Fotó: George Călin / Inquam Photos
Áfaemelés, kétkulcsos jövedelemadó, intézményösszevonások és a közalkalmazotti bérpótlékok levágása vagy csökkentése – csupán néhány az intézkedések közül, amelyeket bejelenthetnek az államfővel tartott hétfői tanácskozásuk után a körvonalazódó koalíciót alkotó pártok. A hét végéig Nicușor Dan várhatóan nevesíti a miniszterelnök-jelöltet, és megkezdődnek a tulajdonképpeni kormányalakítási tárgyalások is. Az már biztos, hogy az RMDSZ kormányzati súlya csökkenni fog.
Románia jövőjét akár középtávon meghatározó döntések és zsebbe vágó bejelentések várhatók ezen a héten Bukarestben. Ígérete szerint Nicușor Dan államfő hétfőn tárgyal a körvonalazó koalíciót alkotó pártok vezetőivel az egyre sürgetőbbé váló deficitcsökkentő csomagról, és néhány nappal később nevesíti azt a miniszterelnök-jelöltet, akinek a kormánya fel is vállalja majd ezeket az intézkedéseket. A politikusi nyilatkozatok szerint eddig voltaképp csak arról egyeztettek az Európa-barát pártok, hogy miként lehet visszahúzni Románia gazdaságát a szakadék széléről, a tisztségek elosztásáról szóló tulajdonképpeni kormányalakítási tárgyalások csak kedden kezdődnek. Ha pedig a hét végéig valóban ismert lesz a miniszterelnök-jelölt neve, jövő hét közepéig, tehát mintegy tíz napon belül megalakulhat az új kormány.
Mindenesetre a mostani kormányalakítási folyamat jelentősen eltér a korábbi eljárásoktól és némiképp ütközik az alkotmány logikájával is. Az alaptörvény szerint az államfő a pártok konzultálása után nevesíti azt a miniszterelnök-jelöltet, akinek a feladata maga mögé állítani egy politikai többséget, irányítani a kormányzati tisztségek elosztásáról szóló tárgyalásokat, és az esetleges koalíciós partnerekkel együtt kidolgozni a parlament elé terjesztendő kormányprogramot. Most ez Romániában fordítva történt, mondhatni a szekeret fogták a lovak elé: először készül el a kormányprogram, benne a legsürgősebb intézkedésekkel, és csak ezután dől el, hogy ki alakít kormányt és hogyan osztják el a minisztériumokat.
Ennek magyarázata, hogy az ország rendkívüli helyzete rendkívüli megoldásokat igényel. Most már a politikusok is nyíltan beismerik, hogy az államháztartás siralmas állapotban van, és ezt újfent megerősítette szerdán közzétett jelentésében az Európai Bizottság is. „Románia ma egy utolsó figyelmeztetést kapott: gyorsan lépnie kell, hogy csökkentse a költségvetési hiányt” – kommentálta a jelentést Tánczos Barna pénzügyminiszter arra utalva, hogy Bukarest az uniós források felfüggesztésére számíthat, ha sürgősen nem billenti valamelyest helyre a költségvetési egyensúlyt.
Korábban még arról volt szó, hogy ehhez 30 milliárd lejt kell előteremteni év végéig, később már 40 milliárd lejt emlegetett a Költségvetési Tanács elnöke, Daniel Dăianu közgazdász. „Az Európai Bizottság elvárásai szerint valójában 60 milliárd lejt kellene eredményeznie a kidolgozás alatt álló adóreformnak. Tényleg az utolsó percben vagyunk. A befektetők, a pénzpiacok és Brüsszel türelme is elfogyott, elegük van az ígérgetésekből, az uniós források felfüggesztése pedig államcsőd küszöbére juttatná Romániát” – érzékeltette a helyzet súlyosságát a Transtelexnek egy RMDSZ-es politikus.
Mindezzel nyilván tisztában van az államfő is, ezért döntött úgy, hogy a deficitcsökkentő csomag és a kormányprogram legyen a prioritás. És amikor már az Európa-barát pártok tisztában vannak azzal, hogy mit kell közösen felvállalniuk, következhetnek az egyeztetések a miniszterelnök-jelöltről és a kormányzati tisztségekről. Ennek megfelelően hétfőn este lezárulhat a kormányalakítási tárgyalások technikai (gazdasági) jellegű szakasza, és keddtől elkezdődhetnek a politikai alkudozások. Ezt megerősítette vasárnapi nyilatkozatában Nicușor Dan is, azzal a pontosítással, hogy hétfő estig a deficitcsökkentő csomagnak nem a végleges változatáról, csupán az első vázlatáról várható döntés. Az államfő egyben megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint az eddigi kiszivárgott megszorító intézkedések egyike sem tekinthető véglegesnek.
Ez szivárgott ki eddig a deficitcsökkentő csomagról
A körvonalazódó koalíció pártjainak szakértőiből álló munkacsoport tíz napja agyal a deficitcsökkentő intézkedéseken, és az asztalra tett javaslatokból már korábban kiszivárogtak részletek. A múlt hét második felében azonban végigfutott a teljes sajtón a csomagnak az a vázlata, amelyet az államfő a pártelnökökkel együtt hétfő délután fog megvitatni a Cotroceni-palotában. Amint az várható volt, a tervezet bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket egyaránt tartalmaz, ezeket foglaljuk össze az alábbiakban.
A jelenlegi 9 százalékról 19 százalékra nő a következő szolgáltatások áfakulcsa:
- elszállásolási tevékenység a szállodaiparban, beleértve a kempinghelyek bérbeadását is
- éttermi és catering szolgáltatások, az alkoholos és bizonyos alkoholmentes italok kivételével
- állami szociális lakások vásárlása, beleértve a telkeket is, amelyeken épülnek
- fotovoltaikus panelek, hőszivattyúk és egyéb nagy hatékonyságú fűtési rendszerek beszerzése és telepítése
- vásárok belépődíja
- sportesemények belépődíja
A jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a következő szolgáltatások és termékek áfakulcsa:
- tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok nyomtatott és/vagy elektronikus formában történő forgalmazása, kivéve a reklámkiadványokat
- kastélyok, múzeumok, emlékházak, történelmi emlékművek, építészeti és régészeti emlékek, állatkertek és botanikus kertek belépődíja
- tűzifa természetes és jogi személyek részére történő eladása
- a távhőszolgáltatás díja hideg évszakban bizonyos fogyasztói kategóriák számára
A kiszivárgott tervezet szerint a jelenlegi 9 százalékos kedvezményes áfakulcs csak az emberi fogyasztásra szánt gyógyszerek, az élelmiszerek, az öntözővíz és műtrágya esetében marad érvényben. A csomagot kidolgozó munkacsoportban felmerült az általános 19 százalékos áfakulcs megemelése 21 százalékra, ha az állami intézmények kiadáscsökkentései nem bizonyulnak elegendőnek. Ebben az esetben viszont az élelmiszerek és a gyógyszerek áfakulcsa 9 százalékról 5 százalékra csökken. A tárgyalásokhoz közel álló forrásaink ehhez a PSD ragaszkodik.
A tervezet szerint az általánosan 10 százalékos jövedelemadóhoz nem nyúlnának hozzá a döntéshozók, viszont a magas jövedelműeket úgynevezett szolidaritási adóval terhelnék. Nincs azonban egyetértés arról, hogy mekkora legyen ez az adó és milyen jövedelemhatár felett kellene alkalmazni. Alapállásban 20 százalékos adót vezetnének be a nettó 10 ezer lejt meghaladó jövedelmek esetében, de végeztek számításokat a 15 ezer és a 17 ezer lejes jövedelemhatárokkal is. Egy másik lehetőség szerint a nettó 10 ezer lej alatti jövedelmek esetében megőriznék a 10 százalékos adót, a határértéket meghaladó összegre pedig 16 százalékos jövedelemadót vezetnek be.
Változik a szerencsejátékok nyereményének adója is a következőképpen:
- 10 százalék 10 ezer lej alatti nyereményig
- 20 százalék 10 ezer és 20 ezer lej közötti nyereményig
- 20 százalék és egészségügyi szolgáltatási járulék 20 ezer lejes nyeremény felett
A munkacsoportban felmerült az influenszerek adóztatása is. Pontosabban: a Cotroceni-palotában megvitatott javaslatok egyike szerint a Facebookról, az Instagramról, a Google-ről és a TikTokról származó jövedelmeket kellene nyomon követni azoknak az esetében, akik nem jelentik be az adóhatóságnak a bevételeiket.
Az intézkedéscsomag legfrissebb változata szerint az állami vakációs utalványok értéke változatlanul 800 lej marad, és csak a bruttó 6000 lejt meghaladó alapbérű közalkalmazottaknak kell igazolniuk, hogy legalább ekkora összeget költöttek saját forrásból üdülésre. Fontos változás azonban, hogy az utalványokat csak az extraszezonban lehet felhasználni. Emellett csak a bruttó 6000 lej alatti alapbérű közalkalmazottak részesülnének havonta étkezési támogatásban. A jelenlegi jövedelemhatár bruttó 8000 lej.
A tervezet szerint több közalkalmazotti bérpótlékot kivezetnek vagy csökkentenek a következőképpen:
- az egészségkárosító munkakörülményekért járó pótlék 15 százalékról 5 százalékra csökken
- az uniós források kezeléséért járó pótlék csökken
- a munka összetettségéért járó pótlék megszűnik
- a bizalmas vagy titkos információk kezeléséért járó pótlék megszűnik
- a tizenharmadik fizetés megszűnik, a karácsonyi és a húsvéti prémium nem haladhatja meg a 300 lejt
További várható módosítás, hogy a közalkalmazottak csak a munkahelyükön vehetnek részt képzéseken, nem tengerparti vagy hegyvidéki üdülőkben, ahogyan számos intézménynél jelenleg eljárnak. A pártok szakértői megállapodtak arról, hogy az egészségügyi alkalmazottak bérpótlékjaihoz nem nyúlnak.
A deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak része a közintézmények 20 százalékának felszámolása. A tárgyalásokon többek között a Levante Intézetnek, a Forradalom Intézetének, az Emberi Jogi Intézetének és a Műszaki Tudományos Akadémiának a bezárása került szóba. Emellett ezentúl egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) kell fizetniük a juttatásaik után az 1945. március 6. utáni politikai üldözöttek, a külföldre deportáltak és a hadifoglyok leszármazottjainak. Járulékot kell fizetniük a juttatásaik után a forradalmár igazolvánnyal rendelkező személyeknek is.
A hét végén felröppent a hír, hogy a deficitcsökkentő csomagnak része lehet az úgynevezett banki tranzakciós illeték bevezetése is. A 3 lejig terjedő összeget az összes olyan banki művelet után bevételezné az állam, amelyben a pénzmozgás egy romániai fizetési számláról egy másik romániai vagy külföldi bankszámlára történik. A tranzakciós illeték bevezetésének előnye, hogy nagyon alacsony adókulccsal jelentős bevételt generálhat a költségvetés számára. Ráadásul a hagyományos adóktól eltérően az illeték kifizetésének elkerülése kizárt, hiszen a banki pénzmozgásoknak nyoma van. A kereskedelmi bankok lényegében az állam behajtójaként működnének, mert minden egyes tranzakció feldolgozásakor a banki díjakhoz hasonlóan visszatartanák ezt az adót. Egyes számítások szerint a tranzakciós illeték bevezetése óriási összeggel, évi 50 milliárd lejjel gyarapítaná az államkasszát. A szakértők azonban elhibázottnak tartják ezt a javaslatot, mert elijesztenék az embereket a banki szolgáltatásoktól, és ösztönöznék az adócsalásnak kedvező készpénzhasználatot.
A deficitcsökkentő csomagot kidolgozó munkacsoport ülésein más javaslatok is elhangzottak, de nem volt róluk egyetértés. Ezek között szerepel az, hogy a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nőjön az osztalékadó, bizonyos jövedelem fölött a nyugdíjasok is fizessenek egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve vonjanak el összegeket az idénre tervezett beruházásoktól.
Megkerestük Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselőt, a szakértői munkacsoport tagját, a politikus azonban nem kívánt nyilatkozni a testület munkájáról. „Az volt az egyezség – amihez mi tartjuk magunkat –, hogy a pártok nem kommunikálnak addig amíg az államelnök, illetve amíg a pártelnökök meg nem beszélik és nem hoznak döntéseket” – közölte a képviselő, aki nem kívánta részletezni az RMDSZ javaslatait sem.
A politikai alkuk is tartogathatnak izgalmakat
Természetesen nem csak a deficitcsökkentő csomag részletei, hanem a tulajdonképpeni kormányalakítási tárgyalások is tartogathatnak még izgalmakat a következő napokban. A Szociáldemokrata Párt (PSD) például az utolsó pillanatig lebegteti a kormányra lépését. Ügyvivő elnökük, Sorin Grindeanu még szombaton is azt nyilatkozta, hogy erről még konzultálni akar a megyei szervezeteikkel és az önkormányzati politikusaikkal. Ennek némileg ellentmondott múlt heti sajtótájékoztatóján Nicușor Dan, amikor örömét fejezte ki, hogy az Európa-barát pártok mindegyike kifejezte a kormányra lépési szándékát. Politikai források szerint a PSD részt is fog venni a kormányban, a lebegtetéssel csak meg akarja kérni ennek az árát.
A tárgyalásokhoz közel álló RMDSZ-es forrásaink szerint a szociáldemokraták várhatóan hajlandóak lesznek lenyelni, hogy az államfő korábban többször is jelzett szándékának megfelelően a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan legyen a kormányfő. Csakhogy ezt is hozzáírják a leendő koalíciós partnereiknek benyújtandó számlához. A PSD-t pedig nem csak minisztériumokkal, hanem más fontos állami posztokkal is ki lehet fizetni. A politikai alku tárgyát képező csomagnak része többek között a képviselőház és a szenátus, a belső és a külső hírszerző szolgálat, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és az ombudsmani hivatal elnöki tisztsége is.
Mivel nem három, hanem négy párt készül most koalícióra lépni, az RMDSZ kormányzati súlya csökkenni fog. „Nem hiszem, hogy sikerül megtartanunk a két fajsúlyos minisztérium, a fejlesztési és a pénzügyi tárca vezetését” – nyilatkozta erről a Transtelexnek egy RMDSZ-es politikus. Kelemen Hunorékat megizzaszthatják a kormányprogramról szóló tárgyalások is.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ugyanis erőlteti az RMDSZ számára rendkívül kedvezőtlen kétfordulós polgármester-választás visszaállítását, amit a liberálisok egy része is támogat. Emellett terítéken van Románia lassan elodázhatatlan területi-közigazgatási átszervezése, ami hátrányos helyzetbe hozhat magyar közösségeket. Úgy tudjuk, hogy a megtakarítások jegyében a kormányprogram része lehet a parlament karcsúsítása, azaz a képviselők és szenátorok számának csökkentése is. Ez az lépést szíve szerint egyik párt sem támogatja, viszont hozzájárulna az állami intézmények iránti választói bizalom helyreállításához.
