Mint egy feneketlen kút: sok milliárd adóforintból felvásárolták az erdélyi magyar média többségét, aztán tavaly decemberben bezárták az összes nyomtatott lapot, a rádiókat átadták egy román üzletembernek, most pedig még kaptak közel kétmilliárdot a maradék néhány honlap üzemeltetésére.
Egyszerűen érthetetlen, mit történik az „erdélyi Kesmá”-nak is nevezett Erdélyi Médiatér Egyesület körül.
A Fidesz határon túli médiabirodalma nagyszabású tervekkel indult, csúfos kudarc lett belőle, de legalább jó sok pénzébe került a magyar adófizetőknek. Legalább 7,5 milliárd forintot biztosan kapott a társaság az erdélyi médiabirodalom kiépítésére, melyet aztán nem origósítottak el, de végig a budapesti kormány narratívája szerint működött, és kritikus pillanatokban kalapácsként is használták. Az Erdély-szerte terjesztett Krónika napilapban például az ellenzék kormányfőjelöltjének kolozsvári látogatásáról ezzel a címmel közöltek tudósítást a 2022-es választások előtt: „Orbán Viktorral szembeni gyűlöletét hozta Erdélybe Márki-Zay Péter.”
Szóval felvásároltak több nyomtatott lapot, négy rádiót (összesen tizenkét frekvencián sugároznak Székelyföldön) és több honlapot – ezek jellemzően a nyomtatott sajtóhoz tartozó oldalak, de nem csak.
2022-ben aztán elfogyott a pénz, és drasztikus megoldáshoz nyúltak a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva. A székelyföldi újságolvasókat sokkoló döntés azt jelentette, hogy decemberben megszűnt a Krónika országos napilap, a négy regionális napilapból 2019 nyarán összevont Székelyhon, a felső-háromszéki olvasókat kiszolgáló, szintén naponta megjelenő Székely Hírmondó (ezt alig két hónappal a bezárásokat bejelentő döntés előtt vásárolták meg!), a Heti Hirdető hetilap, valamint a Nőileg havi magazin.
Mindez azért is furcsa, mert az Erdélyi Médiatér Egyesület mérlegadatai azt mutatják: története legjobb évét könyvelhette el 2022-ben, 29 millió 70 ezer lejes bevétellel (ez mostani árfolyamon közel 2,5 milliárd forint).
Múlt pénteken azt is megírtuk: Erdély legnagyobb magyar nyelven sugárzó rádióhálózata, a Radio Gaga egy ideig az Erdélyi Médiatér Egyesület birtokában volt, de aztán a többségi tulajdonrész (55 százalék) egy budapesti kis magáncég, az MMTK Non-profit Kft. tulajdonába került. A cégben júliusban tulajdonosváltás történt, és száz százalékban egy román vállalkozó, Radu Morar lett a tulajdonosa, aki ezzel döntő befolyást szerzett az erdélyi rádióhálózatban is. Radu Morart elértük a napokban: elismerte, hogy ő lett a többségi tulajdonosa a székelyföldi rádióknak, de szabadságára hivatkozva azt mondta, csak szeptember 4-e után nyilatkozik az új szerzeménnyel kapcsolatos terveiről.
Az Erdélyi Médiatér az általunk közérdekűadat-igényléssel megszerzett információk értelmében 2021 tavaszán vásárolta meg a Radio Gagát az Alamo Impex 97 Kft.-től. Részvényenként 10 lejt fizettek Frunda György RMDSZ-es (ex)politikusnak és társainak – a határon túli támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alap felé leadott elszámolásban „informatikai fejlesztések és Gaga-felvásárlás” jogcímen 346 145 307 forint szerepel. Mi úgy tudjuk, egymillió euróért cserélt gazdát.
Egy másik rádiót, a Kovászna megyében sugárzó Régió Rádiót is politikusoktól vették meg: Tamás Sándor RMDSZ-es megyei tanácselnöktől, valamint Antal Árpádtól, szintén az RMDSZ színeiben megválasztott sepsiszentgyörgyi polgármestertől. Ennek a tranzakciónak a részleteit nem ismerjük.
Érdemes tartani egy kis kitérőt arról, hogyan működik Romániában a rádiós frekvenciák elosztása. Gáspárik Attila 2000 és 2008 között tagja volt a romániai Országos Audiovizuális Tanácsnak, alelnök, majd – lemondásáig – ideiglenes elnök funkcióban, így alaposan rálátott a döntésekre. Ő lapunknak azt mondta: a magyar közösségek megerősítése érdekében adták a frekvenciákat a székelyföldi pályázóknak. Ráadásul ingyen: ott (Magyarországgal ellentétben) nem kell fizetni a frekvenciáért, így a tulajdonosoknak csak a felszerelést, működtetést kell kigazdálkodniuk.
Gáspárik a Radio Gagáról lapunk kérdésére elmondta: – Amikor az Országos Audiovizuális Tanácshoz kerültem, volt egy frekvenciájuk, az is éppen lejárófélben. Sikerült meghosszabbítani, majd sikeresen nyertek segesvári, régeni és szovátai földi frekvenciákat. Abban reménykedtünk, hogy lesz egy erős területi rádió, egyéni hanggal, egyéni karakterrel. Sajnos nem sikerült: lassan elmaradt a korábbi helyi műsor, majd a szovátai, a segesvári pedig el sem indult. Később bebizonyosodott, hogy ha a nagy erdélyi elkötelezettség euróra váltható, akkor az elvek háttérbe szorulnak. Sőt, még később az is, hogy a magyarországi, politikai hátszéllel működő pénzeszsákok sem tudnak vagy akarnak életben tartani egy székelyföldi rádiót.
Gáspárik ismeri Radu Morart, róla is kérdeztük.
– Az új többségi tulajdonos közel húsz éve dolgozik a romániai és a magyar médiapiacon. A Minimaxszal kezdte, a mai legismertebb munkája a Sláger Tv. Ismeri jól a helyzetet, de alapvetően kereskedelmi médiában hisz és azt tud működtetni. Nem hiszem, hogy eljön a csoda. Valószínűleg több zene lesz majd a rádiókban, meg egyperces hírek. Az identitásépítésünket, a sokszínű véleménykinyilatkoztatást máshol kell majd keresni.
Fontos lenne kideríteni, miért és mikor ruházták át a tizenkét frekvenciát tartalmazó hálózat többségi tulajdonjogát a budapesti kis magánvállalkozásnak. Romániában törvény kötelezi a médiatulajdonosak a transzparenciára, magyarán a rádiók és televíziók honlapján kötelező nyilvánossá tenni a tulajdonosi szerkezetet. A internetet „lefényképező” oldal, a Waybach Machine archívuma szerint 2022. május 29-én még nem volt feltüntetve a magyar cég, vagyis a MMTK a Radio Gaga tulajdonosai között, július 3-án pedig már igen – ezek szerint tavaly nyáron történt meg a tulajdonátruházás. Az Erdélyi Médiatér akkori vezetősége Demeter Szilárd baráti köréhez tartozó emberekből állt (elnök Mohácsi László Árpád, alelnök Horváth István, titkár Mihálka Melinda).
Pár napja e-mailt küldtünk Mohácsinak, arról érdeklődve, mikor és miért ruházták át a magyar közpénzből megvásárolt rádiók tulajdonjogát egy magyar magáncégnek, kaptak-e ezért pénzt (ha igen, mennyit), és volt-e engedélyük ehhez a támogatótól, vagyis a magyar kormánytól. Mohácsi eddig nem válaszolt a kérdéseinkre. Ő egyébként vélhetően már nem az egyesület elnöke – úgy tudjuk, a (Demeter) „szilárdtalanítás” folyamata az Erdélyi Médiatér Egyesületet is elérte. A Bihar megyei bíróság adatbázisa szerint idén júniusban elfogadták az egyesület májusi kérését bizonyos módosításokkal kapcsolatban, de hogy ennek mi a tartalma (netán a személycserék), egyelőre nem sikerült megtudni.
Az „erdélyi Kesma”, vagyis az erdélyi Médiatér Egyesület most, 2023 nyarán úgy néz ki: egyetlen nyomtatott sajtóterméke sincs, és a legértékesebb vagyonelemét, a tizenkét sugárzási frekvenciával rendelkező rádióhálózatát is elkótyavetyélte azzal, hogy kisebbségi tulajdonos lett, magyarán nem rendelkezik felette döntő befolyással. Maradt tehát néhány honlap a médiabirodalomból.
Mindez nem zavarja a budapesti támogatókat: a Bethlen Gábor Alap az 55.2023-as számú határozatában július 14-én úgy döntött, további kétmilliárddal (egész pontosan 1 milliárd 950 millió adóforinttal) támogatja az Erdélyi Médiatér Egyesület működését. Sokba kerülnek nekünk a honlapok.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 34. számának (augusztus 25 – 31) nyomtatott változata. A képek beillesztése az Új Hét szerkesztőségének munkáját dicséri.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgató riportere, cikkírója, fotósa
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 34. számának (augusztus 25 – 31.) nyomtatott változata.
