A magyar és román sajtóban az utóbbi négy év (nem csak) a gazdasági fejlődésről szólva szinte nem szólt egyébről, mint arról, hogy már megint miben körözte le Románia Magyarországot. Ahogy az lenni szokott, a világgazdasági válságjelenségek – meghatározó helyeken a recessziós tünetek – idén visszavetették a román gazdaságot is, a mutatók elmaradtak a jósoltaktól. Azért vannak „maradandó” teljesítmények, gondoljunk az úthálózat bővülésére, nőttek a nyugdíjak, az átlag- és a minimálbér stb.
A választási kampányok, a politikai cirkuszok hátráltató hatása szinte kiszámíthatatlan. Napjainkban sokan „változásért” tüntetnek, bizonyára nem gondolva arra, hogy a változás történhet rossz irányban is. Úgy tűnik, Romániában év végén a választásokkal veszélyes folyamat indult el, „repül a nehéz kő”.
Alábbi interjúnkban a szakértőt főleg gazdasági kérdésekről faggattuk, a kormányzással összefüggésben.
– Prin ce se caracterizeaza dezvoltarea economica a Romaniei in ultimii patru ani? Mi a jellemzője Románia gazdasági fejlődésének az utóbbi négy évben?
Románia gazdasági fejlődését az elmúlt négy évben pozitív és kihívást jelentő tényezők egyaránt meghatározták:
- Ingadozó gazdasági növekedés: A járvány utáni időszakban a GDP növekedett, de a növekedés üteme 2023-ban és 2024-ben jelentősen lelassult, utóbbi évre mindössze 1,8%-os növekedést becsültek. Az agrárszektort súlyosan érintette az aszály, míg az ipar a globális gazdasági lassulás, különösen Németországgal való kapcsolat miatt szenvedett. Az állami beruházások ideiglenesen támogatták az építőipart, de a lakáspiac gyengülése érezhetővé vált.
- Jelentős gazdasági hiányok: A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas maradt, meghaladva a GDP 6 százalékát, miközben a költségvetési hiány és az államadósság is növekedett. Ezek a hiányok nyomást gyakoroltak a külső finanszírozásra, ami az ország gazdasági stabilitását veszélyezteti.
- EU-s források és PNRR: Románia nehézségekkel küzdött a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) célkitűzéseinek megvalósításában, ami egyes források ideiglenes felfüggesztéséhez vezetett. Ugyanakkor ezek a források kulcsfontosságúak az infrastrukturális és digitalizációs projektek számára.
- IT-szektor és szolgáltatások: A járvány utáni helyreállítás során az IT-szektor jelentős szerepet játszott, de később kihívásokkal szembesült, míg a szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez 2024-ben csökkent.
- Szerkezeti problémák: Az üzleti környezet viszonylag ellenálló maradt, de szabályozási, adózási és versenyképességi gyengeségek tapasztalhatók. Románia a Gazdasági Szabadság Index 2022-es rangsorában a 47. helyen állt, ami egyes előnyöket, de sok sebezhetőséget is tükrözött.
Összességében Románia sürgős reformokra szorul a versenyképesség, a beruházások és a fiskális fenntarthatóság ösztönzése érdekében, különösen a globális gazdasági lassulás kontextusában.
– Sommásan, az európai átlaghoz viszonyítva milyennek nevezhető Románia gazdasági fejlődése?
Románia gazdasági fejlődése az elmúlt négy évben az európai átlaghoz képest vegyes képet mutat. A növekedés üteme kezdetben meghaladta az EU-átlagot, különösen a pandémia utáni gyors helyreállítás során. Azonban 2023-ban és 2024-ben a gazdaság lassulása, amelyet többek között a külső tényezők (mint a német gazdaság gyengülése) és belső strukturális problémák (például az agrárszektort érintő aszály vagy a magas költségvetési hiány) idéztek elő, Romániát az uniós átlagnál lassabb növekedési pályára helyezte
Főbb összehasonlítások:
- GDP növekedés: Az EU-s átlaghoz képest Románia GDP-növekedése mostanra alacsonyabb, 2024-re mindössze 1,8 százalékos növekedést becsültek, míg az EU több tagállama ennél jobban teljesít.
- Deficit és adósság: A folyó fizetési mérleg és az államadósság tekintetében Románia mutatói kedvezőtlenebbek az EU átlagához viszonyítva, ami a gazdasági stabilitást veszélyezteti.
- Versenyképesség: Az üzleti környezetben meglévő szabályozási és intézményi gyengeségek akadályozzák a fenntartható fejlődést, bár vannak pozitívumok, például a gazdasági szabadság terén elért viszonylag jó helyezések.
Összességében Románia gazdasági fejlődése az európai átlagnál kevésbé kiegyensúlyozott, erős helyreállási potenciállal, de strukturális kihívásokkal terhelt. A fejlődés fenntartásához reformokra és az EU-s források hatékonyabb kihasználására lenne szükség.
– Mit jelent az „erős helyreállítási potenciál”?
Az erős helyreállítási potenciál azt jelenti, hogy egy gazdaságnak vannak olyan alapvető adottságai, erőforrásai és szerkezeti előnyei, amelyek lehetővé teszik a gyors vagy hatékony visszatérést egy magasabb növekedési pályára, különösen nehézségek, például gazdasági válságok vagy visszaesések után. Esetében ez a potenciál több tényezőn alapulhat:
- Munkaerő: Romániában viszonylag fiatal és szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, különösen az IT és technológiai szektorban, amely jelentős gazdasági motor lehet.
- EU-s támogatások: Az ország jelentős uniós forrásokhoz fér hozzá (pl. PNRR), amelyek megfelelő felhasználása serkentheti az infrastruktúra, az energia és a digitalizáció fejlődését.
- Stratégiai helyzet: Földrajzi elhelyezkedése kedvező a nemzetközi kereskedelem és a logisztikai hálózatok szempontjából, ami a gazdasági növekedés alapja lehet.
- Növekvő szektorok: Egyes ágazatok, mint az IT, a szolgáltatások és a mezőgazdaság (ha modernizálják és az időjárás kedvezőbbé válik), gyors fejlődésre képesek lehetnek.
Az erős helyreállítási potenciál azonban nem garancia a tényleges sikerre: megfelelő gazdaságpolitikai döntésekre, strukturális reformokra és a külső források hatékony felhasználására van szükség ahhoz, hogy ez a potenciál valós eredményekben nyilvánuljon meg.
– Hogyan hatnak a román gazdaságra most, az idei választásokat kísérő feszültségek?
A 2024-es választások okozta politikai feszültségek jelentős hatással vannak Románia gazdaságára. Az előzetesen bejelentett reformok, mint például a közszféra karcsúsítása és a költségvetési deficit csökkentése, a választási év miatt nagyrészt elmaradtak vagy halasztódtak. A választási logika felülírta a költségvetési fegyelmet, ami a deficit növekedését eredményezte. A közszféra létszáma nem csökkent, hanem nőtt, és a személyzeti költségek jelentősen emelkedtek az előző évhez képest. Ez a helyzet hosszú távon veszélyezteti a gazdasági stabilitást és az euró bevezetésének kilátásait is
Emellett a választások miatti politikai instabilitás negatívan érinti az üzleti környezetet, mivel a bizonytalanság visszaveti a beruházási kedvet. Az állam prioritása jelenleg a választók támogatásának megszerzése, ami populista intézkedésekhez és rövid távú gazdasági döntésekhez vezethet
Összességében a választási évad felerősítette a gazdasági kihívásokat, amelyek hatását a következő években is érezni lehet majd.
– Mi lesz a meghatározó a közeljövőben ebből a szempontból?
Románia gazdaságának meghatározó tényezői a következő években elsősorban a gazdaságpolitikai döntésektől, az EU-s források hatékony felhasználásától és a belső politikai stabilitástól függenek:
- Fiskális fegyelem és reformok: Az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása kulcsfontosságú lesz. A költségvetési deficit csökkentése és az államadósság stabilizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia elkerülje a hitelminősítők negatív lépéseit és a gazdasági stabilitás romlását.
- EU-s források kihasználása: A PNRR és más uniós támogatások hatékony felhasználása lehetőséget nyújt a gazdaság modernizációjára, különösen az infrastruktúra, az energiahatékonyság és a digitalizáció területén. Ez a növekedés fenntarthatóságának egyik legfontosabb pillére lehet.
- Politikai stabilitás és reformképesség: A választási év utáni időszakban a kormány stabilitása és elkötelezettsége a strukturális reformok mellett kulcsfontosságú lesz. Ha a politikai instabilitás fennmarad, az negatívan hathat az üzleti környezetre és a befektetési hajlandóságra.
- Nemzetközi gazdasági környezet: Románia gazdasági teljesítményére hatással lesz a globális gazdaság alakulása, beleértve az EU legnagyobb gazdaságainak (például Németország) teljesítményét, valamint a geopolitikai helyzetet, például az ukrajnai háború kimenetelét és az energiapiac stabilitását.
A fenti tényezők sikeres kezelése meghatározó lesz Románia gazdasági növekedésének fenntarthatósága és az ország európai átlaghoz való felzárkózása szempontjából.
– Szociális téren, a nagyarányú nyugdíjemelés, a minimálbér növekedése, az úthálózat bővítése (a kilométerek gyarapodása) mellett milyen pozitív eredményeket mutathat fel a román kormány az utóbbi négy évben?
Az elmúlt négy évben Románia számos szociális és társadalmi szempontból is pozitív eredményt tudott felmutatni. Ezek közé tartozik:
- Foglalkoztatás és munkahelyteremtés: A munkahelyek számának növekedése, különösen a digitális szektorban és az innovációt támogató területeken, jelentős előrelépés volt. A kormány külön figyelmet fordított a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, beleértve az oktatás és képzés modernizálását is.
- Oktatásfejlesztés: Új oktatási programokat indítottak a fenntarthatóság és digitális készségek fejlesztése érdekében, valamint növelték a tanulók számára elérhető technológiai eszközök számát, különösen a hátrányos helyzetű régiókban.
- Fenntartható fejlődési célok támogatása: Románia létrehozott egy átfogó nemzeti indikátorkészletet és nyilvános adatbázist a fenntartható fejlődési stratégiák megvalósításának nyomon követésére. Az ilyen típusú kezdeményezések javítják a kormányzati átláthatóságot, és lehetőséget teremtenek a civil szervezetek, kutatók és újságírók bevonására a fejlődési célok megvalósításába.
- Szociális védelem: Bár Románia a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében még elmarad az EU-átlagtól, a szociális támogatási programok fejlesztése hozzájárult az életkörülmények javításához az alacsony jövedelmű háztartások számára.
Ezek az intézkedések a gazdasági növekedést is támogatták, valamint hozzájárultak egy modernizáltabb és kiegyensúlyozottabb társadalmi struktúra kialakításához.
– Az RMDSZ, amikor kormányon volt, milyen eredményeket mutatott fel? Röviden…
Az RMDSZ, amikor 2020 és 2024 között a kormány részét képezte, több fontos eredményt ért el.
- Energiaügyi és környezetvédelmi intézkedések: A zöld energiát érintő beruházások elősegítése, valamint az energiaárak szabályozása a lakosság védelme érdekében fontos prioritás volt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterként aktívan részt vett zöldpolitikai projektekben, például az illegális fakitermelés csökkentésében.
- Fejlesztési projektek és infrastruktúra: Az RMDSZ közvetlen részvételével jelentős fejlesztések történtek Székelyföldön és más magyarok által lakott régiókban. Ide tartozik az utak fejlesztése, a közösségi létesítmények korszerűsítése, valamint a helyi önkormányzatok támogatása a szórványvidékeken is.
- Schengeni csatlakozás támogatása: Az RMDSZ erőteljesen szorgalmazta Románia schengeni övezethez való csatlakozását, hangsúlyozva ennek fontosságát mind a magyar közösség, mind az ország egésze számára.
- Helyi választási eredmények: A magyar közösségek támogatása erősödött a helyhatósági választások során. Több magyar jelölt is sikeresen szerepelt a választásokon, növelve az RMDSZ jelenlétét nemcsak a többségében magyarok lakta megyékben, hanem szórványterületeken is.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása elsősorban a magyar közösség érdekeinek képviseletében és a társadalmi-kulturális identitás megőrzésében mutatkozott meg, emellett az országos politikai stabilitáshoz is hozzájárult.
– Cseke Attila?
Cseke Attila, aki az RMDSZ tagjaként dolgozott miniszterként, kiemelkedett a romániai infrastruktúra-fejlesztési és szociális projektek irányításában, különösen a fejlesztési minisztérium vezetése alatt. A legfontosabb eredményei közé tartozik:
- Regionális Operatív Program (POR): Cseke Attila vezetésével sikerült a kormánynak a Regionális Operatív Program keretében kitűzött célokat túlteljesíteni, több mint 1,77 milliárd eurót fordítva helyi fejlesztésekre. Az ilyen típusú projektek elősegítik az európai uniós források hatékony felhasználását a helyi közösségek számára.
- Földrengésbiztonság: A miniszter új szabályozásokat vezetett be, amelyek lehetővé tették, hogy az állam több száz épületet, köztük iskolákat és kórházakat, földrengésbiztossá alakítson. Az eddig nem túl sikeres programot sikerült újraindítani és bővíteni.
- Szociális és közszolgáltatási fejlesztések: A közszolgáltatások terén is fontos előrelépések történtek, különös figyelmet fordítva az infrastruktúra fejlesztésére, hogy javuljon az állampolgárok mindennapi életminőségeRmdszRmdsz.
Ezek az intézkedések egyértelműen hozzájárultak Románia modernizálásához és az európai uniós célok eléréséhez, miközben a közösségi támogatásokat és infrastruktúrát is fejlesztették.
– Borbély László?
Borbély Lászlót, a romániai Fenntartható Fejlődés Főosztály vezetőjét nemrégiben az Európai Fenntartható Fejlődési Hálózat (ESDN) elnökévé választották. Ez a pozíció új lehetőségeket kínál Romániának a fenntartható fejlődés terén. Borbély tevékenysége, valamint a romániai fenntarthatóság előmozdításáért tett erőfeszítései, mint például a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozása és megvalósítása, hozzájárultak ehhez az elismeréshez. Az ESDN negyven ország több mint négyszáz tagját tömöríti, és kulcsszerepet játszik a fenntarthatósági politikák.
Borbély László már környezetvédelmi miniszterként fontos szereplője volt Románia fenntartható fejlődésre irányuló tevékenységének. Munkássága során jelentős projekteket és programokat indított, amelyek a fenntartható fejlődés és környezetvédelem elősegítését célozták. Különösen két programja vált ismertté:
- Roncsautó Program: Ez a program lehetőséget biztosított az autók lecserélésére környezetbarát modellekre, csökkentve ezzel a levegőszennyezést és elősegítve a fenntartható közlekedést.
- Zöld Ház Program: A program célja a háztartások energiahatékonyságának javítása, a fenntarthatóság érdekében történő épületfelújítások támogatása volt.
Borbély László továbbá segített a fenntartható fejlődés politikájának kialakításában és a környezetvédelmi beruházások EU-s finanszírozásának koordinálásában. A Környezetvédelmi Operatív Programon keresztül mintegy 6,4 milliárd euró értékű szerződést sikerült aláírni, és Románia az egyik vezető szereplővé vált ezen a területen. Eredményei révén Borbély nagyban hozzájárult Románia fenntartható fejlődéséhez, és jelentős hatást gyakorolt a romániai zöld politikák előmozdítására
– Miben előzte meg Románia az utóbbi időben Magyarországot?
Románia az utóbbi években több területen is megelőzte Magyarországot, különösen gazdasági mutatók tekintetében. Az Eurostat adatai szerint Románia egy főre jutó GDP-je, vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva, már magasabb, mint Magyarországé. Az utóbbi években Románia gazdasága gyorsabban fejlődött, mint Magyarországé, 2,5-ször gyorsabb ütemben. A bérnövekedés szintjén is jelentős előrelépést mutatott Románia: a bérek 2023-ban már meghaladták a magyar szintet, és a románok több fogyasztási lehetőséggel rendelkeztek, mint a magyarok. Míg Magyarország 2023-ban az EU átlagának 76,6 százalékán állt, Románia 76,7 százalékot ért el, és a két ország közötti gazdasági és bérkülönbség tovább csökkent. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy Románia egyre jobban felzárkózott az uniós átlaghoz, míg Magyarország sok területen lemaradást szenvedett.
A szerkesztő megjegyzése
Felkérésünkre a szakértő illusztrációt is készített magyarázataihoz. Mint írta:
„Az elkészült rajzon vizuálisan ábrázolva láthatók Románia gazdasági kihívásai és lehetőségei. Az ábrán olyan szimbólumok jelennek meg, mint:
Egy mérleg, amely az államadósságot és a reformokat ábrázolja, jelezve a fiskális kihívásokat.
EU-s támogatásokat jelképező eurókupacok és az EU-zászló, utalva a finanszírozási lehetőségekre.
Egy kormányépület puzzle-darabokkal, ami a politikai stabilitást és a reformképességet szimbolizálja.
Egy földgömb kereskedelmi és ipari ikonokkal, ami a globális gazdasági tényezők hatását mutatja.
Ez a vizuális eszköz segít jobban megérteni a gazdasági helyzet összetettségét és a prioritások fontosságát.”
