Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke megbízatásának megszüntetése
nem pusztán politikai igény, hanem a demokratikus intézményrendszer
helyreállításának szükségszerű és alkotmányosan indokolható eleme. A
köztársasági elnöki tisztség tekintélyének helyreállítása nem képzelhető el
anélkül, hogy az intézmény elszakadjon attól a közjogi korszaktól, amelynek
működésével szemben a választópolgárok egyértelmű változtatási igényt
fogalmaztak meg és felhatalmazást adtak az alkotmányos intézményrendszer
újjáépítésére – hangsúlyozza közleményében az Ügyvédkör, amelynek elnöke dr.
Horváth Lóránd budapesti ügyvéd.
Azt a szakmai vitát, amely a jogásztársadalom álláspontjai körül bontakozott ki a
köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésével kapcsolatban, az Ügyvédkör nevű
szakmai egyesület figyelemmel kíséri – jelzi a köztársasági elnök megbízatásának
megszüntetéséről szóló alkotmányjogi vitához kapcsolódó állásfoglalásában az
egyesület elnöksége
(https://www.facebook.com/search/top?q=%C3%BCgyv%C3%A9dk%C3%B6r).
Kormányváltás vagy alkotmányos rendszerváltoztatás zajlik?
A vita lényege a szakmai egyesület szerint nem Sulyok Tamás személye, hanem annak
megítélése, hogy a 2026-os választások eredményeként Magyarországon egyszerű
kormányváltás vagy alkotmányos rendszerváltoztatás zajlik-e? E kérdés megválaszolása
nélkül nem dönthető el a közjogi intézkedések alkotmányos megítélése sem. Az elmúlt
másfél évtizedben kialakult hatalmi berendezkedés olyan rendszert hozott létre, amely
a fékek és ellensúlyok működését kiüresítette, a közjogi intézményeket politikailag
alárendelte, és a demokratikus állami működést tartósan korlátozta, akkor a
demokratikus alkotmányossághelyreállítása szükségképpen túlmutat egy szokásos
kormányváltás keretein.
A köztársasági elnök személye nem önmagában, hanem alkotmányos funkciója
szempontjából vizsgálandó
Álláspontunk szerint – szögezi le az Ügyvédkör közleménye – a megoldás nem szűkíthető le a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a megbízatási idő védelmének kérdésére.
Sólyom László óta a tisztség betöltői elveszítették azt a közbizalmat, amely hivataluk
ellátásához szükséges volt, így a megbízatásuk fenntartásának alkotmányos
indokoltsága is megkérdőjeleződött. Ebben az összefüggésben a köztársasági elnök
személye nem önmagában, hanem alkotmányos funkciója szempontjából vizsgálandó.
Nem pusztán politikai igény, hanem a demokratikus intézményrendszer
helyreállításának szükségszerű eleme
A Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése az Ügyvédkör álláspontja szerint nem
pusztán politikai igény, hanem a demokratikus intézményrendszer helyreállításának
szükségszerű és alkotmányosan indokolható eleme. A köztársasági elnöki tisztség
tekintélyének helyreállítása nem képzelhető el anélkül, hogy az intézmény elszakadjon
attól a közjogi korszaktól, amelynek működésével szemben a választópolgárok
egyértelmű változtatási igényt fogalmaztak meg és felhatalmazást adtak az
alkotmányos intézményrendszer újjáépítésére.
Hatalommegosztás, az intézményi felelősség és a demokratikus legitimáció elvek újbóli érvényesítése
A 17. Alaptörvény-módosítás az Ügyvédkör álláspontja szerint olyan alkotmányos
megoldást teremt, amely alkalmas lehet a demokratikus állami működés
helyreállítására és a meggyengült közbizalom újjáépítésére. A módosítás jelentősége
továbbá nem egyes személyi döntésekben, hanem abban áll, hogy lehetőséget nyújt a
hatalommegosztás, az intézményi felelősség és a demokratikus legitimáció elveinek
újbóli érvényesülésére a magyar közjogi rendszerben.
Forrás: Ügyvédkör
