Tőkés Hunor, a Transindex szerkesztő-újságírója megkereste azokat az RMDSZ-politikusokat, akiket Ujhelyi István EP-képviselő vitára hívott. Terjedelmes, érdekes beszámoló lett belőle, amelynek néhány információja még fontos lehet.
Közeledik az április 3-i magyarországi választás, ami ismét lehetőséget biztosít a magyar ellenzék számára, hogy valós alternatívát kínáljon fel. Az összellenzék miniszterelnök-jelöltjének pedig talán most van a legnagyobb esélye arra, hogy változást hozzon a Fidesz-KDNP tizenkét éves kormányzása tekintetében, vagy esetleg megbontsa a kétharmados többségét. A választási hangulat Erdélyben is egyre inkább érezhetővé válik, az RMDSZ és a jelenlegi kormány támogatói masszívan kampányolnak Orbán Viktor mellett, az ellenzék jelöltjét pedig megpróbálják minél inkább kiszorítani. Ez volt az oka annak, hogy erdélyi magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, kiemelve az erdélyi magyarok pluralizmus iránti igényét, valamint azt, hogy nem csak a Fidesz-KDNP szavazótáboraként kellene láttatni az erdélyi közösségét, amelynek ellensúlyozására dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.
Az RMDSZ politikusai válaszként kezdetben a román médiában reagáltak rá, elutasítva azt a vádat, hogy a Szövetség a Fidesz fiókpártja vagy szócsöve lenne, azt állítva, hogy két párt is van Erdélyben (RMDSZ és EMSZ), így pluralizmusból nincs hiány.
Ezt követően pedig nyilvánosságra hoztak egy még októberben írt levelet, amelyet erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Péternek címeztek, amikor a magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. Az RMDSZ-es politikusok a Marki-Zay Péterrel történő találkozástól való elzárkózásukat a Magyarországon jól bevált politikai fogással indokolták: Gyurcsány, 2004. Holott Márki-Zay Péter nemcsak a politikában, de még az országban sem tartózkodott ez idő tájt.
S hogy az erdélyi hívő választópolgár ne maradjon ki a magyarországi kampányszövegek, illetve a magyar kormány másik fő ellensége nevének említéséből, illetve mindenki tudja, hogy a templom után hol a helye, az erdélyi értelmiségnek Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is visszaszólt, magánvéleményében vállalhatatlan módon sorosozva, kommunistázva őket. De a szópoént se felejtette ki Márki-Zaj nevével, mert ugye a „márkásnak hazudott zajoknak sem hihetünk”.
Azonban nemcsak a vallási vezetők részéről, hanem az álcivil szférából is láthatunk gyöngyszemeket, az egyik ilyen szervezet anyagilag próbálja befolyásolni a választókat:
A pillanat, amikor a magyarországi ellenzék kikéri ezt magának
A retorikai csetepatéba ezután szállt be az erdélyi jó kapcsolatairól ismert Ujhelyi István, a magyarországi Szocialista Párt (MSZP) EP-képviselője, aki a miniszterelnök-jelölt romániai útjának szervezésével volt megbízva október környékén. A Márki-Zaynak szóló „levél” kapcsán pedig vitára hívta az RMDSZ politikusai közül „régi barátait, ismerőseit”: Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt és Korodi Attila csíki polgármestert. Szerinte ugyanis, ha már úgy döntöttek, hogy beszállnak a magyarországi választási kampányba, akkor ezt egy nyilvános vitában kellene lejátszaniuk.
„Attila, Csaba, Hunor! Nyilvános vitára, a nemzeti együttműködés jövőjéről szóló párbeszédre hívlak ki benneteket! Bármelyikőtöket. Évtizedek óta ismertek, az RMDSZ vezetőjeként vagy a hivatkozott, tiltakozó levél aláíróiként bátran leülhettek egy magyar európai parlamenti képviselővel” – írta.
Erre azonban választ az érintettek részéről hétfőig nem kapott: Borboly Csaba és Korodi Attila is azt követően reagált nyilvánosan, hogy a Transindex elkezdte őket sorra felhívni, mert kíváncsiak voltunk, kiállnak-e Ujhelyivel vitázni. Illetve, arra is rákérdeztünk, vajon melyek voltak októberben a levél keltezésének körülményei.
A szövetségi elnököt, Kelemen Hunort nem tudtuk elérni: sem telefonhívásra, sem írásbeli megkeresésünkre nem válaszolt. Borboly részéről csak egy SMS érkezett. Ő azt írta, a válaszát a blogján fogja nyilvánosságra hozni. Ebben pedig lényegében megismételte, hogy ellenzéki politikusokkal nyilvánosan csak április 3-a után hajlandó beszélni. Azaz nem áll ki vitázni.
Teljes terjedelmében ezt írta:
„Kedves István! Vitára szóló felhívásodat szívesen fogadom, április 3-a után bármikor szívesen kiállok nemzetpolitikai kérdésekről eszmecserét folytatni Veled vagy bármely más EP-képviselővel. A választási kampány időszakában azonban ez maradjon a ti vitátok, azoké a pártoké, amelyek ezen a megmérettetésen részt vesznek. Köztünk ennek a beszélgetésnek akkor lesz aktualitása, ha ez a kampány már lezárult. Arra kérlek, hogy addig is ne keverjük a személyes emlékeket a politikai vitatémák közé. A sajtóban megjelent levelünk mentes volt a személyeskedéstől, egyszerűen emlékeztettünk a 2004. december 5-i népszavazás előtti hangulatkeltésre, és jeleztük, hogy most és a jövőben szeretnénk az ilyesmiből kimaradni. Nem támadtunk személyesen se Téged, se mást. Nem jó irányt jelez, hogy erre felemlegeted, miben segítettetek nekünk, és számlát nyújtasz be az István, a király szervezése meg a pálinkázás kapcsán. Látom, nagyon trendi dolog lett régi fotókat publikálni arról, ki hogy nézett ki „nem kevés pálinka” után – lehet, ez lesz a következő? Nem érdekel. Hagyjuk a személyeskedést, és nézzünk a dolgunk után. A nemzetpolitikai kérdésekre meg térjünk vissza április 3-át követően. Üdvözlettel: Borboly Csaba”
Az erdélyi politikusok, úgy tűnik, vitázni nem, számon kérni annál inkább szeretnek Korodi telefonos megkeresésünkre viszont vállalta, hogy válaszol kérdéseinkre. Tőle tudtuk meg, hogy Márki-Zay még októberben kereste meg az önkormányzati vezetőket, ami „csendes körülmények között zajlott le”.
A múlt pénteken kiszivárogtatott levelükkel kapcsolatban, ami viszont már nagy port kavart, nem szerette volna elmondani, hogy az aláírok közül ki kezdeményezte, de állította, hogy nem a magyar kormány sugalmazására írták. Ők ugyanis folyamatos kapcsolatban vannak, és amikor megkereste őket Márki-Zay, abban egyetértettek, hogy nem Hódmezővásárhely polgármesterét kell benne látni, hanem a miniszterelnök-jelöltet, akivel kapcsolatban jelezték tehát, hogy hogyan viszonyulnak hozzá.
Az pedig, hogy Ujhelyi István „önjelölten jelentkezett be vitára”, szerinte mosolyra ad okot, mert bár hosszú éveken keresztül járt Erdélybe és azon magyar ellenzéki politikusok egyike, aki ismeri az erdélyiek gondjait és „érti miről beszélünk”, amit Korodi értékel benne, azt viszont nem tartja okésnak, hogy évekig eltűnt, és aztán most csak úgy felbukkant vitázni.
„Rákapcsolódik egy olyan témára, ami – ha az elmúlt egy év budapesti történéseit követjük – nincs megalapozva. Ennek most itt nincs helye. Ujhelyi István EP-képviselő, én Csíkszereda polgármestere vagyok és Magyarországon most éppen választások jönnek” – emlékeztetett a politikus.
Érdeklődésünkre kifejtette azt is, hogy évek óta nem beszéltek Ujhelyivel, MZP jelölése után viszont rögtön írt a csíki polgármesternek WhatsApp-on. Korodi azonban elvárta volna, hogy ez ennél megalapozottabban történjen. Szerinte a kampányhajrában már elkésett dolog ilyen vitát szervezni. Az erdélyieket érintő magyarországi ügyek átbeszéléséhez szerinte ugyanis több idő kellene, annál bonyolultabbak, hogy egy vitával megoldják.
Példaként említette a Csíkszeredába érkező magyarországi maszkok esetét – aminek kapcsán egyébként a Transindex tisztázta, hogy amennyiben Szabó Tímeába, a Párbeszéd képviselőjébe a többségben lévő fideszesek tapssal nem folytják bele a szót, kiderült volna, hogy nem a külhoni magyarok ellen akart hangolni.
Korodi szerint is csak a választások után lesz lehetőség vitára, ha a magyarországi ellenzéki pártok jobban odafigyelnek majd az erdélyiek gondjaira.
A reakciók reakciója
Még Korodi válasza előtt és Borboly nyílt levele után megkerestük Ujhelyi Istvánt is, aki a Transindextől értesült a tanácselnök válaszáról.
Elmondása szerint vitaindítója kapcsán nagyon sok SMS-t és hívást kapott, köztük volt RMDSZ-es szenátor, polgármesterek és több erdélyi ismerőse is megkereste. Azok közül is jelentkeztek, akik a párbeszédet szorgalmazták állásfoglalásukkal. De pont azok nem vették fel vele a kapcsolatot, akiket megszólított, és akikre még így is régi barátként, ismerősként tekint.
„Azoknak a nevét nem szeretném elmondani, akik megkerestek, de világos lett számomra, hogy mi az RMDSZ jelenlegi iránya. Kívülről nézve ugyanis ez sajnos Fidesz-fiókpártiságnak tűnik. Mintha a Szövetség a nagy magyar hűbérrendszer része lenne, aminek az RMDSZ alatti intézmények a hűbéresei, ami viszont nem az erdélyi magyarság általános vagy egyedi vélekedését tükrözi. A közösség ugyanis ugyanannyira plurális, mint amilyen a ’90-es, 2000-es években is volt. Nem ők változtak meg, hanem az RMDSZ, ami az erdélyi politikacsinálás központja, mert sajnos elfelejtette a markói mondatokat, amelyek az egyenlő közelségtartás politikáját hangsúlyozták. Pedig ez kőbe van vésve bármely országban, ahol a magyar kisebbség kiszolgáltatott helyzetben van” – mutatott rá.
Ő egyébként azért írta a nyílt levelet, mert szerinte jó ismerősökről, barátokról van szó, akiknek meg kellene érteniük, hogy a 40-es, 50-es éveikben járó közéleti emberek előtt, akikkel ráadásul személyes jóviszonyt ápoltak, kár becsukni a kapukat pusztán azért, mert kiszolgálják a FIDESZ-t. Ezen szeretett volna változtatni azzal, hogy egy másik fronton esélyt ad a párbeszédnek.
Illetve, bár erről máshol még nem esett szó, ősszel ő kezdte el szervezni erdélyi bemutatkozó útját Márki-Zay-nak, akinek külön kérése volt, hogy a választás utáni első útja ne Berlinbe, ne Brüsszelbe, hanem Erdélybe vezessen: Kolozsvárra, Marosvásárhelyre.
Ujhelyi az előválasztás után többek között Kelemen Hunorral is egyeztetett, az SMS és telefonbeszélgetéseik után azonban az RMDSZ-elnök bár megígérte, nem hívta vissza és megszakította a kommunikációt vele. Éppen ezért értelmezhetetlen volt számára az a mondat, amely az önkormányzati vezetők levelében áll, mely szerint Kelemennel kellene beszélni, ha Erdélybe jönnének.
„Innentől kezdve az egész levél egy hazugság, mert én Hunort kerestem meg, aki viszont elbújt Bukarestben és az ő válasza helyett megszületett ez a levél. Gratulálok az egyenességhez!” – mondta Ujhelyi.
Érdeklődésünkre hozzátette, ismerve a Fidesz stílusát és az általa kialakított rendszerben élve, szerinte ennek a hátterében az állhatott, hogy a párt mindenkit leural és zsarol. „Teljesen megértem az RMDSZ szorított helyzetét, nem véletlenül idéztem a nyílt levelemben Kövér Lászlót. 2012-ben ugyanis a Fidesz politikája még az volt, hogy az RMDSZ-t lenyomja, ezért hozott létre alternatív szervezeteket. Aztán fordult a kocka, mert az RMDSZ inkább azt az elfogadhatatlan döntést hozta meg, hogy engedett a Fidesz zsarolásának, és innentől már a magyar kormány irányított. Ez pedig nagyon szomorú” – tette hozzá.
Miután a Transindex által tudomást szerzett Borboly reakciójáról, ehhez hozzátette, hogy Borbolynak akkor lenne igaza, ha az ellenzék elutasítása mellett az RMDSZ pártatlan maradna, viszont miközben MZP-vel szemben zárnak, gőzerővel szervezik a Fidesz kampányát Erdélyben, beleértve a honosítást szavazatszerzés céljából, valamint a szavazásra buzdítást konkrét pártok, a Fidesz-KDNP mellett.
„A Transindex olvasóit nem is kell erre emlékeztessem, mert napi több tucat RMDSZ-es Facebookposztot és RMDSZ-es alapítványi szervezést láthatunk” – mondta.
Hozzátéve azt is, hogy mindazok után, hogy az RMDSZ megcsinálja a Fidesz kampányát Erdélyben, majd az esetleges hatalomváltás után kezd el csak nyitottnak mutatkozni, ami furcsa lesz. Ők továbbra is nyitottak lesznek, és választások után Ujhelyi is szívesen megiszik egy székely pálinkát Borbollyal, mert részéről: „nem személyeskedés volt, hanem egy baráti jajkiáltás, hogy srácok van-e annak értelme, amit csináltok”. De azt mondta, ha van rá szándék már előbb is összeülhetnének, mert ő erre nem nyilvánosan is hajlandó lenne.
Nyitókép: alfahír – a Transindex.ro portálról
