Ismét Brüsszelben van az igazságügyi miniszter asszony, oda szólította a kötelesség, ami azért is jó, mert ennyi ellenségeskedéssel és küzdelmekkel teli év után rájött arra, hogy ott sem minden rossz. Igaz, hogy Brüsszel a vesztünket akarja, felszámolná a keresztény kultúrát és rátámadt Magyarországra, de azért ott is akadnak jó dolgok. Például a sült krumpli Antoine-nál.
Hogy kicsoda Antoine, maradjon Varga miniszter édes titka, ne kutakodjunk mások magánéletében, legyen elég annyi, amennyit Varga miniszter a maga akaratából elénk tár. Vagyis, hogy Brüsszelben van, és a képen szabad szemmel is jól kivehető, hogy jól érzi magát. Sült krumplit majszol, ami nagyon ízlik neki, különben nem írta volna, hogy vannak jó dolgok is Brüsszelben.
Mi persze ezt már régóta sejtjük, de a mi véleményünk senkit sem érdekel, tetszettünk volna igazságügyi miniszternek lenni. Igaz, akkor ott volna nekünk púpként a hátunkon a Völner-ügy, a helyettesünk – mondjuk így – botlása, vagyis az, hogy Varga miniszter bizalmi embere az ügyészség gyanúja szerint 2-5 millió forintos részletekben mintegy 83 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
De ez most mind nem érdekes, Brüsszelben süt a nap és a sült krumpli édes illata feledteti velünk, hogy a környezet ellenséges, bármerre nézünk, veszély, veszély hátán. Már csak az a kérdés – legalábbis Varga miniszter asszony facebookos posztja szerint –, hogy ketchuppal, majonézzel, vagy mustárral tegyük teljessé az élvezetet.
Törnénk is a fejünket, mert a világért sem szeretnénk rossz választ adni a kérdésre, ám a miniszter asszony maga oldja fel a bennünk egyre növekvő feszültséget. „Szerintem szamuráj szósszal” – válaszolja meg saját kérdését a Facebookon. Ez, már elnézést a frivol megfogalmazásért, övön aluli ütés volt, kedves miniszter asszony. Nem szerepelt a kérdések között, hiába készültünk a mustár mellett szavazni, amikor, mint derült égből a villámcsapás, kiderült, hogy a szamuráj szósz a helyes válasz. Bármi is legyen az a szamuráj szósz, mondhatnánk, de nem mondjuk, mert lelkiismeretesek vagyunk, és utánanéztünk, eszik-e, vagy isszák. Eláruljuk: egy csípős és fűszeres szószról van szó, paradicsommal, édes és csípős paprikával, ami a gyártó ajánlása szerint evés közben előbb édes, majd fokozatosan válik csípőssé.
Ezt tudja Brüsszel, ezt tudja Antoine. Úgyhogy, talán mégsem kellene permanensen ekézni a belga fővárost, amiért állandóan a jogállamiságot kéri számon Magyarországon. Vannak jó tulajdonságai is Brüsszelnek, például a sült krumpli, meg aztán ott van ugye Antoine. Legközelebb talán az is kiderül, kit tisztelhetünk az illetőben. Ha csak tíz évre nem titkosítják, mert még az sem kizárt. Addig pedig jó étvágyat Brüsszelben és Budapesten, valamint minden olyan városban, ahol akadnak jó dolgok.
Forrás: Újnépszabadság
