Gyurcsány Ferenc eredménytelen politikai erőfeszítései, magánéleti szempontok és párton belüli konfliktusok is szerepet játszhattak abban, hogy a politikus lemond és visszavonul a közélettől – mondták lapunknak elemzők. Az időzítés ugyanakkor némileg meglepte Kéri Lászlót és Ember Zoltánt is. A bejelentést Dobrev Klára néhány órával azután tette, hogy Magyar Péter előjött az általa „a Fidesz őszödi beszédének” nevezett hangfelvétellel, és mindössze három hónappal azután, hogy a párt kongresszusa megerősítette elnöki tisztségében Gyurcsány Ferencet.
Gyurcsány Ferenc csütörtökön bejelentette azt a döntését, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – erről írt Dobrev Klára a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője bejelentette azt is, hogy ő és Gyurcsány Ferenc elválnak. Dobrev Klára a 2024-es európai parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd-Zöldek listáját vezette. A közös lista 8 százalékos eredményt ért el, szemben a DK 2019-es, 19 százalékos eredményével. A párt már a 2022-es parlamenti választások előtt is törekedett arra, hogy a kezdettől Gyurcsány Ferenc személye köré épülő DK arcává építse fel Dobrev Klárát. A politikus 2021-ben az ellenzék lehetséges közös miniszterelnök-jelöltjeként is indult az ellenzéki előválasztáson, de a szavazatok alapján végül Márki-Zay Péter lett a miniszterelnök-jelölt. Az európai parlamenti választások óta Dobrev Klára kevésbé volt előtérben a nyilvánosságban. Gyurcsány Ferenc volt az, aki országjárásra indult március közepén.
Érdekes időzítés
A bejelentés némileg váratlannak tűnhet, miután a párt alig több mint három hónapja, február elején tartotta tisztújító kongresszusát, ahol a párt elnökének Gyurcsány Ferencet választották meg. Akkor a Demokratikus Koalíció külön kiemelte: ezzel az elnökséggel vág neki a 2026-os országgyűlési választás előkészületeinek. Azért is érdekes az időzítés, mert a bejelentést aznap tették meg, amikor a Tisza Párt nyilvánosságra hozta azt a hangfelvételt, amelyet a Fidesz őszödi beszédének nevez, és amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítsunk a békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már hétfő este jelezte, hogy bejelentéssel készülnek.
Kéri László és Ember Zoltán politikai elemző szerint is a DK azt a benyomást kelti, hogy „rászervezett” a Tisza Párt bejelentésére. Annál is inkább, mert – mint Kéri László hozzátette – Dobrev Klára közleményéből az is kiolvasható, hogy az erről szóló egyeztetések hosszú ideje folytak, és csütörtökön már csak ennek végeredményét közölték a nyilvánossággal. Érdekesség, hogy ezt nem maga a DK leköszönő elnöke, hanem Dobrev Klára tette meg.
Számít még a gyurcsányozás?
Gyurcsány Ferenc lemondásának Kéri szerint az az egyik olvasata, hogy a párt „végső kétségbeesésében” még megpróbálja felértékelni Dobrev Klárát, hátha a politikus tud valamit kezdeni a jelenleg a felmérések szerint 3 százalék körül álló DK-val, amely így mégis hozza majd a 2026-os választáson az 5 százalékot. A másik olvasat az elemző szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc már eddig is túl nagy terhet jelentett a pártnak. A politológus rámutatott: lélektani szempontból szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc belássa, hogy hiába ő alapította a DK-t, a személye most már akadálya annak, hogy a párt megkapaszkodjon a lejtőn – Nagyon sok mindennek kellett történnie ahhoz, hogy egy ilyen felismerés megszülessen – utalt Kéri László arra, hogy az ő értesülései szerint sok konfliktust okozott a párton belül Gyurcsány Ferenc jelenléte és vezetési stílusa.
A közleményben Dobrev Klára azzal indokolta Gyurcsány Ferenc visszavonulását, hogy a DK véget akar vetni a Fidesz „hazug gyurcsányozásának”, azonban ez az elemzők szerint nem túlságosan releváns érv. Kéri László szerint azért, mert a Fidesz továbbra is felhasználhatja a gyurcsányozást, mint kommunikációs eszközt, ha akarja. Ember Zoltán szerint pedig azért, mert azzal, hogy a Tisza vált a Fidesz egyértelmű kihívójává, a gyurcsányozás is elveszítette az élét – A gyurcsányozás a közvéleménynek szóló indoklásnak tűnik. Szerintem vagy a magánéleti okok állnak a döntés mögött, vagy pedig az, hogy a hatalmas energiabefektetés, amit Gyurcsány Ferenc az elmúlt időszakban tett, nem vezetett eredményre. A közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy Gyurcsány Ferenc hiába szántja fel az országot, a DK támogatása inkább lefelé tendál, és veszélyben van az 5 százalékos parlamenti küszöb is. – mondta a Magyar Hangnak Ember Zoltán, az Iránytű Intézet munkatársa. Ám szerinte amikor egy pártelnök maga dönt a saját jövőjéről, vélhetően nem csak kutatási adatokat néz, hanem azt is, hogy milyen reakciók érkeznek a munkájára a pártszervezettől – szerinte azt lehet feltételezni, hogy Gyurcsány Ferenc innen is erős visszacsatolásokat kaphatott, ha végül meghozta ezt a döntést. Annál is inkább, mert nem olyan régen, februárban a tisztújításon még őt választották meg elnöknek.
Nehéz lesz talpra állítani a DK-t
Kéri László szerint a történteket nem lehet elválasztani a politikai tér átalakulásától: 2024 áprilisa óta a magyar politika rohamosan tolódik egy kétpárti választás felé, a DK pedig a Tisza Párt megjelenése miatt került perifériára, és az ideologikus megközelítés sem segít nekik a visszatérésben – A DK nem értette meg, hogy lejárt a magyar politikában az ideológiai identitás kora. Folyton ideológiai alapon definiálták magukat és nem vették észre, hogy a magyar választópolgár nem azt nézi, hogy a paradicsom nemzeti-e, vagy liberális, csak azt, hogy öt helyett most már csak kettőt tud venni – érzékelteti a politológus. A kétosztatú politikai térben nem lát nagy jövőt a DK-nak. –Szerintem most utoljára volt komoly hír a DK – jósolta Gyurcsány lemondása után Kéri.
A párt helyzetét az is nehezíti, hogy – mint Ember Zoltán rámutatott – a DK volt a „régi”, a Tisza Párt előtti ellenzéki pártok közül a leginkább személyközpontú, egy ember köré szerveződő formáció. Ember Zoltán emlékeztetett: bár korábban a DK próbálta építeni Dobrev Klárát, ezt „nagyon látványosan” félbehagyták a 2024 júniusi európai parlamenti választást követően, most pedig, úgy tűnik, a párt arcaként vagy elnökeként térhet vissza.
A DK jövője Ember szerint attól is függhet, mi történik a Tisza-Fidesz versenyben, milyen hibákat követnek el a szereplők. A markáns baloldali arcél, amit a Demokratikus Koalíció jelenleg felmutat, rövid távon szerinte sem hozhat eredményt, ha a politikai helyzet ennyire kiélezett marad, és ennyire a kormányváltás kérdése köré szerveződik. Középtávon viszont hozhat eredményt szerinte, ha a DK – vélhetően Dobrev Klára vezetésével – feltölti szellemi akkumulátorait, és az új vezető nem rángatja a kormányt, ez ugyanis korábban jellemző volt a pártra, amelynek volt magát polgárinak valló, baloldali és liberális korszaka is.
