hogy lezárják az ügyet. De az interjú ijesztő helyzetet tárt fel. Fotó: Kontroll/YouTube
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megválasztott elnöke 55 perces interjút adott a Kontrollnak, amely elérhető a lap YouTube csatornáján. Az interjúban a Magyar Péter által kiválasztott NVVH-elnök Magyar Péter öccsének médiájában ad betekintést arról, mit tekint a Hatóság feladatának, s hogyan képzeli az NVVH működését. A riporter az a Gulyás Balázs (Gulyáságyú Média), aki két éven át forgatott kampányvideókat Magyar Péterrel. Ez a felállás már eleve visszás, s az interjú ezt igazolja.
A felvétel nyilvánvaló célja az volt, hogy megnyugtassa azokat, akik Magyar Péter döntését, Unger Anna megválasztását kritizálták. Azonban az interjúalany őszinteségének köszönhetően a hallottak után Unger Anna kinevezése, a kineveés mögötti szándék, az eddiginél is súlyosabb kérdéseket vet fel.
Gulyás Balázs úgy próbálja irányítani a beszélgetést, hogy az végérvényesen pontot tegyen a botrány végére. Ezért olyan kérdéseket tesz fel, amelyek a kritikusok szerint megválaszolásra szorulnak, azonban a válaszok utáni valódi riporteri kérdések elmaradnak.
Mielőtt a beszélgetés tartalmára térnénk, kötelességünk megemlíteni, hogy az önmagában felháborító, hogy jogos kérdések elől az elnököt a miniszterelnök öccsének médiájába menekítik, ahol az egyik kampányembere kérdezi, s ezzel akarják lezártnak tekinteni az ügyet. Ez pedig még akkor is elfogadhatatlan, ha nem nagyon maradt olyan független sajtóorgánum, amelytől objektív és valódi riporteri kérdések várhatók. Ez a társadalmi párbeszéd és a köz semmibe vétele. Propaganda módszer, tipikusan fideszes eljárás, amely további aggodalmakra ad okot.
Az ügy fontossága miatt mindettől eltekintünk, kizárólag Unger Anna válaszaira koncentrálunk. A megválasztott elnök már az interjú elején világossá teszi, hogy ő nem arra vállalkozik, amit Magyar Péter a kampányban megígért. Arra a kérdésre, hogy a NER-oligarchák az NVVH-elnök személyében kire számítottak, azt mondja: „számíthattak arra, hogy kapnak egy hardcore büntetőjogászt, aki pontosan tudja, hogy mi a dolga, majd eljátssza Sherlock Holmest, miközben törvényileg nem ez a feladata”.
Unger Anna szerint „a büntetőjogászokat általában a váderedményesség alapján ítélik meg, ezért ügyelni fog arra, hogy lehetőség szerint olyan ügyekben lépjen előre, ahol neki sikere lesz”. Álljunk meg itt. Nemcsak a bűnözők, hanem a bűnözők által megalázott és kifosztott ország is arra számított, hogy nehézsúlyú bűnözőkkel szemben, akik elrabolták szó szerint a fél országot, egy hardcore büntetőjogász veszi fel a harcot, mert neki van esélye arra, hogy a bűncselekményeket feltárja, az elkövetőket bíróság elé állítsa.
Ezzel szemben kapta az ország az NVVH elnökének Unger Annát, aki egy politológus bölcsész, semmiféle büntetőjogi tapasztalata nincs, ezirányú végzettséget sem szerzett. Ezért nem túl meglepő, amikor Unger Anna lekicsinylőn és gúnyolódva beszél a büntetőjogászról, aki jól végzi a munkáját. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke szerint „eljátssza Sherlock Holmest”. Ezek után meg kell kérdezni, hogyan fog ez az elnök az irányítása alá tartozó nyomozók, ügyészek, büntetőjogászok munkájára tekinteni. Úgy, hogy játsszák Sherlock Holmest?
A megválasztott elnök szakmai kvalitásaira jellemző, hogy ijesztő példaként említi azt a lehetőséget, ha egy büntetőjogász (maradjunk az ő terminusánál), először azokat az ügyeket veszi előre, amelyek „jól foghatók”, egyértelműek a bizonyítékok, könnyen és gyorsan vádat lehet emelni, ami minden kétséget kizáróan meg is áll a bíróság előtt. Mi ezzel a baj? Pontosan ezt várjuk. Találják meg az egyértelmű ügyeket, s azokban minél előbb emeljenek megalapozott vádat, jöjjenek a letartóztatások. A bonyolultabb ügyeket utána nyomozhatják még évekig.
De Unger Anna vajon milyen hangsúlyt fektet az NVHH-ban a bűnüldözésre, ha azt mondja, hogy a Hivatalnak „nem ez a feladata”. Ha nem ez a feladata, akkor miért kapott elsősorban is nyomozati és vádemelési jogköröket? Miért az van a törvényben, hogy a személyi feltételeket a rendőrség és az ügyészség, a NAV állományából oldják meg? Miért nem az van a törvényben, hogy az ELTE politológia tanszékével kell az állományt feltölteni? Minek a rendkívüli nyomozó hatáskör, hogy bármibe betekintsenek, bármit kikérjenek? Kik? A „Sherlock Holmesok”.
Emiatt akadt fenn mindenki ezen a jelölésen, nem azért, mert nem éppen Ligeti Miklós lett az elnök. Lehetne más is, de olyan legyen, aki a Hivatal feladatának azt tekinti, hogy a NER bűnözői által ekövetett bűncselekményeket feltárja, az elkövetőket pedig felelősségre vonassa. Ezért már az interjú elején eljutottunk az ügy kulcskérdéséhez: mit tekint Unger Anna az NVVH feladatának, és ebből fakadóan mi várható tőle. Itt pedig az interjú nem megnyugtatja az aggódókat, hanem egyenesen kétségbe ejti.
Unger Anna azzal kezdi, hogy „senki nem gondolt arra, hogy emögött a hivatal mögött másfajta koncepció is létrejöhet. Egy ennél tágabb, a szűk értelemben vett büntetőjogi koncepciónál egy tágabb elgondolás is lehetséges”. Erre valóban senki nem gondolt. Leginkább a 3 millió szavazó nem, akiknek Magyar Péter a Hivatal munkája alapján „Út a börtönbe” programról beszélt, s azt énekelte, hogy „A börtön ablakába soha nem süt be a nap”. Bilincsek kattanásáról és „Tisztítótűz”-ről volt szó. Ez a megígért Hivatalnak szánt feladat, ezt tükrözi a törvény is.
Mint az interjúból kiderül, ezt forgatta ki Unger Anna, majd annak alapján állítja, hogy a büntetőjogi koncepciónál egy tágabb elgondolás is lehetséges. Mi azt mondjuk, hogy persze, minden lehetséges, bármit félre lehet magyarázni, ha engedik. De köszönjük szépen, nem tartunk igényt a tágításra, megfelel számunkra a szűk értelemben vett büntetőjogi koncepció, amiről máskülönben az egész törvény szól. Mint az interjúból kiderül, Unger Anna azért tágítja ezt a koncepciót, hogy ő maga, akinek semmi köze a büntetőjoghoz, a koncepcióba beleférjen.
Gulyás alákérdezése után Unger Anna a törvény egyetlen bevezető mondata alapján hamisítja meg az NVVH feladatát és koncepcióját. Ez a mondat így hangzik: „a demokratikus újjáépítés és a közbizalom visszaszerzése, a közintézmények és a közvagyon védelme iránt”. Ezután azt mondja: „Én nem tudok ettől eltekinteni. Mert egyébként vádképviselet van Magyarországon, ügyészség van, nyomozóiroda van, vagyonvisszaszerzési hivatal is van a készenléti rendőrségen belül, állami számvevőszék van.” Hogy miért nem működött, azt magyarázni kell?
Majd úgy folytatta, hogy „külön-külön azok a funkciók, amelyek az NVVH-ban nevesítve vannak, így-úgy, amúgy, benne vannak az államigazgatásban, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási rendszerben, de azért mégiscsak az történt a tizenhat év alatt, hogy hiába voltak meg ezek az intézmények, tudjuk, van amit tudunk, van, amit sejtünk, van amit csak gyanítunk, hogy nagyon jelentős közvagyon tűnt el, miközben ezek a szereplők ott voltak”. Egészen konkrét számokról lehet tudni, csak össze kell adni, mint Hadházy Ákos és mások feltártak.
Unger Anna a következő mondatban elismerte, hogy van társadalmi igény és kormányzati ígéret ennek az eltűnt közvagyonnak a minél nagyobb mértékű visszaszerzésére, de aztán újra visszakanyarodott: „De emellett, és megint visszatérek a törvény elejére, a demokratikus újjáépítés és a közbizalom, ez a kettő akkor jár együtt, hogyha el tudjuk mondani azt is, hogy mi történt. Én ezért pályáztam, erre vállalkoztam. Tárjuk fel, biztosítsuk és mondjuk el. Ne az ügyeket, ne egy-egy korrupciós balhét, ne egy-egy visszaélést, hanem ez hogyan adott ki egy rendszert, amiről mindenki tudja, hogy rendszer volt, neve is volt, Nemzeti Együttműködés Rendszere.”
Nos, Unger Anna téved. Lehet, hogy ő ezért az egy mondatért pályázott, ami a törvény elején van, de azt nem értette meg, hogy mit jelent. A bevezetőben azért szerepel a „demokratikus újjáépítés és a közbizalom visszaszerzése”, mert ezt a célt szolgálja a büntetőjogászi munka, a nyomozási és a vádhatósági jogkör, mert a demokratikus újjáépítés és a közbizalom visszaszerzése ezáltal lehetséges, ezzel egyenlő. De Unger Anna azt képzeli, hogy ez ettől eltérő külön feladat, amit ő teremtett az elméjében, hogy fel kell tárni az ügyeken kívül a rendszert.
Szerinte nemcsak eltérő, hanem valójában ez a feladat, ő erre pályázott, erre vállalkozott. Nem az egyes ügyek feltárására, amit ezúttal is leszól, „egy-egy korrupciós balhénak” nevez. Tájékoztatjuk, hogy ez legfeljebb egy bölcsész politológusnak „korrupciós balhé”. Jogállamban ez nem „balhé”, hanem a Büntetőtörvénykönyv alá tartozó bűnügy, amelynek felderítése a demokratikus újjáépítést és a közbizalom visszaszerzését szolgálja. A demokratikus újjáépítést és a közbizalom visszaszerzését egy korrupciós ügy jelenti, nem a rendszer ismerete.
Amit Unger Anna mond, az a törvény önkényes kicsavarása és meghamisítása. A büntetőjogi feladat indoklását elszakítja a büntetőjogi feladattól, önálló életet ad neki, és kitalálja, hogy azt a rendszer megismerésével lehet elérni, amihez ő ért. De ez a Hivatal nem erre jött létre, nem ez a feladata. Ezért Unger Anna alkalmatlansága nem csupán arra vonatkozik, hogy nincs képzettsége és tapasztalata a Hivatal vezetésére, hanem arra, hogy meghamisítja a Hivatal feladatát és funkcióját, hogy saját szakértelméhez igazítsa. Ez botrány.
Megválasztották, ettől kezdve azt csinál, amit akar, mert az intézmény függetlenségébe senki nem szólhat bele. Feljogosították arra, hogy a Hivatal feladatát meghamisítsa, a tevékenységét elferdítse, s ezzel az eredeti szándékot lehetetlenné tegye. Ezt hat év múlva már nem lehet korrigálni. Egy politológus tévedése (legyünk jóindulatúak) meghiúsítja az egész magyar rendszerváltást. Mert nem a bűnözőket akarja ez a Hivatal elkapni, hanem egy politológus azt akarja kikutatni, hogy mi történt. De tudjuk, hogy mi történt. Nem ez a feladat.
Erre a szörnyű felismerésre az interjú első négy percében rá lehet jönni, s ezután teljes torokból kell kiáltani, hogy álljanak meg, itt valami nagy tévedés, vagy ha Magyar Péter ezt szándékosan csinálja (most ebbe nem megyünk bele), akkor nagy átverés van. Terjedelmi okokból nem elemezzük tovább szóról szóra az interjút, de ezek után nem is szükséges, csupán egy dologra hívjuk még fel a figyelmet, ami szintén egy szörnyűség. Unger Anna szerint a vagyonok egy részét úgy is visszaszerezhetik, hogy az illető maga ajánlja fel, büntetőeljárás nélkül.
Ez a gondolkodás egy katasztrófa. Nem mentség, hogy az NVVH elnökeként nem büntetőjogász mondja. A vádalkunak vannak szabályai, s az csak a legritkább esetben ad teljes felmentést a büntetőeljárás alól, ha a nyomozati érdek úgy kívánja. Enyhítést lehet elérni vele. De ez nem arra vonatkozik, ha valaki eltulajdonított egymilliárd forintot, s akkor annak 10-20 százalékával (vagy akármennyivel) megvásárolhatja a büntetlenségét. Ez nem vagyonvisszaszerzés, hanem intézményesített korrupció. Jogállamban ilyen nincs.
A bűncselekményekért felelni kell. Nem lehet, hogy valaki a lopott pénzzel kiváltsa magát, s ebben nincs olyan jellegű mérlegelési lehetőség, mint amit Unger Anna előad. Ez teljesen amatőr gondolkodás. De attól lehet tartani, hogy ezzel akarják a bűnözőket futni hagyni. Fizess be valamennyit, és megszüntetjük az ügyet. Vagy adj követ a fenékküszöbhöz. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
*
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal döntő jelentőségű. Felelősségre vonás nélkül nincs rendszerváltás. Nem elég magyarázat, ha Unger Annát egy Ruff Bálinthoz közelálló liberális lobbi támogatja. A videóban elhangzottak alapján Unger Annát vissza kellene hívni, lemondásra kellene felszólítani, mert makacsul félreérti a Hivatal feladatát. Csak azért, mert ő ahhoz ért, ezért beleolvas olyat a törvénybe, ami nincs benne. Ebből elszámoltatás, felelősségre vonás és vagyonvisszaszerzés így nem lesz, mert a Hivatal munkája teljesen félremegy.
Ha nem ez a szándék, az interjú kapcsán azonnal intézkedni kell. Súlyos gyakorlati következménye lehet Unger Anna szereptévesztésének.
A közvéleménynek pedig fel kell erősítenie a hangját, ezt az ügyet nem lehet így lezárni. Leginkább a törvény elején levő mondat miatt, mert a demokrácia újjáépítése és a közbizalom erősítése csak egy olyan büntetőjogi vádhatóság munkájával képzelhető el, amelyben Sherlock Holmesok dolgoznak, és hardcore munkával feltárják a korrupciós balhékat, lefizetni pedig nem hagyják magukat. A közbizalom nem Unger Anna rendszerelemzésétől áll helyre, hanem attól, ha Orbán és bandája nem menekülhet a büntetőjogi felelősségre vonás elől.
Ez nem maradhat így.
