Magyar EU-elnökség: rókára bízni a tyúkólat.
Nem mondanak le az európai parlamenti képviselők arról a tervükről, hogy megtorpedózzák vagy legalábbis jelentősen megnehezítsék Magyarország jövőre esedékes soros elnökségét az EU Tanácsának élén. Ez derült ki abból a vitából, amelyet két parlamenti szakbizottság részvételével rendeztek hétfő délután Brüsszelben a jogi szakértőkből álló hollandiai Meijers Bizottság tanulmányáról. Az elemzés két szerzője a tanácskozáson bemutatta, milyen jogi lehetőségeket lát annak minimalizálásra, hogy egy jogállamisági problémákkal küzdő tagállam – mint Magyarország vagy Lengyelország – soros elnökként hatást gyakoroljon az Európai Unió működésére.
A jelenleg érvényes szabályok szerint Magyarország 2024 júliusától, Lengyelország közvetlenül ezután, 2025 januárjától tölti be a kormányközi egyeztető és törvényhozó testület elnöki posztját hat hónapon át. A lengyeleknél idén szeptemberben parlamenti választásokat rendeznek, amelynek nyomán megváltozhat a kormány összetétele, és egy szabálykövető kabinet kaphat felhatalmazást az ország irányítására.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő – aki a magyarországi jogállamisági problémákkal foglalkozó parlamenti dosszié felelőse – a tanácskozás után a Népszavának azt mondta:
a nyári szünet után azonnal hozzá fognak látni egy állásfoglalás kidolgozásához.
Ebben egyrészt lefektetnék, hogy a tagállamok mely feltételek mellett tölthetik be az EU soros elnöki posztját, másrészt felsorolnák, milyen intézkedéseket hoznának abban az esetben, ha egy súlyos demokráciadeficittel küzdő ország kerülne a kormányközi testület élére. A politikus szerint a határozati javaslathoz meg lehet nyerni az EP demokratikus többségének támogatását.
Mint lapunk elsőként beszámolt róla, az EP a nyár elején már elfogadott egy határozatot, amelyben megkérdőjelezte, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Az állásfoglalás egyben felszólította a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.
EP-képviselők: Meg kell fosztani Orbán Viktort az európai pódiumtól!
Egy olyan ország nem irányíthatja az EU kormányközi Tanácsát, amely nem demokrácia –…
A hétfői vitában felszólalók több ötlettel is előálltak: elképzelhetőnek mondták például a kormányokkal közösen végzett jogalkotási munka részleges felfüggesztését a magyar EU elnökség idejére, valamint a budapesti kormány képviselőinek bojkottálását az Európai Parlament plenáris és bizottsági ülésein. Többen úgy vélték, hogy sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság nem lesz hajlandó a magyar kormányt “diszkvalifikálni”, így az EP-nek kell majd a tettek mezejére lépni és nyomást gyakorolni az intézményekre.
A jogászokból álló szakértői testület május elején publikálta az EU Tanács soros elnökségének gyakorlásáról és rendjéről szóló tanulmányát. Ebben három törvényes lehetőséget sorol fel annak biztosítására, hogy egy tagállam ne tölthesse be a tisztséget, ha szisztematikusan megsérti a jogállamiságot.
Mint a szakbizottsági ülésen megjelent szerzők rámutattak, jelenleg Magyarország – és Lengyelország – ellen folyamatban van a 7. cikkely szerinti eljárás, mert fennáll annak a kockázata, hogy rendszerszerűen megsértik az Unió alapértékeit.
Emellett az EU Bírósága több, a jogállamiság súlyos megszegését megállapító döntést hozott a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, a közösségi költségvetés érdekeit a demokratikus normák megszegésével veszélyeztető intézkedéseik miatt pedig jelentős pénzügyi támogatásoktól esnek el. A tanulmány írói leszögezték: el kell kerülni, hogy az EU Tanács féléves elnökségét betöltő bármely tagállam megoldatlan problémái miatt befolyásolhassa a kormányközi testület működését, a többi uniós intézménnyel való együttműködését és az EU tevékenységét általában.
Mivel az elnökségi programot az EU Tanács élén egymást követő három ország közösen dolgozza ki, a Meijers Bizottság első lehetőségként azt javasolja, hogy a trión belüli három tagállam állapodjon meg abban, a maradék kettő közül ki elnököljön azokon az üléseken, ahol jogállamisági kérdések kerülnek terítékre. Magyarország a jelenlegi elnök Spanyolországgal, és a jövő januártól hivatalba lépő Belgiummal együtt alkotja a trojkát, így vagy a spanyolokra, vagy a belgákra maradna ez a feladat.
A jogászi testület másik lehetőségként felveti: a tagállamok változtassák meg a soros elnökségek sorrendjéről korábban hozott döntésüket.
Ilyenre már többször sor került az Unió történetében, legutóbb akkor, amikor Nagy-Britannia népszavazáson határozott az EU-ból való távozásáról, és lemondott arról, hogy még tagként elvállalja a Tanács irányítását.
A harmadik megoldás az lenne, ha az állam- és kormányfői testület feltételeket szabna az EU soros elnökségének a betöltésére. Például előírná, hogy halasszák el azoknak a tagállamoknak a soros elnökségét, amelyek ellen 7. cikkelyes eljárás folyik, illetve amelyekkel szemben elindították az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági procedúrát.
A Meijers-bizottság
A Hollandiában működő Meijers Bizottság egy 25 tagú, független szakértői csoport, amely az európai büntető-, menekült-, migrációs, és magánélethez való jogról, valamint a diszkrimináció tilalmával és az intézményi joggal kapcsolatos kérdésekről fejti ki a véleményét és ad tanácsokat holland és európai parlamenti képviselőknek. “Elkötelezettek vagyunk egy átlátható és demokratikus Európai Unió mellett, amely az emberi jogok tiszteletben tartásával jár el”, olvasható a honlapjukon.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. július 17-én.
