Ötoldalú uniós csúcstalálkozó zajlott le Bukarestben. A megbeszéléseken a magyar miniszterelnök is részt vett, valószínű sok szó esett Iohannis NATO-főtitkári jelöltségéről is. Még a minicsúcs előtt Orbán munkamegbeszélésen egyeztetett Marcel Ciolacu kormányfővel és találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A csúcsot követő sajtótájékoztatón Klaus Iohannis közölte: nem lép vissza a NATO-főtitkári pozícióért zajló versenyből. Ugyanakkor az ellenzéki USR elnöke rámutatott, Iohannisnak nincs esélye a tisztség megszerzésére. Összefoglalónk a bukaresti csúcsról a politikusok legfontosabb nyilatkozataival.
Románia elkötelezett az Európai Unió 2024-2029 közötti prioritásának előmozdítása mellett, és bebizonyította, hogy jelentősen hozzá tud járulni ehhez a folyamathoz – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis.
A román államfő az EU új stratégiai menetrendjét előkészítő munkamegbeszélés házigazdája volt az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel együtt. A munkamegbeszélésen részt vett Alexander De Croo belga, Orbán Viktor magyar és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.
A Charles Michellel tartott találkozója után Iohannis elmondta, hogy a Cotroceni-palotában szerda zajló tanácskozás a 2023. októberi granadai nyilatkozatban meghatározott irányelvekre alapoz. Ebben a tagállamok vezetői leszögezték, hogy a 2024-2029-es időszak stratégiai prioritást jelentő kérdései a biztonság és védelem, az Unió globális szerepvállalása, ellenálló- és versenyképességének erősítése, illetve az energia és a migráció.
Az államfő kifejtette, hogy Románia elkötelezett e prioritások előmozdítása mellett, és nemrég csatlakozott tagállamként, ráadásul az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában található országként jelentősen hozzá tud járulni ehhez a folyamathoz.
Kifejtette, az Európai Uniónak a következő években meg kell erősítenie biztonságát és védelmét, és az Unió bővítését a tagállamok közös biztonságába való hosszú távú befektetésnek tartja.
Hozzátette, Románia olyan Európát szeretne, amely szoros kapcsolatban áll a globális ellátási láncokkal; ebben nagy stratégiai szerepet kaphat a Fekete-tenger.
Az egységes piac kapcsán rámutatott, hogy az továbbra is az európai projekt egyik alappillére, és a legjobb eszköz a növekedés és a rugalmas ellenálló képesség megerősítésére.
„Nagy kihívások állnak előttünk, de az elmúlt öt rendkívül nehéz év tanulságai is rendelkezésünkre állnak, amelyek során az Unió bebizonyította, hogy rugalmas, alkalmazkodó és képes megvédeni polgárait” – tette hozzá az államfő.
Gratulált Charles Michel Románia részleges schengeni csatlakozásához
Gratulálok önöknek a schengeni csatlakozás irányában tett fontos lépésekhez – mondta Charles Michel a román államfővel közös sajtótájékoztatón arról, hogy Románia és Bulgária március 31-én csatlakozott a schengeni övezethez a légi és a tengeri közlekedésben. Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az ország nem áll messzi a teljes körű csatlakozástól.
Michel emlékeztetett arra, hogy egy korábbi romániai látogatása alkalmával is ígéretet tett Románia schengeni csatlakozási törekvéseinek támogatására. Hatalmas előrelépés történt. A jövőben is számíthatnak a támogatásomra – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón felidézte, hogy az elmúlt időszakban az Uniónak rendkívüli nehézségekkel kellett szembenéznie a világjárványtól kezdve a klíma- és energiaválságig és további bizonytalanságokig. Kijelentette: a következő időszakban prioritást élvez a biztonság és a védelem kérdése, a tagállamoknak felelősségteljesebben kell hozzáállniuk saját biztonságukhoz.
Az új stratégiai menetrend mindezek mellett az EU jólétére, a mezőgazdasági termesztők helyzetének javítására is koncentrálni fog. Minden döntést a tagállamok közös értékeibe vetett hit fog meghatározni – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.
Klaus Iohannis: Nem áll szándékomban visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől
A román államfőt többek között arról faggatták az újságírók, hogy szándékában áll-e visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől vagy esetleg más uniós tisztségről tárgyalni, miután több jelentős NATO-tagország is bejelentette, hogy Mark Rutte holland miniszterelnököt támogatja a főtitkári posztra.
„Nem áll szándékomban sem visszalépni, sem másról tárgyalni. A NATO-ra fókuszálok, és igen, elhangzanak kijelentések, de továbbra is úgy vélem, hogy valósak az esélyeim” – fogalmazott.
Klaus Iohannis államfőnek nincs esélye a NATO-főtitkári tisztség megszerzésére – véli a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke
Cătălin Drulă emlékeztetett: a NATO legerősebb tagállama, az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy más jelöltet támogat a NATO-főtitkári posztra, és hasonlóan jártak el olyan más fontos tagországok is, mint Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Észtország vagy Litvánia . „Számomra ez amolyan csereüzletnek tűnik a részéről – hogy ne nevezzem zsarolásnak –, amelynek a lényege, hogy kapjon valamit máshol” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Az USR elnöke hangsúlyozta, Iohannis elnöksége alatt tavaly Románia bruttó hazai termékének alig 1,6 százalékát fordította védelmi kiadásokra a beígért 2,5 százalék helyett, mivel decemberben 7 milliárd lejt átirányítottak a védelmi tárca költségvetéséből a kormány tartalékalapjába. „Ez nem jó ajánlólevél egyetlen védelemmel kapcsolatos tisztségre sem” – tette hozzá. Drulă szerint ugyanakkor Iohannis „nemcsak tétlen szemlélője, hanem a vezetője volt a román demokrácia erodálásának”, így kétséges, hogy képviselheti-e az országot nemzetközi szinten.
Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban a DC News-nak azt nyilatkozta, hogy esélyesnek tartja Klaus Iohannis államfőt a NATO-főtitkári tisztségre, mivel egyetlen döntéshozó sincs ellene. „Ugyanez nem mondható el kihívójáról, Mark Rutte holland miniszterelnökről, akinek kinevezését például Magyarország nem támogatja” – magyarázta a kormányfő. Ciolacu szerint Iohannis mellett szól az is, hogy Kelet-Európát is képviselni kell az európai és észak-atlanti struktúrákban.
Iohannis: Románia gazdasága jól fog teljesíteni
Az államfő a sajtótájékoztatón elmondta, arról is meg van győződve, hogy az idei választások után olyan kormánya lesz Romániának, amely képes lesz gyorsan növekedési pályára állítani a gazdaságot és letörni az inflációt.
Nyilvánvaló, hogy elkelne most néhány intézkedés, amiket egy választási évben nehéz meghozni, ezzel azonban tisztában van a kormány és a koalíció is. Meggyőződésem, hogy a fellendülés meglehetősen gyors, talán meglepően gyors lesz – szögezte le Iohannis, amikor az újságírók a romániai inflációról és költségvetési hiányról szóló legutóbbi uniós jelentésről kérdezték.
Az Európai Bizottság jelentést készített azokról a tagállamokról, amelyekben ebben a félévben makrogazdasági egyensúlyhiányok léphetnek fel. A múlt hétfőn közzétett elemzés Románia mellett Ciprusra, Hollandiára, Szlovákiára, Spanyolországra és Svédországra is kiterjed.
A Romániáról szóló fejezetben az Európai Bizottság megállapítja: a gazdaság állapota javult ugyan, de a magas költségvetési és folyó fizetési mérleghiány, valamint a járvány előtti szintet meghaladó magas infláció sebezhetővé teszi a sokkhatásokkal szemben.
Ciolacu külön tárgyalásokat is folytatott Orbánnal
A román és a magyar kormánynak közös érdeke a kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztése – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán, miután magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral egyeztetett a Victoria-palotában.
Az X platformon közzétett bejegyzésében Ciolacu azt írta, eredményes megbeszélése volt Orbán Viktorral a magyar EU-elnökség prioritásairól. „Kormányainknak közös érdeke a kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztése” – tette hozzá.
Orbán Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is találkozott – tájékoztat az MTI. A találkozó után a magyar kormányfő közösségi oldalán arról posztolt bejegyzést, hogy sok sikert kívánt a Kelemen vezette alakulatnak az európai és a helyhatósági választásokhoz. Az RMDSZ közleménye szerint Orbán és Kelemen a 2024-es választási évről tárgyaltak. „Ott kell lennünk minden olyan intézményben, ahol rólunk, magyarokról döntenek” – fogalmazta meg Kelemen, hogy mi a célja a szövetségnek.
