A harckocsikkal nem tudták áttörni a többszörös orosz védelmi vonalat, most megpróbálják elzárni őket az utánpótlástól.

Megsérült a Kercsi-szorosi híd, amely összeköti az orosz szárazföldet a Krím félszigettel. Akadozhat az oroszok utánpótlása. Felőrölnék az erejüket FOTÓ AFP VIA EUROPRESS/STRINGER

Novemberig is eltarthatnak a krími híd javítási munkálatai – közölte Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes, miután hétfőn támadás érte az építményt. Az oroszok szerint a vasúti híd kisebb sérülést szenvedett, a közúti útpálya súlyosan megsérült, a pillérek azonban stabilak maradtak. És bár a vasúti és közúti forgalmat viszonylag gyorsan újraindították az oroszok, a híd még jó ideig alkalmatlan lesz arra, hogy az öt tonnánál nehezebb teherautók haladjanak át rajta – ez pedig jelentős hátrányba hozhatja az oroszok ellátását a fronton.

A támadás pontos részletei egyelőre nem ismertek, de az akciót minden bizonnyal az ukránok követték el rakétákkal. Céljuk az volt, hogy megnehezítsék az orosz erők utánpótlását. Ez a stratégia leginkább a múlt év nyarán indított Herszoni területi ukrán ellentámadásra emlékeztet, amikor az ukrán hadsereg hosszú hónapokon át gyengítette a Dnyeper nyugati oldalát elfoglaló orosz erők ellátását. Az ukrán hadsereg ekkor a nyugatról kapott HIMARS rakétatüzérségi eszközöket nem az orosz harckocsik likvidálására pazarolta el, hanem szisztematikusan a lőszerraktárakat támadta, így az oroszok végül arra kényszerültek, hogy kivonják az alakulataikat a folyó nyugati oldaláról. Nem véletlen ezért, hogy sokan a Kercsi-szorosi híd elleni támadást a Herszontól északra húzódó antinyovkai Antonyivszkij hídra mért ukrán csapásokhoz hasonlítják, amelyek után a híd végül alkalmatlanná vált arra, hogy azon keresztül biztosítsák az oroszok a lőszer-utánpótlást.

Miután az ukrán hadsereg a június elején megindított ellentámadásban a bevetett harckocsijainak és harcjárműveinek 20 százalékát elvesztette, mostanra kerüli az ilyen akciókat a déli területeken. Az oroszok többszörös védelmi vonalat építettek ki a Zaporizzsjai területen, az ukránok pedig belátták, hogy hatékony légierő nélkül aligha lesznek képesek áttörni a szemben álló fél állásait. A hosszú ideje kért F–16-os vadászbombá-zó repülőgépeket még nem kapták meg, az eddigi nyilatkozatok alapján az első gépek nyár végén érkezhetnek. Addig viszont a mostani felőrlési stratégiát folytathatják ezen a frontszakaszon, ami jóval érzékenyebb veszteségeket okoz-hat a megszállóknak.

Beválhat az ukránok régi-új stratégiája ezen a frontszakaszon? A szakértők többsége mostanra egyetért abban, hogy csakis ezzel a módszerrel érhetnek el itt eredményeket, azonban az orosz védelem meggyengítése utáni újabb ukrán támadás időpontját már máskorra teszik. Egyesek szerint erre már 2-4 hónapon belül sor kerülhet, mások viszont azt valószínűsítik, hogy az ukrá-nok akár az F–16-osok érkezését is megvárnák. Ebben az esetben a támadás akár a jövőre is átcsúszhat. E felvetés kritikusai szerint azonban az ukránokat szorítja az idő: jövő év végén ugyanis elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, amennyiben pedig egy republikánus jelölt nyerné a megmérettetést, csökkenthetik az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányokat. Így ők arra számítanak, hogy az ukrán erők minél előbb harcba lendülnek.

Érdemes emellett hozzátenni, hogy a bahmuti front továbbra is prioritást élvez az ukrán stratégiában, így heves harcokat vívnak most a visszafoglalásáért. Korábban a Donecki területi város tartása azt a célt szolgálta, hogy az ukránok felőröljék itt az orosz élőerőt – ez a stratégia még a város elvesztése ellenére is bevált. Az ukránok most több területet is visszaszereztek Bahmut körül, Kijev szerint az orosz erők mostani veszteségei itt már közelítenek ahhoz, amelyet a Wagner zsoldoscsoport szenvedett el az ukrán csapatokkal vívott harcok csúcspontján.

Forrás: a  Magyar Hang VI. évfolyama 29. számának (július 21–27.) nyomtatott változata.