A Szabad Európa cikke.
A jogállami feltételességi eljárás keretében benyújtott legutóbbi magyar javaslatcsomag ugyan tartalmaz előremutató elemeket, számos kérdésben ugyanakkor továbbra sem felel meg az Európai Bizottság által támasztott elvárásoknak – értesült EU-forrásokból a Szabad Európa.
A Szabad Európa értesülései szerint a magyar kormány által március második felében benyújtott, konkrét szövegmódosítókat is tartalmazó javaslatcsomag elsősorban az Integritás Hatóság mandátumának ügyében a megoldás irányába mozdul el, de több más kérdésben, így a vagyonnyilatkozatokat illetően még nem felel meg az Európai Bizottság által támasztott elvárásoknak.
Navracsics Tibor nem hozott hírt áttörésről
Az Európai Bizottság röviddel azt megelőzően készült el a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében benyújtott magyar javaslatok értékelésével, hogy Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter szerdán újabb megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság illetékes tagjaival. A miniszter tárgyalásait követően bizakodóan nyilatkozott a sajtónak az alapítványi egyetemek kapcsán a közeli megállapodás esélyeiről, és úgy vélte, hogy egyik nyitott kérdés sem lehet akadálya az egyezségnek.
A magyar kormány hosszas várakozás után, március vége felé juttatta el azokat a törvénymódosító javaslatokat Brüsszelbe, amelyek a jogállami feltételességi eljárás során a bizottság által megállapított problémák és kockázatok orvoslását célozzák. Emlékezetes, hogy a brüsszeli testület a magyar korrekciós intézkedésekről tavaly december 7-én naprakésszé tett második értékelésében a korábbi tizenháromhoz képest tizenegy és fél elvárást nem látott még teljesültnek ahhoz, hogy a tanácsnak javaslatot tehessen a 2022 áprilisában indult eljárás lezárására.
A korrekciós intézkedések pozitív visszaigazolása nemcsak az eljárás lezárásának és a procedúra részeként felfüggesztett 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrás kiszabadításának feltétele, de az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésnek is. Mindehhez a kormánynak 27 kulcsfontosságú feltételt, úgynevezett szupermérföldet kellene teljesítenie, ebből 21-et a kondicionalitási eljárás keretében.
A vagyonnyilatkozati rendszer tűnik a legkeményebb diónak
Az Európai Bizottság röviddel ezelőtt kelt és a magyar kormánynak eljuttatott válaszában értesülésünk szerint vegyes mérleget von az átfogó intézkedéscsomagról. A dossziéra rálátó forrásaink szerint határozott előrelépést látnak Brüsszelben az Integritás Hatóság mandátumát illető kérdésekben, de ez nem jelenti azt, hogy a kormánynak valamennyi elvárást sikerült teljesítenie.
Emlékeztetőül: a bizottság által jelzett tizenhárom probléma közül négy vonatkozik az uniós pénzek korrupciómentes felhasználásának ellenőrzésére hivatott Integritás Hatóságra, túlnyomórészt a jogkörére. Brüsszel korábban azt kifogásolta, hogy az IH nem kapná vissza automatikusan az ellenőrzési hatásköreit, ha eltekintenének egy projekt uniós finanszírozásától. További problémaként azonosította be a bizottság azt, hogy nincs megnyugtatóan rendezve azon szerződést kötő hatóságok döntéseinek bírósági felülvizsgálata, amelyek nem követik az Integritás Hatóság ajánlásait. Ugyancsak problémákat látott a testület az IH tagjainak elbocsátására irányuló eljárásban. Ennél is komolyabb fenntartásnak tűnik az, hogy az IH hatáskörét nem terjesztették ki a miniszterelnök, a miniszterek és más magas rangú politikai döntéshozók vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére, továbbá annak a jogi szövegnek a homályossága, amely lehetővé tenné az IH számára valamennyi, magas kockázati fokba tartozó tisztviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzését.
Úgy tűnik, hogy a kormány által benyújtott szövegszerű javaslatok ha nem is egészben, de legalább részben korrigálják a hiányosságokat.
Az ügyészséggel sem kielégítő a helyzet
Úgy tudjuk, hogy további korrekciókat sürget a kormánytól az Európai Bizottság az ügyészség jogköreit illetően. A december 7-i értékelés komoly problémának nevezte azt, hogy jogilag nem lennének kötelezők az ügyészre nézve az ügyészségi döntéseket felülbíráló bírósági ítéletek, vagy az ügyészségi és nyomozó hatósági döntések új bírósági felülvizsgálatának eljárásába a kormány által beillesztett és a bizottság által szükségtelennek tartott próbabírósági, előszűrési lépcső.
A december 7-i értékelés legtöbb negatív megállapítása a vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságait illeti. Így bírálja az ingatlanok, köztük a magyar joghatóságon kívüliek bevallására vonatkozó rendelkezések kétértelműségét és a jogi bizonyosság hiányát. Ugyancsak problémaként említi egyes tisztségviselők és állami tisztviselők, továbbá parlamenti képviselők és a velük egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelem- és vagyonbevallásának személyi, anyagi és időbeli tárgykörére vonatkozó előírások egyértelműségének hiányát. A december 7-i állás szerint a kormány azt az elvárást sem teljesítette, hogy a parlamenti képviselők és vezető politikai tisztséget betöltők vagyonbevallásai elektronikusan, ingyenesen és előzetes regisztrációs kötelezettség nélkül hozzáférhetők, nyilvánosak legyenek.
Az egyetlen hiányosság, amit a magyar hatóságoknak a tavaly decemberi bizottsági értékelés értelmében teljesen sikerült korrigálniuk, az átláthatóságra vonatkozó adminisztratív eljárás volt. Emellett félig sikerült megfelelni annak az elvárásnak, amelynek értelmében valamennyi, szerződéskötésért felelős hatóságnak közzé kell tennie információkat, amennyiben a közkiadásokért felelős testület nem tesz közzé ilyen adatokat. Legutóbb ez az intézkedés nem vonatkozott például a Magyar Nemzeti Bankra és az általa létrehozott alapítványokra, ezért a bizottság csak félig tekintette teljesültnek az elvárást.
Jó okkal feltételezhető, hogy a magyar csomagról készült legfrissebb bizottsági értékelés a vagyonnyilatkozati kérdéskörnél látja továbbra is a legkisebb előremozdulást.
Még tanulmányozzák az Erasmus ügyében tett javaslatokat
A bizottság által kért intézkedések közé tartoznak még az alapítványi rendszerben működő egyetemek körüli összeférhetetlenségi anomáliák, amelyek megoldására a múlt hét vége felé terjesztett elő új javaslatot a magyar kormány. Ezeknek a vizsgálatával azonban a bizottság tudomásunk szerint még nem készült el, így érdemben a Brüsszelbe látogató Navracsics Tiborral sem közölhettek még érdemi információkat. A magyar javaslat az előzetes várakozások szerint mind a négy nyitott kérdéskörre, így a kuratóriumi tagságra, annak maximális időpontjára, a kinevezési kritériumokra és arra is vonatkozott, hogy mennyi időnek kell eltelnie a tagság után, amíg egy korábbi tag nem vállalhat munkát ugyanazon a területen.
Ebből is látszik, hogy ennek a problémakörnek a megoldása külön tárgyalások részét képezi, és az a tétje, hogy a magyar diákok és oktatási intézmények nyártól részvételi jogot nyernek-e új Erasmus programokban, illetve a kutatói közösség a Horizont programokban.
Ezzel párhuzamosan a négyrészes igazságszolgáltatási reformcsomag is a bizottság asztalán van, de értesülésünk szerint ebben a kérdésben húsvét előtt nem várható már új fejlemény. Magyar illetékesek korábban bizakodók voltak a tekintetben, hogy ebben a szegmensben közeli az áttörés, de úgy tudjuk, hogy a bizottság is még mérlegeli, hogy külön-külön vagy egy csomagban értékelje és hagyja jóvá a magyar intézkedéseket.
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
