„Van más bizonyítékom is”

Magyar Péter a kormány tagjai közül csak Rogán Antalról tartja úgy, hogy bűncselekményben lehet érintett

Nem tart attól, hogy rágalmazásért beperelnék, mert minden állítását bizonyítani tudja – többek között erről beszélt lapunknak Magyar Péter. A legerősebb bizonyítéknak az aznapi sajtótájékoztatóján is emlegetett hangfelvételt nevezte a pártalapításra készülő jogász.

A kritikák szerint sokan alap nélkül kezelik „messiásként” az alig pár hete felbukkanó Magyar Pétert, ám az elemző úgy véli, az ehhez hasonló gyors népszerűségszerzés nem ritka jelenség a XXI. századi viszonyok között. Európai tapasztalat azt mutatja, hogy aki nem magasról indul, az később nagyon nehezen ér el jelentős támogatottságot.

Súlyos bűncselekménnyel vádolja Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert Magyar Péter. Ezt azután közölte a sajtóval, miután az ügyészségen négy órán át tanúként hallgatták ki a végrehajtói kart érintő Völner–Schadl korrupciós ügyben. A 2022-ben kirobbant ügy miatt jelenleg is büntetőeljárás folyik, mások mellett a végrehajtói kart egykor vezető Schadl György ésVölner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. Az egyelőre számos ponton homályos történetet a Magyar Péter ügyészségi meg-hallgatás utáni sajtótájékoztatóján elhangzottak és a szerda este vele folytatott telefonbeszélgetés alapján foglaljuk össze.

A korábban diplomataként és állami cégeknél is dolgozó Magyar Péter, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje azt állítja: a saját maga és családja védelmében készített hangfelvételeket, amelyek bizonyítják, hogy „valakik Rogán Antal megbízásából” be tudtak menni a nyomozó hatósághoz, és terhelő információkat húztak ki a Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiból. Azt viszont elmondása szerint nem tudja, hogy ki, mikor, milyen nyomozó hatósághoz ment be, és miket húzott ki a szövegekből. Azt is állítja, hogy a kormányban többen már fél évvel a gyanúsítás előtt tudtak a korrupciós ügy kapcsán indult titkos megfigyelésről, amelynek során lehallgatták az ügy szereplőinek telefonjait – és Magyar állítása szerint erre a lehallgatott Völner Pált is figyelmeztették. A Magyar Hangnak azt mondta: nem tudja megmondani, hogy a kormányból kik, mikortól és milyen mélységben voltak tisztában azzal, hogy nyomozás, illetve megfigyelés folyik, és azt sem, hogy kik és milyen módon figyelmeztették Völnert erre, azt is elmondta, azt tudja bizonyítani, hogy ez a figyelmeztetés megtörtént.

– Nem tudok és nem is akarok olyat állítani, hogy a kormányból bárki más bűncselek-ményben lehet érintett Rogán Antalon kívül, aki azért lehet érintett, mert tudomásom szerint Schadl György az ő embere volt. Ezt tudom bizonyítani. Az ügyészségnek kell kinyomoznia, hogy ez milyen mélységű kapcsolat volt, és miben nyilvánult meg – szögezte le Magyar Péter. Hozzátette: az is terhelő lehet, ha valakinek a kormányból tudomása van ilyen cselekményről, mert hivatalos személyként feljelentési kötelezettséggel tartozik, de nyilván „sokkal kevésbé súlyos megítélésű cselekmény”, ha valaki a feljelentést elmulasztja, mint maga a tett elkövetése. Az is szempont, hogy az illető mikor szerzett tudomást a bűncselekményről, s „milyen nyomás alatt állt”.

– Remélem, hogy az ügyészség, ha megkapja ezeket a bizonyítékokat, foganatosít majd egy-két olyan tanúmeghallgatást, ahol az érintettek részletesebb és pontosabb információval szolgálnak. Ami alapján a hatóság nem tehet mást, mint valódi nyomozást folytat le, és megtalálja azokat a szereplőket, akiket eddig többéves nyomozás során sem sikerült, akkor is, ha Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt – mondta Magyar arról, hogy mit vár a mostani fellépésétől.

Az általa említett bizonyítékokról azt közölte, nem terhelőek a hozzá korábban közel álló személyekre. Sem a volt feleségére – aki miniszterként Völner Pál felettese volt, és akivel kapcsolatban már korábban kijelentette, hogy semmilyen módon nem volt érintett a Völner–Schadl-ügyben –, sem a vele korábban baráti kapcsolatban álló Gulyás Gergelyre nézve. A délutáni sajtótájékoztatón Magyar elmondta: kettejüktől szerzett tudomást arról, hogy kormánytagok már fél évvel a gyanúsítás előtt tudhattak a nyomozásról és a megfigyelésről.

A Miniszterelnökséget vezetőminiszter politikai jövőjével kapcsolatban találgatások folynak, miután köztudottan közeli szövetségei – a Varga–Balog–Novák-kör – szenvedtek súlyos vereséget a kegyelmi botrányban. Ráadásul Gulyás a közelmúltig baráti viszonyt ápolt Magyar Péterrel, aki Gulyást az információi egyik forrásaként is említette, miként volt feleségét is. Magyar úgy véli: a Gulyás Gergellyel ápolt korábbi baráti kapcsolata nem befolyásolja a miniszter politikai jövőjét.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szerda délután az ATV-nek reagált az ügyre: Magyar kijelentéseit „egy sértett ember vagdalkozásaként” írta le. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint Magyar állításai alaptalanok. Tagadták azt is, hogy – miként Magyar Péter állítja – Schadl „Rogán embere lenne”, és utaltak arra, hogy Rogán korábban úgy nyilatkozott: soha nem találkozott Schadl Györggyel. Magyar Péter szerint azonban ez nem akadálya annak, hogy a miniszter közvetítőkön keresztül tartson kapcsolatot bárkivel. Magyar Pétert a jövő héten ismét meghallgathatják az ügyészségen – az általa említett bizonyítékokról a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ügyészség rendelkezésére fogja bocsátani, de szavai szerint az is célja, hogy nyilvánosságra hozza a felvételeket, ezért „reméli”, hogy az ügyészség nem fogja titkosítani azokat.

Ellentmondásos helyzet, de a kormányhoz köthető médiafelületek egységesen kérik számon Magyar Péteren, hogy nem állt a nyilvánosság elé az állítása szerint a kormányra terhelő bizonyítékokkal.

Lapunknak Magyar Péter úgy fogalmazott: ha az ügyészség titkosítja az információkat, vagy a nyilvánosságra hozataluk az ügyészek szerint sértené a nyomozás érdekeit, akkor nem fogja nyilvánosságra hozni őket. Valamint azokat az információkat sem, amelyekkel kapcsolatban ügyvédei ezt tanácsolják, például személyiségi jogi okokból, vagy az Infotörvény előírásai miatt.

Magyar a sajtótájékoztatón azt is közölte: „korrekt” módon zajlott a négy órán át tartó meghallgatás, és bízik az ügyészségben, még akkor is, ha a vádhatóságra – szavai szerint – politikai nyomást gyakorol Polt Péter legfőbb ügyész – akiről Magyar úgy véli, szintén távoznia kell a posztjáról az egyelőre csak az őáltala ismert bizonyítékok miatt.

Lapunk számára nyomatékosította: a bizonyítékokat azért nem vitte magával, mert az ügyészség nem volt hajlandó elárulni, milyen ügyben idézik tanúként.

– Ha az ügyészség képes lett volna beleírni az idézésbe egy konkrét ügyet, amiben meg akar hallgatni, magammal tudtam volna vinni az adott ügyre vonatkozó bizonyítékokat. Mindenféle jogállamisági garancia hiányát mutatja, hogy nem közlik egy tanúval, pontosan milyen ügyben akarják meghallgatni – fejtette ki. Nem tart attól, hogy rágalmazásért beperelnék, mert elmondása szerint minden állítását bizonyítani tudja. – Van más bizonyítékom is, de a legerősebb a hangfelvétel.

A büntetőeljárásban a nyomozó hatóság és a bíróság nem vizsgálja, hogy ki miért készítette a felvételeket, ha nem manipuláltak, bizonyító erővel bírnak – mondta erről. Ember Zoltán politikai elemzőa Magyar Hangnak még az ügyészségi meghallgatás előtti estén úgy fogalmazott: „Még nem látszik, hogy Magyar Péter atombombát vagy gumilabdát dob le a meghallgatásán”. Amíg nem derül ki, milyen következményekkel járhatnak a Magyar által hivatkozott bizonyítékok, ez továbbra is nyitott kérdés lehet.

A Magyar Hang tudósítója arról számolt be, hogy Magyar Péter megviseltnek tűnt, amikor a négyórás meghallgatása után az ügyészség ajtajához szorulva állta a sajtó rohamát. De úgy értékelte: Magyar ettől függetlenül összeszedetten beszélt. Az ügyészségi tanúmeghallgatás egy héten belül már a harmadik nagyobb fordulat a politikai babérokra törő jogász számára. A hét elején arra a rendőri jelentésre terelődött a figyelem, amelynek a tartalmát a Hvg hozta nyilvánosságra: ebben egy válást megelőző, nagyon indulatos veszekedést rögzítettek Varga Judit és Magyar Péter között. Bár erőszakról a jelentés nem szól, a kormánymédia sejtetés szintjén igyekszik megteremteni a családon belüli erőszak kontextusát Magyar Péter körül, bár Varga Judit nem állította, hogy erőszakot szenvedett volna el, vagy más bűncselekmény sértettje lenne, és az esetnél jelenlévő rendőr sem tett feljelentést – ami hivatalból kötelessége lett volna, ha bűncselekményt észlel.

Múlt hétvégén pedig még a nagy tömeget mozgósító március 15-ei zászlóbontásáról szóltak a hírek, ahol bejelentette egy új politikai mozgalom, Talpra Magyarok Közössége létrehozását, és a becslések szerint 35-50 ezer ember előtt hirdetett politikai programot. A résztvevők mindenképpen több tízezres számából úgy tűnt, hogy a közfigyelem, amit a Fidesz kormányzását kritizáló Magyar kiváltott, akár politikai támogatásra is váltható. Egy héttel a rendezvény előtt a Medián felmérése alapján a megkérdezettek 68 százaléka hallott Magyar Péterről, és közülük 13 százalék szavazna az általa alapított pártra.

Bár a sajtóban megjelent kritikák szerint sokan alap nélkül kezelik „messiásként” az alig pár hete felbukkanó Magyar Pétert, az ehhez hasonló gyors népszerűségszerzés nem ritka jelenség a XXI. századi viszonyok között – erről Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ politológusa beszélt a Magyar Hangnak. Az elemzőtől azt kérdeztük, mennyire valószínű, hogy rövid időn belül ténylegesen tíz százalék feletti eredményt érhet el bármilyen újonnan jött politikai szereplő. – Teljesen reális a lehetőség: az elmúlt években a régió számos országában volt példa arra, hogy Magyar Péter politikai mozgalmához nagyon hasonló módon, gyakorlatilag a semmiből érkezőpártok tíz százalék fölé nőjenek. Ezeknek egyébként a profilja is hasonló ahhoz, amit Magyar felvázolt: nyugatos irányultságú, ám a balliberális pártokhoz viszonyítva mégis új szereplők bukkantak fel például Bulgáriában, de Lengyelországban is, Szlovéniában pedig választást is nyert egy új formáció – mondta a politológus. Rajnai Gergely úgy véli, a mai médiaviszonyokra jellemző, hogy gyorsan válhat népszerűvé egy politikus, bár hozzátette: ugyanilyen gyorsan el is veszítheti ezt a népszerűséget. – Az új pártok a környező országokban is hasonlóan gyorsan szereztek népszerűséget. Nem fokozatosan növekedtek, hanem tíz-tizenöt százalékról indultak. Aki nem innen indul, a tapasztalatok szerint később nagyon nehezen ér el ekkora támogatottságot – fejtette ki a politológus.

Forrás: a  Magyar Hang VII. évfolyama 12. számának (2024. március 22 28.) nyomtatott változata.

A szerkesztő megjegyzése

Noha a március 22-én megjelent lapszám cikkéről van szó, sok fontos , érvényes adatot, mozzanatot tartalmaz, ezért közöltük, amint megkaptuk és kimásolhattuk a nyomtatott változat írásait. Köszönet a küldésért a Magyar Hang lapigazgatójának.