A Velencei Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz és az Európai Alkotmánybíróságok Egyesületéhez fordul a román alkotmánybíróság elnöke Ludovic Orbán kormányfő szerinte útszéli hangnemben megfogalmazott támadásai miatt. Egy európai ország miniszterelnöke sem engedi meg magának, hogy ilyen „útszéli hangnemben támadja az alkotmánybíróságot”, jelentette ki Valer Dorneanu.
Orban egy csütörtök esti televíziós interjúban kommentálta azt, hogy az alkotmánybíróság elutasította a kormány óvását, és alkotmányosnak minősítette azt a törvénytervezetet, amely szerint nem a kormány, hanem a parlament írja ki a parlamenti választásokat.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltő kormányfő szerint az alkotmánybíróság jogi „bűvészkedéssel”, az alkotmány megsértésével hozta meg döntését, és a testület politikai alapon kinevezett tagjai az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) utasítására futószalagon fogadnak el Románia alapvető érdekeit és a demokráciát sértő döntéseket.
A miniszterelnök kijelentéseinek valóságértékéből sokat levon, hogy a kormányoldal (beleértve az államfőt is) által virulensen bírált alkotmánybírósági határozatok között több olyan is van, amelyet a Klaus Iohannis által jelölt alkotmánybírák is megszavaztak. Ilyen volt például az a sürgősségi rendelet (2020/36.), amelynek alapján 300.000 bírságot róttak ki alig több mint egy hónap leforgása alatt, összesen mintegy 120 millió euró értékben, az ombudsmani hivatal összesítése szerint.
„Ez tűrhetetlen, meg kell változtatni az alkotmánybíróság összetételét, meg kell tisztítani a testületet a pártbürokratáktól, oda csak tapasztalt bírákat szabad beengedni” – jelentette ki a kormányfő arra utalva, hogy az alkotmánybíróság tagjait részben a mindenkori parlamenti többség, részben az államfő jelöli, jelenlegi elnöke, Valer Dorneanu pedig a PSD politikusaként korábban a román parlament házelnöke volt.
Az alkotmánybíróság elnöke úgy felidézte: a kormányfő nem először hergeli a közvéleményt az alkotmánybíróság ellen, de mostani kirohanása annyira kirívó, hogy „megköveteli”, hogy bepanaszolják a Velencei Bizottságnál, az Alkotmánybíróságok Egyesületénél és az Európai Bizottságnál.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD első embere szerint a kormányfő a demokráciát veszélyezteti, a jogállamiságot támadja, és „kirohanása” csak azzal magyarázható, hogy „magának akar minden hatalmat”. Ciolacu megjegyezte: az alkotmánybíróság tagjait más demokratikus államokban is a parlament választja.
A parlament júliusban fogadta el azt a törvénytervezetet, amellyel elvenné a kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát. A törvénytervezetet mindmáig nem hirdette ki az államfő. Klaus Iohannis nyáron alkotmányossági normakontrollt kért arra hivatkozva, hogy a parlament nem hosszabbíthatja meg saját mandátumát – ennek az óvásnak az elutasítását kommentálta a kormányfő.
Mivel az alkotmánybíróság nem hozta meg idejében döntését, a kormány a hatályos régi törvény szerint december 6-ára tűzte ki a parlamenti választások időpontját. A 2016-ban választott parlament mandátuma december 20-án jár le, a PSD azonban a járványhelyzetre és az alkotmánybíróság vitatott döntésére hivatkozva – az alaptörvény által megengedett legkésőbbi időpontra – jövő év márciusáig szeretné elnapolni a választásokat. Ebben a liberálisok ellenérdekeltek, mivel attól tartanak, hogy a járványkezeléssel járó népszerűségvesztés nyomán kicsúszik a kezükből a most még biztosnak tűnő győzelem, ami legalább négyévi kormányzást jelentene a PNL-nek.