Hegedüs Zsuzsa szociológus – átmeneti – ostorozására Orbán Viktor azt válaszolta, ő nem lehet rasszista, mert keresztény, a kettő ab ovo kizárja egymást.
Sajnos nem.
Magyarországon a népesség nem csekély hányada keresztény ÉS rasszista a hazai cigánysággal vagy épp a zsidósággal szemben. Hitler, Goebbels, a szigorú katolikus szellemben nevelt Himmler és társaik kereszténynek tartották magukat, miközben a fajelmélet alapján működtettek egy diktatúrát, benne egy rettenetes népírtó gépezetet.
A német római katolikus püspöki kar 1933 januárjában levélben üdvözölte az új kancellárt. Igaz, ekkor még a rémtettek előtt járt a történelem, de Hitler rasszizmusáról azért tudni lehetett. Pius pápa élesen bírálta a német nemzetiszocializmus rémtetteit – 1945 nyarán. Korábban, a náci hatalomgyakorlás éveiben azonban ez a bírálat elmaradt. Serédi Jusztinián érsek aláírta a második zsidótörvény elleni tiltakozó ívet (az első zsidótörvény ellenit még nem). Ugyanakkor Prohászka Ottokár püspök és politikus (nem lebecsülendő elme, szobrát Lezsák Sándor avatta fel) lelkes antiszemita, a numerus clausus törvény egyik első követelője volt. Kun páter, a hírhedt nyilas nem csupán keresztény, de szerzetes volt – számos ember megkínzásáért és meggyilkolásáért felelős.
Az áldozatok zöme magyar zsidó. A Magyarországon 1945-1946-ban kivégzett háborús bűnösök majd mindegyike keresztény. A dél-afrikai búrok a XIX. században egyszerre voltak mélyen vallásos keresztények és rabszolgatartók. Ugyanitt a XX. században keresztények működtették az apartheid Dél-afrikai Köztársaságot, akárcsak Rhodesiát (ma Zimbabwe). A mai USA egykori alapító atyái egy demokratikus Egyesült Államokat teremtettek a fehér férfiak számára – de a feketék nem kaptak szavazati jogot, mi több, ekkor még a rabszolgatartás intézménye is fennmaradt. Brazília vagy a mai USA-ban lévő „mély Dél” nagybirtokosai egyszerre voltak fehér bőrű keresztények és rabszolgatartók. A XVI-XVII. században voltak keresztény írók, püspökök, sőt egy római pápa is, akik azzal legitimálták a rabszolgatartást, hogy a feketék Káin leszármazottai – vagyis a lehető legszorosabb kapcsolatot teremtették kereszténység és rasszizmus között, teológiailag is alátámasztva azt. Talán elég is ennyi a példákból.
Meglehet, a fasisztoid Orbán valóban nem náci, valóban nem rasszista. Ő csak taktikai okokból alkalmaz (és alkalmazott már korábban is) náci – máskor meg lenini – fordulatokat. Ez vajon erkölcsi vagy politikai felmentést ad? Aligha.
Végezetül, ami a keresztényeket illeti. Még véletlenül sem állítom, hogy minden keresztény, vagy akár csak a keresztények többsége ma rasszista volna. Csupán azt állítom, a rugalmas kereszténység sosem független attól a kulturális és politikai miliőtől, amely körülveszi. Ahol és amikor ez a környezet rasszista, a keresztények egy része (többsége?) is az. Az Orbán-beszéd után riasztó a magyar egyházak sikoltó csendje.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. augusztus 10-én.