Erős a gyanú, hogy a Fehérvár hasonló sorsa jut a NER halálos ölelésében, mint megannyi más klub, amelyeket nagy reményekkel vásároltak fel a rendszer kegyelt oligarchái, aztán ezek az egyesületek mára önmaguk és történelmük paródiájává váltak. A Fehérvár tulajdonosának, Garancsi Istvánnak például elege lett, elmondása szerint leginkább abból, hogy a drukkerek kikezdték, de szerintem sokkal inkább az nem tetszett neki, hogy az izzadtságos munkával a Martket Zrt.-ből meg a kaszinóbizniszből megkeresett százmilliárdjaiból évente 2-3-at játékosra kellett áldoznia, miközben fordíthatta volna fontosabb dolgokra, újabb repülőkre, jachtokra, vagy a természetjáró szövetségre (ha már ő az elnöke). Szóval a következő idényben Székesfehérvár önkormányzata működteti a klubot, tervei szerint csupán egyetlen idényben, de nemigen látni, hogy ki lép majd az örökébe.
De ez a jövő zenéje. A ma legfontosabb feladata, hogy szerezzenek egy edzőt, ami a kisebb probléma, a nagyobb, hogy játékosok is kellenének. Magyarok. Mivel az MLSZ a magyar játékosok foglalkoztatását jutalmazza a jövőben, ez egyfelől azért kihívás, mert az elmúlt tizenöt év akadémiai rendszere a sok ezer milliárd elégetése dacára képtelen volt azt az alapfeladatát elérni, hogy kineveljenek játékosokat; másfelől azért, mert a szövetség cirka félmilliárdos apanázsa miatt még az NB I-ben is megnövekedett a kereslet a hazai futballisták iránt. Mindez pedig az árukat és a havi többmilliós fizetési igényüket jócskán felsrófolja. Az U21-es játékosokkal pedig talán még a harmadosztály is erős lenne, tekintve, hogy e korosztály válogatottja az idén négy meccsből négyet elbukott, 3 gólt rúgott, miközben kapott 11-et.
Orbán Viktor miniszterelnök éveken át ott szórakozott a Sóstói stadion lelátóján. Szomorú látni, hogy mit hagyott hátra.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. június 12-én.
