Idén Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat: „a demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” tett erőfeszítésük elismeréseként.
Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül – mondta Berit Reiss-Andersen, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke.
„A 2021-es Nobel-békedíj felhívja a Fülöp-szigeteki és az orosz hatóságok figyelmét – de világszerte is – arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az újságírást és az újságírókat. A független újságírás soha nem volt olyan fontos, mint manapság. A Nobel-díj segít nekünk, mert rivaldafénybe helyezi az oknyomozó újságírást, amely elszámoltatja a hatalmat, és reményeink szerint még több bátorságot ad a filippínóknak, a tollat ragadó újságíróknak, a civil társadalmainknak, és a félelmeikkel küzdő választóknak.”
Dmitrij Muratov annak a Novaja Gazeta című orosz újságnak a szerkesztője, amely folyamatosan beszámol a kormányzat legfelsőbb rétegének korrupciójáról. A Nobel-bizottság szerint „a legfüggetlenebb mai orosz újság, és Muratov a sajtószabadság oltalmazója” az országban.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől: előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin „Pro pace et fraternitate gentium” (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege 10 millió svéd korona (353 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a „svéd” díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.
Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai
- 2011 – Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnökasszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman „a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért”.
- 2012 – Az Európai Unió „az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok kiterjesztésében játszott meghatározó szerepéért„.
- 2013 – A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) „a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért”.
- 2014 – Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai „a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért”.
- 2015 – A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett, mert nagyban hozzájárult a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez, „alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott”.
- 2016 – Juan Manuel Santos kolumbiai elnök „a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért”.
- 2017 – Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint „kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért„.
- 2018 – Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és a jazid vallású Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista „a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása” elleni küzdelmükért.
- 2019 – Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek „a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett komoly erőfeszítéseiért, különösen az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában betöltött meghatározó kezdeményező szerepéért”.
- 2020 – Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) „azokért az erőfeszítéseiért, amelyeket az éhínséget háborús fegyverként való felhasználása ellen tett”.
- A békedíj a hat Nobel-díj egyike, amelyet Alfred Nobel 1895-ben hátrahagyott végrendelete alapján osztanak ki. A díjat Oslóban adják át minden évben december 10-én a norvég király jelenlétében. A békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem Stockholmban adnak át. A többi díjtól eltérően a békedíjat nem csak személy kaphatja, hanem szervezet is.
- Kiemelt kép: Az oslói Nobel Intézet ad otthont a bizottságnak, amely a díjakat évente odaítéli.
