Az Orbán-kormány főként a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak korlátozására hivatkozva akadályozza Ukrajna támogatását és EU-s tagfelvételét, így ha az ukrán kormányfő előterjesztése átmegy a parlamenten, akkor kiderülhet, hogy vajon valóban ennek érdekében cselekedett-e a Fidesz, vagy csak ürügyként használta fel a témát.
hogy Brüsszelben összefutva kezet ráztak. A magyar miniszterelnök nem volt szolidaritási látogatáson sem az ukrán fővárosban, sem a kárpátaljai magyaroknál| Fotó: European Council | Forrás: European Council
Fordulópont jöhet a magyar-ukrán viszonyban, már amennyiben az Orbán-kormány tényleg a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében élezte ki a konfliktust Ukrajnával. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ugyanis pénteken bemutatta az ország nemzeti kisebbségeit képviselő meghívottak előtt azt a törvénytervezetet, amely lényegében kiiktatná azokat a passzusokat, amelyek a kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – anyanyelvhasználati jogát csorbítja az oktatásban – írja a Telex.
Az ukrán kormányfő ígérete szerint a hétvégén beterjeszti a kisebbségi törvényhez kidolgozott módosító javaslatokat, és azokat a terveik szerint sürgősségi eljárásban december 8-án második olvasatban meg is szavaztatják a parlamenttel. Ezzel a törvény életbe is lépne néhány nappal azelőtt, hogy a december 13-a és 15-e között esedékes EU-csúcs megkezdődik. Mint ismert, ezen a csúcson döntenek arról, hogy a tagjelölt Ukrajna megkezdheti-e az évekig tartó, hosszas csatlakozási tárgyalásokat, amelyet jelenleg leghangosabban az Orbán-kormány ellenez.
Az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) megelégedéssel fogadta Denisz Smihal bejelentését. Zubánics László, a szervezet elnöke úgy fogalmazott: „Ha elfogadják a törvényt ebben a formában, az bizonyítja, hogy Ukrajna valóban elszánta magát a reformra, és megértette, hogy az EU elvárásait teljesíteni kell.”
Hozzátette, a tervezett módosításokkal a kisebbségi nyelvhasználat megfelelő biztosítékokat kap, de így is sok finomítanivaló lesz, a törvény várható elfogadása után például fél éven belül ahhoz kell igazítani minden vonatkozó törvényt és rendeletet is. Zubánics László úgy érzi, a kijevi kormány kész szembenézni azzal is, hogy lesznek olyan ukrán radikálisok, akik kifogásolják majd az új kisebbségi törvényt.
A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy „az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az államnyelv. Azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozó nemzeti kisebbségek tanítási nyelvei vannak, az oktatási folyamatban az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog biztosított.” Vagyis a javaslat az orosz nyelvre nem vonatkozik, annak visszaszorítása továbbra is cél – különösen Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én indított háborúja óta.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. november 25-én.
