Az Európai Parlament állandó magyar jelentéstevője szerint Orbán Viktor rendőrállamot épít Magyarországon. Az utóbbi időben megszaporodtak a hangok, amelyek a magyar kormány szavazati jogának megvonását sürgetik, főleg a 7. cikk szerinti eljárás kreatív értelmezése révén.
Az Európai Parlament állandó jelentéstevője abban bízik, hogy az EU tagállamai még az év első felében megteszik az első lépést abban az eljárásban, amely egy ponton Magyarország tanácsi szavazatának felfüggesztéséhez vezethet. „Egyre több tagállamnak van elege Orbánból. Remélem, hogy a helyzet mélyrehatóbb ismerete meggyőzi majd őket arról, hogy megtegyék az első lépést a 7. cikk szerinti eljárásban” – jegyezte meg a Szabad Európa kérdésére szerdán Tineke Strik, aki április 14. és 16. között Magyarországra látogat az EP állampolgári jogi delegációjának élén, hogy első kézből tájékozódjon a fejleményekről.
Továbblépés a 7. cikk szerinti eljárásban
Nem az EP az egyetlen uniós szereplő, amelyik a Magyarországról érkező hírek hatására élénkülő figyelemmel fordul a jogállami helyzet felé. Néhány napja Michael McGrath, a jogállamiságért és az igazságügyért felelős uniós biztos tárgyalt Budapesten, hogy a készülő éves jogállami országjelentés apropóján kormányzati és független szereplőkkel konzultáljon. Tineke Strik néhány hete lapunkkal osztotta meg elsőként azt az információt, miszerint jelenleg már tizenkilenc tettre kész uniós tagállam támogatja, hogy az EU-tanács továbblépjen a Magyarországgal szemben még 2018 szeptemberében megindított jogállami (a szerződés 7. cikke szerinti) eljárásban.
A továbblépés jelen esetben annyit jelentene, hogy a tanács tagjainak négyötödös többségével és a parlament egyszerű többségének hozzájárulásával megállapítaná, hogy Magyarországon valóban fennáll az EU alapértékeinek súlyos és folytatólagos megsértésének kockázata. A tanács a tény megállapításán túl ajánlásokkal is fordulhatna a magyar kormányhoz, és azok teljesítésének függvényében dönthetne arról, hogy indokolt-e a 7. cikk második paragrafusának aktiválása, amelynek során már a tanácsi szavazati jog megvonása lehet a tét.
A tizenkilenc tagállam tehát még nem elégséges az eljárás továbbléptetéséhez, ahhoz minimum 22 ország hozzájárulása kellene. A parlamenti jelentéstevő – aki az európai zöldek színében politizál – azonban biztató jelnek tekinti a leendő német kormánykoalíció programjának Politico által kiszivárogtatott tervezetét, amely a jogállamiság ellen vétő tagállamok uniós transzfereinek és tanácsi szavazati jogának „korábbinál következetesebb” felfüggesztése mellett száll síkra.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar EP-jelentéstevő: A tagállamok nagyjából kétharmada lépne tovább az eljárásban
Tényleges német fordulat?
Bár a sajtó újdonságként tálalta a hírt, ez a szándék már az előző, megbukott hárompárti koalíció programjának is része volt, más kérdés, hogy a gyakorlatban nem sok valósult meg belőle. Az aktuális helyzetben, amikor az Orbán-kormány módszeres blokkolása sokak szerint egzisztenciális európai érdekeket sért, megfigyelők szerint minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy az uniós partnerek és intézmények fellépjenek a közös érdekeket aláásó magyar kormánnyal szemben. Mint korábban egy közelebbről meg nem nevezett nagy tagállam minisztere lapunknak is elmondta: „Magyarország kilépett az uniós konszenzuskeresés gyakorlatából”, ami már az egész EU működését veszélyeztetheti.
Brüsszelben és a sajtóban az elmúlt hetekben észrevehetően megszaporodtak azok a hangok, amelyek a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztését követelik, illetve tanácsolják. Tineke Strik a tagállamok állandó képviselőinek is be fog számolni a LIBE-küldöttség április közepi magyarországi tényfeltáró látogatásának tapasztalatairól, és reméli, hogy a tanácsban május 27-én részben már ennek figyelembevételével kerülhet sor a magyar kormány hivatalos meghallgatására a 7. cikk szerinti eljárás keretében. Bármiféle lépésváltáshoz ugyanakkor huszonkét tagállam támogatására lenne szükség, de a parlamenti jelentéstevő úgy látja, hogy Magyarországon annyira eldurvulóban van a helyzet, hogy az eddigi, óvatos hozzáállásuk felülvizsgálatára késztetheti a kormányokat.
A holland zöldpárti képviselő arra is emlékeztet, hogy a tanács akár az 1. paragrafus átugrásával azonnal a második szakaszba is léptethetné az eljárást, ahol már konkrétan a szankciók kerülnének az asztalra. Ezt formailag a tagállamok legalább egyharmada vagy az Európai Bizottság kezdeményezhetné. „Nem hiszem, hogy szükségünk lenne az első paragrafusra” – tette hozzá a magyar jelentéstevő. Ha mégis bekövetkezne, akkor az érintett Magyarország kivételével valamennyi tagállamnak egyhangúan el kellene fogadnia a szavazati jog felfüggesztését, ami az Orbánhoz hű Robert Fico, de esetleg más kormányok miatt sem tűnik reálisnak.
Ehhez kapcsolódóan: „A félelem gyökeret vert a magyar társadalomban” – mondja az EP új állandó magyar raportőre
Napirenden az uniós jog kreatív értelmezése
Egyesek szerint ugyanakkor a 7. cikk szerinti eljárás lehetőséget kínál arra, hogy akár a szavazati joguk megvonása révén is fellépjenek az alapvető uniós értékek megsértőivel szemben. „Úgy látom, hogy a jogállamiság ügyében egyre inkább teret nyer az a módszer, hogy kreatívan értelmezzük az uniós jogot” – vélekedett lapunknak egy uniós intézményi forrás, aki szerint valaminek történnie kell, de nem világos, hogy megvárják-e ezzel a nyári szünetet, vagy csak a 2026. tavaszi magyar választások után lépnének, különösen akkor, ha a kormány ürügyet szolgáltatna erre.
Az uniós jog kreatív értelmezésére szolgáltat példát Andrew Duff és Luis Garicano, két korábbi liberális EP-képviselő véleménycikke a Politicóban, amelyben úgy vélik, hogy a 7. cikk szerinti eljárás megindítása Szlovákia ellen kihúzhatná az orbáni védelem méregfogát, mégpedig úgy, hogy értelmezésük szerint az eljárás alá vont országok akkor sem szavazhatnának, ha nem az ő szavazati jogukról döntenek. Ez az érvelés azonban nem biztos, hogy megállja a helyét, és az sem, hogy járható. Orbán és Fico mindenesetre bizonyosan az Európai Bírósághoz fordulna. Az uniós szereplők csak akkor fognának bele ebbe, ha jogilag biztosra mennének.
Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ igazgatója is feszegetni kezdte azt a kérdést, hogy Magyarországot ki lehetne-e zárni az EU-ból. Arra a következtetésre jutott, hogy nem, mivel a magyar kormány nem mutat készséget erre, jogilag pedig nem léteznek erre vonatkozó rendelkezések. „Reálisan a magyar kilépés valószínűtlen. Azok, akik drákói intézkedésekért kiáltanak most, mint a szavazati jog megvonása Orbán blokkolása alapján, nem képesek bizonyítani, hogy a jelenlegi uniós jog alapján indokolt lenne-e egy ilyen reakció. A politikai konszenzus még nem jogi kötelezettség” – mutatott rá a brüsszeli think tank vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: A politikai szabadságjogok korlátozásának 39 lépése Magyarországon 2010 óta – I. rész
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2025 RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty
