Úz-völgye: Kötelezettségszegési eljárás keretében kéri az EB Romániától a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetését
Az RMDSZ honlapján rendkívüli dokumentum – közlemény – jelent meg, amely egy kényes, már eddig is áldatlan politikai botrány, az Úz-völgye-ügy európai jogi megoldásának lehetőségét mutatja fel. Jöhetnek az értelmezések, a következmények – az igazságtétel. Egyelőre álljon itt a szöveg.
„Kétszer fordultak írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői a 2019. júniusi úz-völgyi katonatemetőben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most kézhez kapott második válasza első alkalommal állapítja meg, hogy beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni. Októberben Románia felszólítást is kapott az Európai Bizottságtól a gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására.
Emlékezetes, hogy a 2019-es úz-völgyi erőszakos eseményeket követően, amelynek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „ki a magyarokkal az országból”, a kivizsgálás lefolytatása után az ügyész megalapozatlannak ítélte a keresetet. Az ügyész megállapította, hogy a nyilatkozatok nem egy egész közösséget céloztak meg, és nem egy meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak, ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének meggyőződése, hogy a felszólítás – amelyre a Bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták a Bizottság figyelmét az úz-völgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára: „Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az Európai Bizottság semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A Bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás. Ráadásul ez tettekben is megmutatkozik, hiszen a Bizottság október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólító levelet küldött Romániának a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog nem megfelelő átültetéséről” – fogalmazott Vincze Loránt.
Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, hogy a Bizottság október végén felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot. „Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá a Bizottság felszólító levele.
Mostani, képviselőknek írt válaszában a Bizottság leszögezi, a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, függetlenül attól, hogy azok fajon, valláson, társadalmi nemen vagy szexualitáson alapulnak-e. Arra is emlékeztet, hogy az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásán és megerősítésén túl a cselekvési terv párbeszédet irányoz elő az érdekelt felekkel, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel.”
