„A bűn, amiért most bűnhődnöm kell, az, hogy végignéztem és belecsömörlöttem. […] Én voltam az egyetlen, aki közelről figyelhette miként készült fel ez a gyűlöletes banditák klikkje. […] Most, ahogy a gengsztervilág törvényei előírják, meg akarnak szabadulni a veszélyes tanútól. De elszámították magukat, mert már jó ideje biztonságba helyeztem naplómat és más okmányokat, amelyek nálam ékesszólóbban bizonyítják majd, mekkora bűnöket követtek el azok az emberek, akikkel később […] ez a minden erkölcsi értéket semmibe vevő, hiú, tragikus és hitvány báb szövetkezett. […] Azt kívánom, hogy e tanúvallomásom kerüljön nyilvánosságra, hadd tudja meg a világ, hadd tanuljon meg gyűlölni és emlékezni, azok pedig akiknek a jövőről kell dönteniük, vegyék tudomásul hogy […] balsorsáért nem az ország népe felelős.”
Érdekes történelmi idézet, fontos tanulságokkal. Semmiképp sem arra gondolok, hogy Magyar Péter személye hasonló volna az idézet szerzőjéhez vagy hogy sorsa hasonlóan alakulhatna mint az idézet szerzőjéé. Bízom abban hogy más világot élünk. Párhuzamok legfeljebb a „kibeszélés” helyzetének bizonyos aspektusában vannak.
Ezért inkább az jár a fejemben, hogy az, ami az utóbbi hét során előttünk kibontakozik, mivel állítható párhuzamba, és mit várhatunk tőle. Sokan érvelnek azzal, hogy puszta blöffről van szó, és az érintettnek valójában semmi „új” nincsen a kezében. Valójában így volt ez Mussolini vejével és külügyminiszterével, Galeazzo Cianóval is, aki a fenti sorokat 1943.12.21-én Churchillnek írta. Eleve elgondolkodtató, hogy a levél fennmaradhatott, sőt később ugyan, de elérkezhetett a címzetthez.
A történet azonban alkalmas talán arra, hogy adalékokat szolgáljon annak felméréséhez, hogy mit is jelenthet a belső körökből származó információ. Mindezt annak ellenére írom, hogy Cianónak sem személye, sem az általa írt napló nem vethető össze azokkal a „leleplezésekkel” amelyek a rendszerváltás utáni Magyarországon történtek. Ciano eleve nem is titkolta környezete előtt hogy naplót ír – ebből néha fel is olvasott társaságban. Ma ez a politikai szereplők egyik csoportjában sem volna elképzelhető.
Sokan gondolták, hogy a Ciano-naplóban szenzációs leleplezések vannak. Valójában semmi olyan sem volt benne, ami gyökeresen felborította volna az addig kialakult képet. Ami változott és ami miatt a napló szenzációs lehetett az az, hogy ugyanaz az információ mást jelent attól függően, hogy ki mondja. Mindennek ráadásul közép- és hosszú távú következményei is vannak egy rendszer legitimitása szempontjából.
Forrás: Újnépszabadság
