Én is megnéztem a műholdas felvételt. Szerintem két csavart még meg kell húzni.

Szergej bemegy Zelenszkijhez. „Hallotta, elnök úr, Orbán Viktor egy beszédében Magyarország ellenségének nyilvánította Ukrajnát!” „Igen? Szergej, mi lenne, ha akkor úgy is viselkednénk? Tudja, mit, mégse nyissa meg!”

2009-ben (fontos az évszám!) az ellenzék vezére szóvá tette, túl egyoldalúan függünk az orosz energiától. 2018-ban (vagyis 8 év ez ügyben való semmittevés után) a miniszterelnök egy nyilatkozatában jelezte, a következő négy év feladata az orosz energia­függés mérséklése. Aztán valahogy nem mérsékelték. Mindenesetre csak az Ukrajna elleni orosz támadás után vált dogmává, hogy nekünk olcsó orosz kőolajat kell vennünk.

Orbán visszaérkezik az USA-ból. Nyilatkozza: Trump elnök örökös felmentést adott az amerikai szankciók alól! Megmentettük a rezsicsökkentést! Igaz (ezt nem Orbán mondja, hanem én), az amerikai szankció a kőolajimportra vonatkozik. A magyar családok zöme földgázzal fűt. Hamarosan kiderült az is, nem örökre. Egy évre.

Jé, amerikai szankció Oroszország ellen! Emiatt nem tiltakozott a magyar kormány sem nyilatkozatokban, sem plakátokon.

A szélerőművek építését a magyar kormány 2010-ben gyakorlatilag betiltotta. (2022 után oldották fel.) Napenergiában európai szinten is nagyon jók vagyunk. Na mármost. Ciklon, felhők, eső. A napelem nem működik. De fúj a szél. Anticiklonos, derült idő. A szélerőmű alig termel. De süt a nap. Nem véletlenül telepítik mindkettőt másutt. Remekül kiegészítik egymást.

A külügyminiszter nyilatkozik. Újságíró: miért vásárolunk orosz földgázt is? Sz. : hogy két lábon álljunk. Biztonságosabb kétfelől földgázt vásárolni, mint csak egy országból. Az újságíró nem kérdezi meg, hogy a kőolajra vajon ez a több lábon állás miért nem vonatkozik.

Egy ukrán számítás szerint a háború négy évéből két hónapot Magyarország finanszírozott kőolaj- és földgázvásárlásaival.

Még hölgy volt az államfőnk. Lengyelországban tárgyalva, a házigazda kérdésére elmondta a kötelezőt: a cső egyik vége az Urál hegységben, a másik nálunk, nincs mit tenni. A lengyel házigazda csípőből cáfolta, felajánlva akár lengyel kikötői kapacitásokat is nem orosz kőolaj importjához.

Mennél agymosottabb egy fideszes, annél inkább hiszi, hogy az orosz kőolajnak köszönhetően nem ezer forint a benzin ára. Nos, a magyar a harmadik legdrágább benzinár az EU 27-ek között, noha a többiek nem orosz kőolajat vesznek.

A benzin árából 55 százalék az adótartalom. Ha világpiaci áremelkedés következik be, a kormány az adótartalom csökkentésével szinten tarthatja a benzin árát. Ez egyébként a Fidesz ötlete volt a 2008/2009-es válság idején.

A miniszterelnök utasítására katonák védik a magyar energetikai létesítményeket, egy ukrán támadásra számítva. Ez eddig szimpla háborús hisztériakeltés. Aljas, de megszokott. Ukrajna nem fogja megtámadni Magyarországot. Ebben két ok miatt lehetünk biztosak: 1) mert Ukrajna háborúban áll Oroszországgal; 2) mert hazánk NATO-tagállam. Egy valódi ukrán támadás esetén (NATO 5. cikkely) az egész NATO-val kellene szembenéznie – épp azokkal, akiktől hírszerzési, katonai, gazdasági segítséget kap.

Az viszont nagyon is lehetséges, hogy egy „kassai provokáció”, egy ál-támadás lesz a választások előtt két-három héttel. Uolsó esély, hogy G hatalomban maradjon.

Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 11. számának Páratlan oldalán 2026. március 13-án.