Újabb lélegzetelállító képeket küldött a James Webb űrteleszkóp

A Szabad Európa összeállítása.

A NASA újabb fotókat tett közzé eddig soha nem látott galaxisokról. A képeket a James Webb űrteleszkóp készítette, ez az emberiség történetének legérzékenyebb űrtávcsöve, amelyet eddig soha nem látott, hatalmas távolságra lévő objektumok és események megfigyelésére építettek.

A hétfői ízelítő után az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA kedden a James Webb űrtávcső által készített újabb képeket publikált. A korábban soha nem látott felvételek új korszakot nyitnak az űrkutatásban.

1 Ezen a képen a tőlünk 7600 fényévre található Carina-köd látható. A James Webb űrteleszkóp képes volt átnézni a kozmikus poron, és infravörös fényben megörökíteni a csillagok születésének eddig nem látott területeit. A James Webb egy 6,5 méter átmérőjű infravörös űrtávcső, amely 2021 decemberében hagyta el a Földet a Guyana Űrközpontból. Az eszköz a tervek szerint a Hubble űrtávcső szerepét veszi majd át , úgy, hogy közben a Hubble is működésben marad.

2 Ezi is a Carina-köd, pontosabban annak széle. A Carina-köd a Tejút része. Önmagában nem kiemelkedően fényes objektum, viszont a kiterjedése óriási, mintegy 1900 milliárd km hosszúságú. Itt a mai napig csillagok születnek.

Az un. "Stephan-ötös", egy öt galaxisból álló objektum, amelyet Édouard Stephan francia csillagász fedezett fel 1877-ben. Az ötös a Pegazus csillagképben található, és -ahogy a neve mutatja- öt galaxisból áll, bár a galaxisok közül csak négy van közel egymáshoz. Az ötödik 40 millió fényévre van a Földtől, míg a társai 290 millió fényévre. — 3 Az un. „Stephan-ötös”, egy öt galaxisból álló objektum, amelyet Édouard Stephan francia csillagász fedezett fel 1877-ben. Az ötös a Pegazus csillagképben található, és -ahogy a neve mutatja- öt galaxisból áll, bár a galaxisok közül csak négy van közel egymáshoz. Az ötödik 40 millió fényévre van a Földtől, míg a társai 290 millió fényévre.

Ez ugyancsak a "Stephan-ötös" - a piros szín a poros régiókat vagy a távoli galaxisokat jelöli, a kék pedig a tisztán látható, pormentes csillagokat. A kék diffúz árnyalatai a nagy mennyiségű szénhidrogénre utalnak, míg a zöld és sárga színek még távolabbi galaxisokat mutatnak, amelyek maguk is gazdagok szénhidrogénekben. A kvintett legnagyobb galaxisában egy, a mi Napunk tömegének 24-szeresét kitevő fekete lyuk található, amely 40 napnak megfelelő energiát bocsát ki. — 4 Ez ugyancsak a „Stephan-ötös” – a piros szín a poros régiókat vagy a távoli galaxisokat jelöli, a kék pedig a tisztán látható, pormentes csillagokat. A kék diffúz árnyalatai a nagy mennyiségű szénhidrogénre utalnak, míg a zöld és sárga színek még távolabbi galaxisokat mutatnak, amelyek maguk is gazdagok szénhidrogénekben.
A kvintett legnagyobb galaxisában egy, a mi Napunk tömegének 24-szeresét kitevő fekete lyuk található, amely 40 napnak megfelelő energiát bocsát ki.

A képeken a Gyűrű planetáris köd látható, amely 2500 fényévre innen. A halvány csillag évezredek óta minden irányba gáz- és porgyűrűket küld, és a Webb űrteleszkóp most először mutatta ki, hogy por veszi körül. A NASA által 2022. július 12-én, kedden közzétett képkombinációban a bal oldali képet a James Webb készítette közeli infravörös fényben, a jobb oldalit pedig a közepes hullámhosszú infravörös fényben. A háttérben lévő sokszínű pontok nem csillagok, hanem galaxisok. — 5 A képeken a Gyűrű planetáris köd látható, amely 2500 fényévre innen. A halvány csillag évezredek óta minden irányba gáz- és porgyűrűket küld, és a Webb űrteleszkóp most először mutatta ki, hogy por veszi körül.
A NASA által 2022. július 12-én, kedden közzétett képkombinációban a bal oldali képet a James Webb készítette közeli infravörös fényben, a jobb oldalit pedig a közepes hullámhosszú infravörös fényben. A háttérben lévő sokszínű pontok nem csillagok, hanem galaxisok.

———–