A republikánus J. D. Vance-nek nem sikerült egyértelmű választ adnia arra, elvesztette-e Donald Trump a 2020-as elnökválasztást, a demokrata Tim Walz egy nyelvbotlással vétette észre magát.
Meglepetést hozott a helyi idő szerint kedd este a CBS New York-i stúdiójában rendezett alelnökjelölti vita a republikánus J.D. Vance ohiói szenátor és a demokrata Tim Walz minnesotai kormányzó között. A választók érzelmeit célzó alaptalan rémtörténetek helyett a vita inkább szólt szakpolitikai kérdésekről, mint a karaktergyilkos adok-kapokról. Amíg Vance aránylag artikuláltan közvetítette a Republikánus Párt Trump-párti szárnyának üzenetét – de ezzel együtt sem ismerte el Donald Trump felelősségét a washingtoni Capitoliumot érő 2021. január 6-i támadásban – Walznak volt egy-két kezdeti megingása, de ezen túl hatékonyan közvetítette a Harris-kampány pozitív üzenetét, amelyet a minnesotai kormányzósága idején bevezetett népjóléti programokkal (ingyenes gyermek étkeztetés, marihuána legalizálása, abortuszhoz fűződő jogok védelme) is alátámasztott.
A kedden Izrael ellen indított iráni rakétatámadás miatt az első kérdés az Egyesült Államok globális biztonságban betöltött szerepét firtatta. Walz a témában nehezen találta a helyét, többször hezitálva próbálta meg kifejteni álláspontját, amelyben stabil és kiszámítható vezetést ígért. Vance le tudta csapni a magas labdát az első Trump-adminisztráció állítólagos „békekorszakát” méltatta, a külpolitikában pedig a Ronald Reagan fémjelezte erő felmutatásával elért békét ígérte. A republikánus alelnökjelölt nem felejtett el emlékeztetni, hogy a palesztin szélsőséges szervezet, a Hamász a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök hivatali ideje alatt támadta meg Izraelt 2023. október 7-én.
Walz az abortuszjogok kérdésében már sokkal magabiztosabbnak mutatkozott, hiszen az idei kampány legerősebb demokrata üzenetének számít a reprodukciós jogok védelme. A Donald Trump elnökségéhez kötődő Roe kontra Wade ítélet Legfelsőbb Bírósági hatályon kívül helyezése dominószerű szigorításokat hozott a reprodukciós jogok területén. Vance ezen a ponton védekezésre kényszerült, csak a Trump által hirdetett államonkénti szabályozás jogi félmegoldását tudta kínálni a szavazóinak.
Előkerült a kampányban egy eddig gyakorlatilag negligált hagyott ügy, a klímaváltozás elleni harc is. Az Egyesült Államok délkeleti államain végigsöpört Helene hurrikán okozta pusztítása azonban mindkét jelöltnek okozott kínos perceket. Vance egy retorikai lóugrással az amerikai gyártókapacitás hazatelepítésében látta a globális felmelegedés ellenszerét, látszólag megfeledkezve Donald Trump korábbi döntéséről, amivel kiléptette országát párizsi klímaegyezményből. Walznak egy kicsit nehezebb feladat jutott: egyszerre kellett dicsérnie a Biden-adminisztráció megújuló energiákra vonatkozó beruházásait és magyarázkodnia, miért jár rekordot jelentő magasságokban a szénhidrogének kitermelése. Erre a palagázban gazdag Pennsylvania miatt volt szükség, hiszen a középnyugati állam egyben a legnagyobb billegő állam is.
Úgy tűnik, Kamala Harris nyerte az amerikai elnökjelölti vitát, Donald Trump macskaevő migránsokról és Orbán Viktorról beszélt – Donald Trump a magyar…
Ami az iskolai lövöldözéseket és a fegyverkorlátozást illeti, a CBS riporterei azzal az egészen fókuszált kérdéssel lepték meg a két alelnökjelöltet, hogy betiltanák az iskolai lövöldözésekhez előszeretettel használt fegyvertípust, az AR-15 gépkarabélyt. Vance a maga részéről úgy nyilatkozott, az iskolai lövöldözés „szörnyű dolog, mielőtt elkezdte volna Harrisre hárítani a felelősséget az Egyesült Államokban szinte járványszerű fegyveres erőszakért. – Hogy mit tegyünk a gyermekeink védelméért? Nem rajongok ezért a válaszért, de növelnünk kell a biztonságot az iskoláinkban – fűzte hozzá. Walz erre úgy reagált, az iskoláknak talán nem kellene úgy kinézniük, mint egy-egy erődnek, az egész pedig úgyis csak ahhoz vezet, hogy mindenki bűnbakot keres. Néha egyszerűen csak a fegyverek azok – jelentette ki. Ennek az élét azonnal tompította is egy nyelvbotlás, a demokrata alelnökjelölt száján ugyanis az esett ki, hogy ő már „több iskolai lövöldözővel” is barátságot kötött. Valójában azt akarta mondani, hogy iskolai lövöldözések túlélőivel kötött barátságot, de ez már senkit nem érdekelt.
A migrációval kapcsolatban Vance ellenőrizetlen bevándorlásról, drog- és embercsempészetről és a jelenségből fakadó magas ingatlanárakról beszélt, amelyek felelősének Kamala Harrist (és nem Joe Biden elnököt) nevezte meg. Walz azonban rámutatott, hogy májusban politikai haszonszerzés céljából maga Trump torpedóztatta meg a szenátusban a kétpárti határvédelmi törvényjavaslatot.
Bár a szakértői kommentárok szerint Vance egy kicsivel könnyedebb és talán jobb volt, kellemetlen pillanatokat neki is át kellett vészelnie, mégpedig nem túl meggyőző sikerrel. Az utolsó ilyen volt, amikor a vita vége felé Walz nekiszegezte a kérdést, elveszítette-e a 2020-as elnökválasztást Bidennel szemben vagy sem. A válasz az lett volna, hogy igen, ami helyett Vance azt mondta, ő a jövőre koncentrál. – Na, most rohadtul mellébeszélsz – vágta rá Walz.
Az elnökjelöltivel ellentétben az alelnökjelölti egész kiegyenlített szópárbajt hozott, egyértelmű győztes nincs is, a POLITICO/Focaldata felmérése szerint legalábbis a nézők 50-50 százalékban ítélték jobbnak Vance, illetve Walz teljesítményét. Elnökjelölti vita a szeptember 11-i után egyébként már nem lesz, Trump még a szereplést is lemondta a CBS 60 Minutes című műsorában.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. október 2-án.
