A cikk korábbi állapotot tükröz. Az ellentámadás nem áll le.
Egyes területeken erőink haladnak előre, más területeken pedig védik az állásaikat – ismertette a hadi helyzetet hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij,aki szerint ez idő alatt az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek. Pénteken ugyanakkor az észt hírszerzés vezetője, Margo Grosberg tábornok még arról beszélt, hogy szünetelhet az ukrán ellentámadás. Szerinte jelenleg még csak az ellentámadás első fázisa zajlik, amelynek az a célja, hogy megtalálják az orosz védelmi állások gyenge pontjait. Az ukrán erőknek ugyanakkor egyelőre még nincs meg az egy a háromhoz számbeli fölénye, ami támadó műveletekhez szükséges: a két fél aránya most egy az egyhez lehet. Grosberg emellett úgy látja, hogy a következő napokban ukrán részről az orosz vonalak gyenge pontjainak szondázása zajlik majd, így nem fogunk támadást látni az elkövetkező héten.
Hogy a nagy ukrán ellentámadásnak csak a bevezető szakaszát láthatjuk, vagy Kijev szünetet tart, azon egyelőre vitáznak a szakértők, azonban mostanra egyre több jel utal arra, hogy az ukrán haderőnek már a támadás első napjaiban kiütköztek a hiányosságai. A Wall Street Journal szerint ezek közül a legfontosabb, hogy amikor az ukrán csapatok több irányban előretörtek ellentámadásuk során, nehezen tudták ellensúlyozni az orosz légi és tüzérségi fölényt, ez pedig mind délen, mind pedig keleten akadályozta támadásaikat. Az eddigi összecsapások során számos olyan videó látott napvilágot, amelyen az oroszok által indított kamikaze drónok könnyedén végeztek a levegőből az ukrán páncélosokkal, vagyis onnan, ahonnan ezek a katonai járművek a legvédtelenebbek. Az amerikai lap így arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország kihasználta légierejét és Ukrajna korlátozott légvédelmét, hogy csapást mérjen az ukrán páncélos oszlopokra, és megállítson több támadást, amit nagyban nehezítettek az oroszok által telepített sűrű aknamezők is. Az ukrán parancsnokok ezért most igyekeznek számba venni az elmúlt két hetet, és elemzik, hogyan lehetne hatalmas veszteségek nélkül áttörni az orosz vonalakat.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy akik abban bíztak, ezzel füstbe ment az ukránok nagy ellentámadása, azok alapvetően tévednek, mivel az ukrán erők az akció első két hetében még csak be sem vetették rendelkezésre álló erőik nagy részét, vagyis nem indult el a fő offenzíva. Az ukránok az utóbbi hónapokban tizenkét páncélozott, nyugati eszközökkel felszerelt dandárt készítettek fel az offenzívára, és ezek közül még csupán hármat vetettek be az eddigi támadó műveleteknél, elsősorban Orihiv városának közelében. Így látják a helyzetet az amerikai Institute for the Study of War (ISW) védelmi agytröszt elemzői is, akik arra is figyelmeztetnek, hogy a hadműveleti szünetek a nagy offenzívák közös jellemzői, és ezek korántsem jelentik az ukrán ellentámadás végét.
De mikor láthatunk nagyobb hadmozdulatokat az ukrán erők részéről? Habár az elmúlt hónapokban többen arra számítottak, hogy Kijev egyszerre indít támadást egy nagyjából 50-60 kilométeres arcvonalon, érdemes emlékeztetni arra, hogy a legutóbbi két sikeres ukrán ellentámadáskor csak Harkiv megyében jártak el így. Ezt elsősorban az a hírszerzési információ segítette, amely szerint az oroszok átcsoportosították innen az erőiket, és nem építettek ki többlépcsős védvonalakat.
A Herszoni terület esetében azonban egészen más volt a stratégia: a terület Dnyepertől nyugatra esőrészéért hosszú hónapokon keresztül zajlott a harc ukrán részről, ennek fő eszköze az volt, hogy folyamatosan ellehetetlenítették az orosz utánpótlást. Mikor aztán hosszú hónapok után megindultak az ukránok, már jóval könnyebb dolguk volt, ami végül az oroszok kivonulásához vezetett a megye nyugati oldaláról. A Zaporizzsjai területen zajló harcok jelenlegi fázisában így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mire készülnek az ukránok – ez valószínűleg még csak az előttünk álló napokban, illetve hetekben dől el.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 25. számának (június 23–29.) nyomtatott változata.
