A Miniszterelnökséget vezető miniszter jókorákat csúsztatott az állambiztonsági múlttal kapcsolatos iratokkal összefüggésben.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert faggatták egy kicsit a csütörtöki Kormányinfón a friss Bayer-ügyről és az Orbán-kormány ügynökaktákkal kapcsolatos folyamatos titkolózásáról, ezért Ungváry Krisztián történész tisztázott ezt-azt a tárcavezetői válaszokból.
A XX. század átkos rendszereiben való közreműködés kérdése azt követően került elő ismét, hogy a történész Bayer Zsolt fideszes publicista nagyapjának nyilas és ÁVH-s múltjáról tett közzé tényfeltáró anyagot.
Szerinte Gulyás Gergely több ponton sem találta el a valóságot, például akkor sem, amikor a többi között azt állította, hogy ügynökakták nincsenek, csak állambiztonsági iratok vannak, ezek nyilvánosságáért viszont a Fidesz tett a legtöbbet.
Ungváry Krisztián erről azt mondta, az irat és az akta értelemszerűen szinoníma, de a lényeg, hogy az ügynököknek van egyrészt beszervezési, másrészt munkadossziéja. Ezek nevezhetőek ügynökaktáknak.
Egy nagyobbik részük az Állambiztonsági Levéltárban van, vannak dokumentumok, amik azonban még mindig nincsenek ott, és amik ott is vannak, azok sem kutathatóak mindenki számára, és ha kutathatóak is, akkor is rengeteg bürokratikus akadály teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy nyilvánosságra lehessen hozni őket.
A történész nagyon meglepődött azon az állításon, hogy a Fidesz tett volna a legtöbbet az ügynökakták nyilvánosságáért.
Mint mondta, az Állambiztonsági Levéltár 1997-98 körül jött létre, az első, 1998-tól 2002-ig regnáló Orbán-kormány alatt pedig folyamatos botrányok kísérték a működését, erről cikksorozat is megjelent az Élet és Irodalomban. Nem mellesleg a Fidesz már ekkor százötven évig akarta titkosítani az állambiztonsági iratokat. Az átadási hullám furcsa módon csak a Medgyessy-Gyurcsány-időszakban kezdődött el.
A történész cáfolta Gulyás Gergely állítását, hogy minden kutatható az Állambiztonsági Levéltárban, hiszen ha egy volt ügynök titkosítani akarja a saját ügyeit, akkor ezt bármikor megteheti, még akkor is, ha az illető közszereplő.
Példaként Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázót említette.
Gulyás Gergely a kormányinfón azt is állította, hogy az állambiztonsági iratok egy részét ellopták, egy részét meg meghamisították. Ungváry Krisztián szerint ezzel kapcsolatban egyetlen bizonyított eset sincs, megsemmisített iratok viszont valóban voltak. Utólag állambiztonsági iratokba pedig semmit nem lehetett beleírni. Annak idején természetesen beleírhattak valótlanságokat is, de semmivel sincs kevesebb valótlanság az állambiztonsági iratokban, mint más iratfajtákban. Amikor pedig az iratok hamisításáról van szó, az a történész szerint azért is furcsa, mert azok, akik az iratokat keletkeztették, a jelenlegi Fidesz-kormány berkeiben is gyakorta pozíciókat látnak el. Példaként Horváth József volt III/III-as tisztet említette, aki a közpénzmilliárdokkal kitömött Alapjogokért Központ biztonságpolitikai főtanácsadója. Ha ennyire megbízhatatlan munkatársak, akkor miért alkalmazzák őket mindmáig? – tette fel a kérdést Ungváry Krisztián.
A történész szót ejtett az adott esetben zsarolással beszervezett ügynökökről is. Ungváry Krisztián leszögezte, a kommunista diktatúrában természetesen a tettesek egy része is áldozat volt. Csakhogy pont ezek a tények kiderülhetnének akkor, ha az ügynökaktákat nyilvánosságra hoznák. Ungváry Krisztián meg van győződve arról, hogy a magyar társadalom nyerne azzal, ha ezeket az egyéni történeteket tisztázni lehetne, erre hivatkozva tehát értelmetlen az iratok nyilvánosságát visszatartani.
Gulyás Gergely azt is mondta, az, hogy ha valakinek úgynevezett hatos kartonja volt (az ügynöknyilvántartás alapvetően ezen alapult), az nem jelenti azt, hogy ügynök is volt. Ungváry szerint ezt nem is állította senki, a hatos kartonra azt is ráírták, ha valakit be akartak szervezni, de az együttműködést megtagadta, vagy más okból meghiúsult a beszervezés. A karton alapján valóban nem állapítható meg teljes biztossággal, hogy milyen volt az adott ügynökkel az együttműködés, de nagyon sok hasznos támpontot ad hozzá. Ungváry szerint a probléma az, hogy ezek az iratok sem férhetők mindenki számára hozzá. Azon túl, hogy a volt ügynökök eleve titkosíthatják a rájuk vonatkozó adatokat, a legnagyobb csapás az, hogy ha valakiről teljesen nyilvánvaló, hogy ügynök volt, a jelenlegi jog szerint az illetők akkor is pereket nyerhetnek. Példaként a történész Martonyi Jánost, az Orbán-kormány volt külügyminiszterét és Kondor Katalint említette.
Gulyás Gergely a kormányinfón azt is elmondta, hogy Bayer Zsolt Ungváry Krisztiánnak adott válaszával teljes mértékben egyetért, írásként is kiválónak tartja.
A történész szerint ez elég ijesztő, ugyanis a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa a válaszcikkben egyebek közt arra tett utalást, hogy a „másik oldal” maga a pokol.
Amennyiben a miniszter is úgy gondolja, hogy mindenki, aki mást gondol, mint a Fidesz, az kvázi a poklot kívánja megvalósítani, az „egy szomorú minőséget jelent a magyar politikában” – fogalmazott Ungváry Krisztián, hozzátéve, reméli, hogy ezt Gulyás sem gondolta komolyan.
A történész végezetül megjegyezte, hogy amióta a Fidesz kormányoz, szinte semmit nem tudni arról, hogy kutathatóvá tettek volna újabb állambiztonsági iratokat, miközben tudjuk, hogy lenne bőven olyan, amit kutathatóvá kéne tenni. Az állambiztonsági iratok ügyének rendezése az évi másfél milliárd forint közpénzből működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának lenne a feladata, ehhez képest honlapja, illetve munkabeszámolói alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Felderítő Hivatal egyetlen dossziét sem adott át az Állambiztonsági Levéltárnak, miközben tömegével vannak náluk olyan iratok, amelyeket át kellene adni.
Ungváry Krisztián zárszóként megfogalmazta még azt a költői kérdést is, hogy ha Gulyás Gergely arra panaszkodik, hogy a jogszabály szűkítőbben fogalmazza meg az ügynök fogalmát, mint ahogy az a köznyelvben él, akkor vajon miért nem változtat ezen a jogszabályon a fideszes kétharmad.
A Fidesz egyébként ezidáig huszonhétszer szavazta le az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó LMP-s kezdeményezést.
Ungváry Krisztián szerint Bayer Zsolt nagyapja előbb nyilasként hüvelyi motozást tanított a gettóban, majd önként lett ÁVH-s besúgó – A történész levéltári…
Bayer Zsolt Ungváry Krisztiánnak: Átkozottul fáj – A kormánypárti publicista válaszolt Ungváry Krisztiánnak. Nem próbálta mentegetni a nyilasból kommunistává vált…
Szijjártó jött, Orbán ment, előtte Magyarország égett egy kicsit – Kormányinfó percről percre Gulyás Gergellyel – Minden egy helyen.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. február 2-án.
