A Science folyóirat, a világ talán második legfontosabb tudományos szaklapja októberben egész agykutatási különszámot közölt, amiben sok cikk több száz szerzője szerte a világról próbált átfogó képet nyújtani az emberi agyról meglévő ismereteinkről. A tanulság ezekből az, hogy az agy – amely a közmegegyezés szerint az általunk ismert élet legösszetettebb jelensége – még sokkal bonyolultabb, még sokkal több idegsejt alkotja, és a működése még sokkal komplexebb, mint azt eddig sejtettük. Ide kívánkozna a „kifürkészhetetlen” jelző, de ez nyilván nem igaz, hiszen e tanulmányok is az agyműködés bizonyos (igaz, apró) szegmenseit vizsgálják, mindenesetre nehezen cáfolható, hogy még nagyon messze vagyunk a gondolkodás, az emlékezet és más agyi funkciók tökéletes megértésétől. A most közölt tanulmányok némelyikében magyar agykutatók, az MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatócsoportjának munkatársai is közreműködtek.
21 cikket közölt október 12-én a Science és a lapcsoport más folyóiratai a most készülő „agyi atlasz” eddigi felismeréseiről. E felméréshez hasonlóan átfogó kutatásra eddig nem volt példa, és a megvalósítását az olyan vizsgálati módszerek kifejlesztése tette lehetővé, amelyek segítségével akár több millió sejtet is tesztelni tudnak automatikusan a kutatók a biopsziával vett mintákból.
375 millió dollár volt a kutatóprogram összesített költségvetése.
170 milliárd sejt építi fel. Ezek feltérképezését tűzte ki célul az amerikai orvostudományi kutatásokat finanszírozó Országos Egészségtudományi Intézet (NIH) hat éve indított kutatóprogramja. Nemcsak az emberi agyat vizsgálták az elmúlt években, de más főemlősökét, illetve rágcsálókét (laboratóriumi egerekét és patkányokét) is.
86 milliárd idegsejt található az emberi agyban, és nagyjából ugyanennyi másfajta sejt támogatja a neuronok működését. E hatalmas mennyiség láttán biztosak lehetünk abban, hogy a sejtek jelentős részét még nem ismerjük. Vagy nem is fedezték fel, vagy nem tudunk semmit a funkciójukról.
3300 sejttípust azonosítottak az agyban, ez egy nagyságrenddel nagyobb az eddig gondolt számnál. E sejttípusok csupán töredékének ismerjük a feladatát. Hatvanféle sejt működik csupán a retinában (ami afféle kihelyezett agyszövetnek tekinthető).
16 ezer gén aktív legalább az agyban, vagyis a különböző sejtekben ezek egyedi kombinációi működnek, és biztosítják a potenciálisan több ezer különféle funkció ellátását.
