Talán nem írom meg ezt a bejegyzést, ha tegnap nem szólítanak meg az üzletben. Ahol vásárolni szoktam, sorban álltunk a pénztár előtt, és egymás nyakába lihegtünk. Pontosabban: lihegtek, mert ahogy körülnéztem, én voltam az egyedüli, aki a zárt térben maszkkal takarta el a száját és az orrát. Egy fiatalember mondott is valamit, amit csak azért nem idézek, mert inkább csodálkozást fejezett ki, mint kocsmai kultúrát. Mégis bogarat ültetett a fülembe, vajon van-e még nálunk Covid-járvány. Meguntuk? Vagy a szomszédban zajló háború kisöpörte tudatunkból azt a fránya koronavírust?
Öt évig voltam diák a debreceni egyetemen, ezért információért a Hajdú Online-hoz fordultam. Nos, az Operatív Törzs félmilliárd forintnyi támogatásából Járványügyi Koordinációs Központot avattak Debrecenben. A hermetikusan lezárható épületben ötvenhat ágyon ápolják majd a fertőzötteket. Az egyik szervező azt javasolta, hogy az intézményt Dr. Kertai Pálról nevezzék el. A szónokok nem feszegették, hogy ő volt az ÁNTSZ (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) megalapítója, és országos tiszti főorvosként szolgálta az Antall-, a Boross- és Horn-kormányt. Szervezetét az első Orbán-kormány országlása idején szüntették meg.
Pedig milyen jól jött volna két éve, amikor megérkezett hozzánk a világjárvány. Mindazonáltal az egyik szónok megemlítette: Kertai professzor másfél évtizeddel ezelőtt szorgalmazta, hogy az orvoskarokon kiemelten kéne oktatni az infektológiát. Bizonyára jól esne neki a kései elismerés, ám 2016-ban meghalt. Azért Dr. Várkonyi István, az új intézmény igazgatója elmagyarázta a megyei nyilvánosságnak, hogy a járványok kifutási ideje öt év. Ezek szerint hátra van még belőle három esztendő. Ez adta az ötletet, hogy megnézzem, vajon tegnap hány Covid-fertőzöttről számoltak be a megyei újságok.
A tizennyolc napilap közül nem mindegyik szolgált március 25-i adattal. A legtöbből azonban kirajzolódott, hogy a kis lélekszámú megyékben sem volt száz alatt, és a népesebbekben sem érte el a kétszázat. Egyetlen olyan napra tehát, amikor a kormányzat, az ellenzék, a sajtó és a nép is úgy viselkedett, mintha már nem is volna járvány, a vidéki Magyarországon 2500-3000 közé tehető a fertőzöttek száma. Egyébként a debreceni intézmény avatásán részt vett Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Ezt találta mondani: „Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Hajdú Online, 2022. március 24)
Tíz mondat a járványról
Nem értem a pánikot, mert jelen tudásunk szerint ez a járvány nem veszélyesebb, mint egy súlyosabb influenza. (Dr. Ribiczey Pál virológus, Zalai Hírlap, 2020. március 3.)
A 10 millió infektológus, járvány- és vírusszakértő országa lettünk. (Z. Pintye Zsolt nyíregyházi újságíró, 2020. március 24.)
Orbán a járványt alapvetően 2022 felől nézi. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2020. április 16.)
A gazdasági válságot a járvány csak előrehozta. (Dr. Dézsi Csaba András orvos, győri polgármester, Ugytudjuk.hu, 2020. május 6.)
Magyarországon a járványkezelés militarizálódott. (Dr. Kökény Mihály orvos, volt egészségügyi miniszter, ATV, 2021. január 8.)
Ez egy politikailag kezelt járvány. (Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, HírKlikk.hu, 2021. november 25.)
A járványban megúszásra játszik a kormány és a társadalom. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2021. december 1.)
A Covid-járvány kisebb veszélyt jelent, mint az ideológiai vírus. (Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Délmagyarország, 2021. december 25.)
A magyar kormány az egyik legszélesebb körű tájékoztatást adja a koronavírus-járványról. (Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Telex.hu, 2022. február 5.)
Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. március 27-én.
