Matthew Lee cikke az Újnépszabadságban: Washington (AP). “A barátság és a személyes kapcsolat kötelékei azok, amelyek ezt a szövetséget az elkövetkező évtizedekben élénkké és erőssé teszik” – mondta többek között az „új tag”.
Angela, Boris, Emmanuel, Justin, Mario, Yoshihide és egy relatív újonc: Joe. Ők alkotják a globális demokrácia legexkluzívabb klubjának igazgatótanácsát. Ezen a héten üléseznek, négy év amerikai akadályoztatás és egy kétéves koronavírus miatti megszakítás után. A 7 iparosodott demokrácia vezetői, pénteken összeülnek, és abban reménykednek, hogy a legzabolátlanabb tagjuk távozása és a személyes megbeszélésekkel megerősített személyes barátságok új korszaka helyreállíthatja a globális konszenzust az éghajlat, a koronavírus, Kína és Oroszország ügyében.
A G7-ek visszatérése az udvarias normalitáshoz azért történik, mert Joe Biden elnök igyekszik visszaállítani az Egyesült Államok stabil vezető szerepét a blokkban, amelyet elődje, Donald Trump gyakran konfrontatív megközelítése akadályozott a régi amerikai szövetségesekkel szemben. Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy Biden több évtizedes külpolitikai tapasztalata, valamint személyes képességei és laza viselkedése enyhíteni fogja a tartós ellenérzéseket.
Trump megzavarta a G-7 egységét. Az amerikai érdekek abszolút elsőbbségét követelte, nem törődött az évtizedes biztonsági garanciákkal, sértegette kollégáit és hangosan javasolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt hívják meg a csoportba, annak ellenére, hogy nem hajlandó teljesíteni a követelést, hogy el a kezekkel Ukrajnától.
Biden célja az, hogy új irányt vegyen. Arra a kérdésre, hogy milyen célokat tűzött ki maga elé Washingtonból való távozásakor, Biden így válaszolt: “A szövetség megerősítése és annak egyértelművé tétele Putyin és Kína számára, hogy Európa és az Egyesült Államok szorosan összetart, és a G-7 működni fog”.
A hét vezető közül, akik pénteken a brit Cornwall délnyugati részén találkoznak, ketten újoncok. Biden és Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki néhány hete lépett hivatalba.
Két másik vezető legfeljebb két éve van hatalmon: A brit Boris Johnson 2019 óta, a japán Yoshihide Suga pedig 2020 óta. A másik háromnak azonban hosszú közös múltja van, némelyikük Bident még a szenátusi és alelnöki időkből ismeri.
Angela Merkel német kancellár 16 év után szeptemberben lemond kancellári tisztségéről, utolsó G-7-es csúcstalálkozóján vesz részt. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2015 óta, Emmanuel Macron francia elnök pedig 2017 óta van hivatalban. Mindannyian híresen feszült viszonyban voltak Trumppal a kereskedelem, a védelmi kiadások, az éghajlatváltozás és más kérdések miatt.
Trump egyszer egy G-7-es csúcstalálkozó kapcsán Trudeau-t “nagyon tisztességtelennek és gyengének” nevezte.. Gyakran becsmérelte hasonló módon Merkelt és Johnson elődjét, Theresa Mayt, és “csúnyának” és “sértőnek” ítélte Macron szkepticizmusát a NATO képességeit illetően. Johnson volt a kivétel, akiben Trump rokonlelket látott.
A nyílt ellenségeskedés akadályozta a csoportot abban, hogy egységes frontot alkosson. Biden reméli, hogy első tengerentúli elnöki útja során enyhíteni tudja ezeket a feszültségeket.
Hivatalba lépése óta Biden személyesen csak egy G-7-es kollégájával, Sugával találkozott. A virtuális ülések és telefonhívások során azonban igyekezett kiépíteni személyes kapcsolatait a többiekkel, és azt mondta, hogy több személyes találkozót szeretne. “A személyes megbeszéléseket nem lehet helyettesíteni” – mondta Biden Sugának, amikor áprilisban a Fehér Házban találkoztak. “A barátság és a személyes kapcsolat kötelékei azok, amelyek ezt a szövetséget az elkövetkező évtizedekben élénkké és erőssé teszik”.
WASHINGTON (AP)