 26-án.
