Győztek az uniópárti erők, Donald Tusk újra kormányfő lehet.
A lengyel Állami Választási Bizottság (PKW) holnap délre ígéri a vasárnapi választás végeredménye bejelentését. A feldolgozás során fokozatosan csökkent a különbség a választások nyertese a jobboldali-nacionalista EU-szkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) párt és a második helyezett liberális Polgári Koalíció (KO) között. Először ugyanis a kisvárosi, falusi adatok érkeztek be, s a nagyvárosi eredmények számlálása tovább tart.
A szavazatszámlálás 98 százalékos állapotánál
a PiS 35,76, a KO 30,36 százalékon állt. A következő 14,43 százalékkal a Harmadik Út koalíció (PSL, a történelmi parasztpárt és a Lengyelország 2050 centrista párt választási szövetsége), majd a Baloldal következik 8,53 százalékkal. A szejmbe bejutott még a szélsőjobb Konföderáció, amelynek az adott pillanatban 7,15 százaléka volt.
Ezek az arányok az exit poll eredményeket is visszatükrözték, megerősítve: a három demokratikus ellenzéki erő biztonságos többségre számíthat a parlamentben.
A vasárnapi választás egyik legfontosabb jellemzője a harminc éve nem tapasztalt magas részvétel volt. A hétfői adatok szerint a lengyelek 73,9 százaléka ment el választani. Ezért a nagyvárosi szavazókörzetekben hosszú sorok álltak – volt, ahol még az este kilenc órás urnazárást is meg kellett hosszabbítani. A korábbiaknál sokkal többen szavaztak külföldön és rengetegen voksoltak a lakóhelyüktől eltérő körzetekben. Ez – vélekedtek az elemzők – megerősíti, hogy nagyon sokan kormányváltást akartak. A társadalom inkább elutasítóan reagált a PiS félelemkeltő, gyűlöletgerjesztő propagandájára. Ennek a félelemkeltésnek fő eleme a migránshisztéria volt. A választással egy időben a PiS migrációellenes népszavazást is tartatott – ezen azonban csak 40 százalék vett részt, így a referendum érvénytelen lett.
A választási kilátásokra gyors emelkedéssel reagált a varsói tőzsdeindex és erősödött a zloty árfolyama. A gazdaság számára ugyanis az ellenzéki győzelem azt jelenti, hogy az új kormány teljesíti az EU jogállamisági mérföldköveit, hozzájut 150 milliárd euróhoz a helyreállítási alapokból, ami fellendülést hozhat a gazdaságban. Rendeződhetnek a politikai ellentétek Lengyelország és legnagyobb gazdasági-kereskedelmi partnere Németország között. Ehhez azonban előbb még kormányalakítási megbízást kell kapnia az eddigi ellenzék vezetőjének, létre kell jönnie a kormányszövetségnek, s meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Andrzej Duda köztársasági elnök azt ígérte, hogy a nyertes párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást. Egyik közeli embere szerint ettől akár el is térhet, amennyiben ez a kísérlet kilátástalannak látszik. Az első hely bizonyosan a PiS-é lesz, és már szinte mindegyik parlamentbe jutott párt közölte, hogy nem tárgyal Kaczynskiékkal. Eközben olyan nyilatkozatok is elhangzanak a balliberális oldalon, amelyek sürgetik a demokratikus pártokat: tegyenek előzetes nyilatkozatot arra, hogy Donald Tuskot tekintik kormányfő-jelöltnek.
A háttértárgyalásoknak nagy a tétje, mind a három párt nagy ígéreteket tett választóinak. Felelősségrevonást ígértek és rendcsinálást a PiS nyolc évének felfordulása után. A jogállamiság, az igazságszolgáltatás és szabad közmédia, a női jogok helyreállítása mind fontos programpont, ahogy az a lengyel tekintély visszaállítása Európában. Ezekben a kérdésekben – ahogy az eddigi szociális intézkedések megőrzését illetően is – mások a hangsúlyok. És nagyok a politikusi egók.
Nincs szó populista fordulatról
A lengyel rendszerváltás egyik fontos szereplője volt Janusz Onyszkiewicz, aki az illegalitásban a Szolidaritás szóvivője volt. Később a szejm képviselőjeként, két kormányban védelmi miniszterként szolgált és EP-képviselőként is ténykedett. Ő nyilatkozott lapunknak..
Valójában ön szerint ki nyert a vasárnapi lengyel választáson?
A demokrácia. Bebizonyosodott, a többségnek elege volt a PiS nyolcéves uralmából és úgy döntöttek, hogy leváltják. Az is kiderült, tévedtek azok, akik úgy gondolták, Európában egy jobboldali-nacionalista populista fordulat következik be.
De továbbra is a PiS a legnagyobb párt…
Ők alkotják majd a legnagyobb szejm-frakciót, de kormányozni nem tudnak majd, mert senki sem akar velük koalíciót kötni. Abban reménykedhettek, hogy a nacionalista szélsőjobbal ez sikerülhet, de azok leszerepeltek és ráadásul most ők is azt mondják, hogy nem akarnak Kaczynskival szövetkezni.
Milyen jövője lesz az eddigi kormánypártnak?
Addig tart ki, amíg Jaroslaw Kaczynski a pártelnök, de az életkor is sokat nyom a latba. Rengetegen állnak a második sorban, s az ilyen tekintélyelvű pártoknál az utódlási harc rendszerint odavezet, hogy a párt szétesik.
Hogyan hat ez a változás a nemzetközi kapcsolatokra, a Varsó-Brüsszel viszonyra, az ukrajnai háborúra?
Putyin legalább annyira vesztese a választásnak, mint Kaczynski. Az oroszok neki szurkoltak, az ő érdekük volt, hogy a Brüsszellel hadakozó, a németellenes vonalat hirdető jobboldal maradjon uralmon, mert ez gyengíti az EU-t. A PiS az utóbbi időben Ukrajnával kapcsolatban negatív fordulatot tett, az új kormány ezen nyilván változtat, ahogy megszünteti az eddigi Európa-ellenes politizálást, teljesíti a jogállami normákat. Ezzel az ország hozzájut majd az 150 milliárd eurónyi európai alapokhoz is, amire nagy szükségünk van.
Lapszemle: Varsó nem Budapest
A Jog és Igazságosság (PiS) a kampányban a jól bevált németellenes kártyát húzta elő és lényegében azzal vádolta Donald Tusk ellenzéki vezetőt, hogy Berlin vazallusa és tömegesen engedi majd be a német vállalatokat Lengyelországba. Ezért is volt érdekes az, miként fogadták a német lapok a szomszédos államban lezajlott választás eredményét.
Fotó: ANDRZEJ IWANCZUK | Forrás: NurPhoto / AFP
A Die Zeit hetilap kiemelte, hogy a voksolás Németország számára is rendkívül fontos. „Gazdasági partnerként Lengyelország majdnem olyan jelentős, mint Franciaország. Ami Ukrajna támogatását illeti, semmi sem érhető el Varsóval való együttműködés nélkül” – mutatott rá a lap. A Die Zeit kiemelte, hogy a Jog és Igazságosság „nemzeti konzervatívjai a germanofób propagandával egyfajta Németországról szóló népszavazássá változtatták a voksolást”. Ezért ezek „a lengyel választások fontosabbak Németország számára, mint bármelyik korábbi” – tette hozzá a cikkíró.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland üdvözölte a lengyel választási eredményt. „A lengyelek visszavették a demokráciát. Lengyelország nem Magyarország, hanem egy sokszínű, modern ország Európa közepén” – olvasható a szerkesztőségi cikkben. A Redaktionsnetzwerk Deutschland, amely napi- és regionális újságok számára szolgáltat cikkeket Németország-szerte, a továbbiakban megállapítja: különösen a fiatal generáció tagjainak köszönhető a változás. A cikkíró megállapítja, Véleménye szerint a lengyel kormánypárt által hangoztatott német- és Európa-ellenes előítéletek már nem találnak visszhangra a társadalom egy részében. „Az elmúlt húsz évben Lengyelország gazdasági csoda részese volt. Az új középosztály természetesen európainak tekinti magát, és véget akar vetni a belpolitika régi megosztottságának” – írja a szerző.
A berlini Tageszeitung szintén döntő választásról tett említést megemlítve, hogy a lengyelek európai uniós jövője forgott kockán. A baloldali napilap számításai szerint „tizenegy millió szavazó szavazott az Európa-párti Lengyelországra, nyolcmillióan ellene”.
A Berliner Zeitung napilap szerint a PiS csak rosszul járt az uniós intézményekkel szembeni vitával, s a PiS nem tudott új ötleteket felmutatni a kampányban. Donald Tusk miniszterelnöksége esetén Lengyelország új, európai irányt vesz. – R. T.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. október 16-án.
