Az Erdély.ma portálon megjelent cikk enyhén túlzott, amikor azt állította, egyenlő óraszám mellett szinte kétszer annyit kereshet egy romániai tanár, mint egy magyarországi.
“Tényleg kétszer annyit kereshet egy romániai tanár, mint egy magyarországi?” – ezzel a címmel jelent meg Szakács Árpád cikke az Erdély.ma portálon.
“Egy magyarországi pedagógus szinte kétszer annyit dolgozik, mint egy romániai, sokkal kevesebb fizetésért. De ha egyenlő az óraszámuk, akkor egy romániai tanár szinte kétszer annyit kereshet, mint egy magyarországi” – írja Szakács a cikkben, amelyet a január 11-i megjelenése óta több százan kommenteltek és osztottak meg, köztük Dúró Dóra parlamenti képviselő.
Szakács a cikk szerint Erdélyben megkérte az egyik barátját, hogy küldje el neki a román pedagógus bértáblát. Szakács ez alapján tette az állításait, amelyeket ellenőriztünk.
- Egy évente elkészített európai uniós összehasonlító elemzés szerint a romániai tanárok éves bruttó bére valóban magasabb az ugyanazzal a beosztással, kvalifikációval és munkatapasztalattal rendelkező magyarországi kollégáiknál.
- Az azonban túlzás, hogy a magyarországi pedagógusoknak szinte kétszer annyit kell dolgozniuk, mint a romániaiaknak: mindkét országban negyven órás a munkahét, ebből Romániában 18 órát, Magyarországon 22-26 órát kell kötelezően tanítással tölteni.
Valóban többet keresnek a romániai tanárok
A cikkben idézett romániai nettó béradatokból nem derül ki, hogy azok melyik tanévre vonatkoznak, és hogy milyen bruttó fizetéseket jelölnek (pedig mind a román, mind a magyar hivatalos forrásokban bruttó értékek szerepelnek a bértáblázatokban). Ráadásul a nettó bér összege munkavállalónként egyedi, a különféle adókedvezmények miatt.
Az Európai Bizottság által alapított Eurydice hálózat évente publikál összehasonlító jelentéseket az Erasmus+ program 37 tagországának oktatási rendszereiről. A legfrissebb, 2021 októberében lezárt jelentés a 2019/20-as tanév adatait veti össze, a bruttó pedagógusbérek tekintetében (euróra átszámítva). Eszerint a közoktatás minden szintjén, a munkaviszonyban töltött évek számától függetlenül, valóban többet keresnek a romániai pedagógusok, mint a magyarok.
https://datawrapper.dwcdn.net/fmrTc/2/
Romániában egy kezdő pedagógus a közoktatás mindegyik szintjén – óvodától a középiskoláig – évi bruttó 8969 eurós alapbérrel indul a pályán, ami forintra átszámítva havi bruttó 243 ezer forintot jelent. Ehhez képest Magyarországon a kezdő fizetés évi bruttó 7195 euró, azaz havi bruttó 195 ezer forint.
A munkaviszonyban eltöltött évek számától függően mindkét országban emelkedik az alapbér, azonban a magyar tanárok később is kevesebbet keresnek a romániaiaknál. Magyarországon 10 év munkatapasztalat után havi bruttó 254 ezer forint, 15 év után 273 ezer forint az alapbér, míg Romániában 10 év után 285 ezer forintnak, 15 év után 302 ezer forintnak megfelelő alapbért kapnak a tanárok.
A bértábla csúcsát Romániában átlagosan 40 év munkával lehet elérni (ami havi bruttó 431 ezer forintnak megfelelő alapbért jelent), míg Magyarországon 42 év munka után emelkedik az alapbér havi bruttó 357 ezer forintra – de csak a tanárok esetében, az óvodapedagógusok és tanítók alapbére a bértábla csúcsán is csak 321 ezer forintot ér el. A tanárok alapbére kiegészülhet különböző pótlékokkal (például intézményvezetői-, osztályfőnöki-, gyógypedagógiai pótlékkal).
Hogy összesen mennyi pénzt kapnak havonta a magyar tanárok, arról januárban többen is beszámoltak a közösségi médiában. A Pedagógusok Szakszervezetének Facebook-oldalán megjelent nyílt levelében egy pályakezdő tanár írt arról, hogy 160 ezres nettó fizetéséből a hajléktalanság fenyegeti. Az ország egyik legjobb gimnáziumában tanító tanár pedig arról posztolt, hogy a pótlékokkal együtt 178 ezer forint a fizetése.
A magyar tanárok kötelező óraszáma magasabb, de nem a duplája a románnak
Szakács állításának az a része azonban, hogy a kevesebb fizetésért „egy magyarországi pedagógus szinte kétszer annyit dolgozik, mint egy romániai”, túlzás.
Elméletileg mindkét országban 40 órás a munkahét. Az eltérés abban áll, hogy ebből hány órát kell a tanároknak kötelezően a tanórák megtartásával tölteni, emellett milyen más kötelezettségeik vannak, és mennyi idejük marad a tanításhoz szükséges háttérmunkára (például az órákra való felkészülésre, dolgozatjavításra, adminisztrációra).
Tanár a 2021-es matematika érettségin egy budapesti gimnáziumban. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
Romániában a tanároknak a 40 órás munkahétből kötelezően 18 órát kell tanítással tölteniük. Ha ezt túllépik, azt a rendszer plusz juttatással honorálja.
Magyarországon a köznevelési törvény szerint a munkáltató a heti 40 óra munkaidőből 32-vel rendelkezhet, amiből 22-26 órát kell tanítással tölteni pedagógusoknak. A 32 órás kötött munkaidőkeret fennmaradó részében helyettesítésre is kötelezhetik őket, amiért viszont nem jár plusz juttatás. A Pedagógusok Szakszervezete alelnöke szerint 2021-ben egy pedagógus átlagosan heti 24,5 órát tanított a közoktatásban.
“De ha egyenlő az óraszámuk, akkor egy romániai tanár szinte kétszer annyit kereshet, mint egy magyarországi” – folytatja Szakács. Mennyi pénzt kapna tehát egy romániai tanár, ha a kötelező 18 órája helyett 24,5 órát tartana meg, mint egy átlagos magyar pedagógus?
Az Eurydice-jelentés szerint Romániában úgy számolják ki az előírt 18-on felül megtartott órákért járó díjazást, hogy a havi bért elosztják 72-vel (az egy hónapban kötelező tanórák számával), majd az összeget megszorozzák a túlórák számával.
Ha egy romániai tanár minden héten 18 óra helyett 24,5 órát tartana meg, a túlóradíjakkal együtt így alakulna a romániai tanárok havi fizetése (forintra átszámítva):
| romániai tanár (túlórabérrel kiegészített havi bruttó bér) | magyarországi tanár (havi bruttó alapbér) | |
| Kezdő | 330933 | 195044 |
| 10 év tapasztalattal | 388161 | 253815 |
| 15 év tapasztalattal | 411369 | 272601 |
| A bértábla tetején | 587149 | 357207 |
Tehát 24,5 tanított órával számolva (és a munkaviszonyban eltöltött évek számától függően), a romániai tanárok túlóradíjjal kiegészített bruttó havi bére 1,5-1,7-szer lenne magasabb, mint a magyar tanárok alapbére.
Cikkünk megjelenése előtt e-mailben próbáltuk elérni Szakács Árpádot, hogy megkérdezzük, pontosan milyen forrásokra alapozva tette a publicisztikájában szereplő tényállításokat. Amint válasza megérkezik, cikkünket frissítjük.
Megjelent a Lakmusz portál Gazdaság rovatában 2022. január 20-án.
A szerkesztő megjegyzése
Az igényelt román adatokat ld. például ITT. Kiemelt képünk is ennek a dokumentumnak az illusztrációja.
