Telex
Aláírta a Római Statútumot Volodimir Zelenszkij, ezzel Ukrajna hivatalosan, intézményi szinten is elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Az ukrán elnök aláírása – és a egyezmény szerdai parlamenti ratifikációja – előtt ez csak egyes esetekre vonatkozott, így a büntetőbíróságnak arra az elfogatóparancsára, amelyet Vlagyimir Putyin ellen adott ki, miután az orosz elnököt közvetlenül felelősségre vonhatónak tartják az Ukrajna ellen indított háborúban az elfoglalt területekről elhurcolt gyerekek ügyében.
„Ezzel a lépéssel Ukrajna kifejezte hajlíthatatlan elkötelezettségét a nemzetközi jog érvényesítése iránt (…) valamint még egy lépést tett az EU-csatlakozás felé” – idézte az Unian az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szavait.
A magyar kormány egyébként aláírta, sőt a parlament ratifikálta is a Római Statútumot, de a belső jogban nem hirdette ki – a kormány szerint így nem is érvényesítené a büntetőbíróság elfogatóparancsát, ha Putyin Magyarország területére lépne.
A döntés azonban inkább politikai lenne, nemzetközi jogászok szerint ugyanis a jelenlegi jogi helyzet alapján is érvényesíteni kellene ilyen esetben az elfogatóparancsot, mert attól függetlenül, hogy a belső jogban nem hirdette ki, attól még nemzetközi szinten elfogadta az ebből folyó kötelezettségeket – hívta fel a figyelmet Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója.
Betiltják a moszkvai pátriárka ukrajnai egyházi szervezetét
Az ukrán elnök szombaton arról is rendelkezett, hogy betiltják az országban a moszkvai patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházát (UPC) Az szervezetileg az Orosz Ortodox Egyház (RPC) része volt, így működése elfogadhatatlanná vált, mivel a moszkvai pátriárka egyértelműen kiállt az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború mellett. Kirill pátriárka szent háborúnak nevezte az orosz támadást.
Az ukrán parlament már a héten döntött az egyházhoz kötődő szervezetek betiltásáról, már csak az elnök aláírása kellett a törvény életbe léptetéséhez. Korábban sok vita volt az RPC és a vezetése alatt álló UPC ukrajnai működéséről, vontak már el tőle kezelésében lévő ukrajnai ingatlant is, de a teljes betiltás csak mostanra történt meg. Az UPC igyekezett elhatárolódni Moszkvától, ám ezt sem a kijevi vezetés, sem az orosz egyház nem fogadta el.
Ukrajnában régóta a politikai közbeszéd része a kijevi pátriárka pozíciójának
megteremtése, de ez végül hivatalosan nem jött létre, bár 2018-ig Filaret igényt tartott a címre. Az RPC által felügyelt UPC intézményét azonban sikerült hivatalosan is fokozatosan felváltani a konstantinápolyi pátriárka jóváhagyásával létrejött Ukrajna Ortodox Egyházával (PCU), amelynek élén Kijev és egész Ukrajna metropolitája, Epifanyij áll. Emiatt a moszkvai patriarchátus megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi pátriárkával.
Moszkva szerint ötezer ukrán katonát likvidált Kurszknál
Közel három hete tart ki az ukrán betörés az oroszországi Kurszk megyénél, ahol több tucat települést elfoglaltak az ukrán erők, de az oroszok láthatóan nem tudják őket kiszorítani. Igaz, Ukrajna kockázatot vállal a támadással, amely váratlan ugyan, de egyelőre nem érte el célját, mert nem sikerült az orosz erőket arra kényszeríteni, hogy Donyeck megyénél a keleti frontról erőket csoportosítson át Kurszk közelébe, hogy ezzel csökkenjen a nyomás az ottani ukrán erőkön.
Bár az oroszok ezt az átcsoportosítást nem kockáztatták meg az orosz állami Ria Novosztyi arról számolt be, hogy így is ötezer ukrán katonát és 69 tankot semmisített meg Kurszk megyében.
Emellett az orosz erők a Kurszk megyével határos ukrajnai Szumi megyében hajtottak végre ellencsapást. A bombázásban olyan erőket támadtak, amelyek Kurszk megyébe készültek – igaz, az akcióról az ukrán vonalak mögött dolgozó diverzánsokra hivatkozva írt a Ria Novosztyi, a hír megerősítése nélkül.