Hiába az Egyesült Államok figyelmeztetése és több nagykövet jelenléte, a Fidesz határozatképtelenné tette a parlament rendkívüli ülését, ahol a svéd csatlakozásról szavaztak volna.
Kisebb nagyköveti találkozó helyszíne lett az Országgyűlés karzata tegnap kora délután: az Egyesült Államok nagykövete, David Pressman mellett Trine Skymoen norvég, Erik Vilstrup Lorenzen dán, Pavol Hamzik szlovák és Sebastian Kęciek lengyel nagykövet is elment megnézni, Orbán Viktor miniszterelnök állja-e a szavát és a NATO-szövetségeseinek tett korábbi ígéretének megfelelően „az első adandó alkalommal” megszavazza-e a kormánytöbbség által másfél éve blokkolt svéd NATO-csatlakozás ratifikálását.
Mindez az után történt, hogy Orbán már a korábbi ígéretét is megszegte, miszerint „nem Magyarország lesz az utolsó”, amely ratifikálja a svéd csatlakozást. Nemrég ugyanis a török parlament elfogadta Svédország belépését a NATO-ba. Mivel a magyar parlament tavaszi ülésszaka csak hetek múlva kezdődne el, a rendkívüli ülésnapot az MSZP kezdeményezte részben a svéd csatlakozás elfogadása érdekében. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége már a múlt héten közleményben emlékeztetre Orbánt az ígéretére. Mint írták, „minthogy Magyarország maradt az utolsó szövetséges Svédország NATO-tagságának ratifikációjában, az Egyesült Államok üdvözli a február 5–re, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdésében. Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői rendkívüli ülés lehetőséget biztosít erre” – írták.
David Pressman személyesen bement az Országházba megnézni, hogy Orbán Viktor nem tartja be a szavát – Az Országgyűlés ma szavazhatna Svédország NATO-csat…
A Fidesz azonban – ahogy más, az ellenzék által kezdeményezett ülésnél – ezúttal sem jött el, maga a kormány pedig elvonult Sopronbánhidára „kihelyezett« kormányülésre”.
A parlament ülése így határozatképtelenség miatt el sem kezdődött, a NATO országok képviselő pedig végignézhették, mi zajlik Magyarországon parlamentarizmus címén.
David Pressman jelenléte az Országgyűlés karzatán jelzi: Amerikában „mind az idő, mind a türelem fogytán van”
– Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, ami közvetlenül érinti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és az egész szövetségünk biztonságát – fogalmazott a sikertelen ülés után a Kossuth téren David Pressman. Emlékeztetett ismét: Orbán azt ígérte, hogy meggyőzi a parlamentet arról, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen.
Az Egyesült Államok csalódott amiatt, hogy a Fidesz megakadályozta a szavazást a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásáról – Ezt Vedant Patel, az amerikai…
Még a rendkívüli parlamenti ülés előtt az amerikai kongresszus tagjai is felszólították Orbán Viktort, hogy Magyarország ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Jeanne Shaheen demokrata párti és Thom Tillis republikánus szenátorok nyilatkozatukban kiemelték: „Számos korábbi, nyilvános kötelezettségvállalása ellenére Magyarország az utolsó megmaradt NATO-tag, amely nem ratifikálta Svédország csatlakozási kérelmét, és mind az idő, mind a türelem fogytán van”.
A két törvényhozó kijelentette, tétlenségével Budapest „azt kockáztatja, hogy visszavonhatatlanul megrontja kapcsolatait” Washingtonnal és az Észak-atlanti Szövetséggel.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin pedig külön nyilatkozatban említette annak lehetőségét, hogy szankciókat vezessenek be Magyarországgal szemben, egyúttal Orbánt „a NATO legkevésbé megbízható tagjának” nevezte.
A Fidesz a maga részéről egy Facebook-bejegyzéssel letudta az ügyet, Kocsis Máté frakcióvezető azt posztolta: „Álláspontunk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak mindjárt az elején sor kerülhet a svéd NATO-ratifikációra, de ehhez szükséges a két miniszterelnök (a svéd és a magyar) budapesti találkozója. Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor ide jönnek, ahogy Törökországba is elmentek”. A stockholmi kabinet ezzel szemben nem látja értelmét egy ilyen találkozónak, erre utalt a svéd diplomácia vezetője. Tobias Billström külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország nem szabott különleges feltételeket Svédország csatlakozásához, ellentétben Törökországgal.
Az eredménytelen rendkívüli ülésnapon egyébként az ellenzékiek (napirend előtti felszólalások ilyen esetben is vannak) a Mi Hazánk kivételével támogatták Svédország NATO csatlakozását. Az ülésen Vadai Ágnes (DK) úgy fogalmazott: Orbán személyes hiúsága és Putyin orosz elnök iránti elkötelezettsége vezetett oda, hogy sokadjára is utolsók lettünk.
– A svéd NATO csatlakozás erős biztonsági garanciát jelentene hazánk számára is. Mennyire békepárti az a kormány ami másfél éve azzal szórakozik, hogy akadályozza-e garancia érvényesülését? – tette fel a kérdést a szocialista Harangozó Tamás. A Népszava kérdésére úgy vélte: a NATO-nagykövetek jelenléte a helyzet és a téma komolyságát jelzi. Azaz: nemcsak azt, hogy a svéd csatlakozás milyen komoly erő- és kapacitásbővülést jelent a NATO-nak, hanem azt is, hogy mennyire képtelen helyzet, hogy egy NATO-tag a világ legnagyobb katonai erejével lassan másfél éve szórakozik. Szerinte nem látható, hogy a svédek – akiknek a gépei, a Gripenek látják el ma a magyar légtér védelmét – mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, ahogy az sem, hogy Magyarországnak ehhez milyen érdeke fűződik. „Objektíven nézve ennek a helyzetnek egyetlen nyertese van: Oroszország” – mondta Harangozó Tamás.
Az üléstermen kívül több ellenzéki képviselővel is beszéltünk, akik úgy fogalmaztak, hogy Orbán nem sokáig blokkolhatja a svéd tagságot. Több parlamenti forrás is arról azt mondta, hogy a fideszesek már régen átengedték volna a svéd csatlakozást, ám a Karmelitából érkezett a jelzés, hogy nem szavazhatják azt meg. Lapunknak Brenner Koloman, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke felidézte: korábban a külügyi bizottságban a finn és a svéd csatlakozást is „csont nélkül” elfogadták a kormánypártiak.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. február 5-én.
