A Fidesz huszonöt alkotmánymódosító javaslatot tervez benyújtani egy úgynevezett „szuverenitásvédelmi csomagban” az esetleges külföldi befolyás megfékezésére, különösen a pártokra és a médiára vonatkozóan – írja az EFE és az Agerpres nyomán a Hotnews.
„Magyarország függetlenségét minden eszközzel meg kell védeni, hogy a külföldi befolyásolási kísérletek (Magyarország belügyeire) lehetetlenné váljanak” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap a Kossuth rádióban.
A Fidesz hagyományosan a kötcsei piknikkel készül a politikai évadra. Idén többek között arról beszélt Orbán Viktor zárt körben, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását. A parlamenti ülésszak előtt pár nappal aztán a kormánypárti frakciók Hernádi Zsolt Mol-vezér közpénzmilliárdokkal megtámogatott esztergomi luxusszállodájába vonultak el még tanácskozni. Itt Orbánék arra jutottak, hogy Magyarország gazdasági, kulturális és politikai szuverenitása támadás alatt áll, a következő időszak pedig a szuverenitás megvédéséről és a 2024-es EP-választásról szól majd.
A miniszterelnök a nyáron is igen aktív volt: júliusban Tusványoson arról elmélkedett, hogy az Egyesült Államok gazdasági és politikai befolyása hanyatlik, az emelkedőben lévő Kína pedig utol fogja érni. Szerinte két olyan szuperhatalom lesz a világon, amelyhez Magyarországnak és az EU-nak már most ki kell alakítania a viszonyát. Pár héttel később pedig a Tranzit Fesztiválon arra jutott, hogy a liberálisok a szabadság ellenségei, a saját tervei megvalósításához pedig még tíz évre szüksége van.
A Telex ebben a cikkben vette sorra, hogy melyek azok a törvények, amelyeket az őszi ülésszakban megszavazhat az Országgyűlés, a legfontosabb újdonság talán az, hogy újra hozzányúlnak az Alaptörvényhez, mert jön a szuverenitásvédelmi törvénycsomag. Kocsis Máté volt az, aki bejelentette, hogy nemsokára benyújtják az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amivel
„borsot akarnak törni” a szerintük „külföldről finanszírozott baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.
Ehhez pedig még a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt is újra módosítaniuk kell, ez már a tizenkettedik módosítása lesz Magyarország alkotmányának. A módosítás célja, hogy a jövőben a választásokon induló civil szervezetek és mozgalmak is a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működjenek, miután a tavalyi parlamenti választás előtt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott az USA-ból.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete erre úgy reagált, hogy „nagyon veszélyes azt sugallani, hogy külföldi hatalmak be akarnak avatkozni Magyarország belügyeibe”, és hogy az úgynevezett fenyegetéseket a szólásszabadság korlátozására használják – számol be ugyanez a portál.
Az Orbán-kormány és parlamenti többsége 2017-ben már elfogadott egy törvényt, amely arra kötelezte a külföldről 23 ezer eurónál többet kapó civil szervezeteket, hogy adják meg az adományozók listáját, és határozzák meg magukat „külföldről finanszírozott szervezetként”.
Négy évvel később, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy ez sérti az uniós jogot, a törvényt hatályon kívül helyezték – emlékeztet az EFE hírügynökség, amely nyomán a Hotnews is beszámolt a tervezett alkotmánymódosítáaról.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Országgyűlés nem fog az őszi ülésszakban Svédország NATO-csatlakozásáról dönteni. A javaslatot tavaly júliusban nyújtotta be a kormány, de ilyen-olyan indokokkal azóta is halogatják a szavazást. Kövér László házelnök egyenesen arról beszélt, hogy „nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk”. Ennek okaként most épp egy svéd oktatóvideót hoztak elő, amiben a Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton arról beszélt, hogy 2010 óta megszűnt a demokrácia Magyarországon. Erre erősített rá a hétvégén Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aki a romló svéd közbiztonságot és a svéd demokrácia helyzetét csúsztatta egymásra. Magyarországon kívül már csak Törökország nem szavazta meg a svéd NATO-csatlakozást, Szijjártó Péter szerint a két ország vezetése folyamatosan egyeztet a kérdésről.
