Nagy várakozás előzte meg Traian Băsescu államelnök fellépését a huszadik alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó napján, 2009. júliusában. Mellette foglalt helyet az állandó vendég Orbán Viktor, a volt (1998 –) és leendő (2010 –) magyar miniszterelnök.

A két önkényeskedésre hajlamos két vidám politikus természetesen önmagát adta, a másfél évtizeddel ezelőtti esemény emlékezetes mozzanata az volt, hogy Băsescu annyi autonómiát engedélyezett az erdélyi magyar közösségnek, amennyi Tulcsa dobrudzsai vagy Caracal olténiai városnak jutott; Orbán meg a kibici kérdésre, hogy Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura szavazna a romániai elnökválasztáson (amiből mindenki megtudhatta, hogy K. H. jelölt volt), szellemesen azt válaszolta, hogy a második fordulóban Băsescura. Könnyen előfordulhat, hogy a részeges matróz végül Orbán szavazatával nyerte meg az ominózus második fordulót fél év múltán, 2009 végén Mircea Geoană ellenében, a második forduló lázas éjszakáján fordítva meg az eredményt. Ma Traian – szintén az imposztorság jegyében – Románia viharvert európai parlamenti képviselője. Kettejük barátsága azóta veszíthetett a mélységéből, mint a Duna kánikulában. De nem ez a fontos, hanem, hogy Magyarország is homogén nemzetállam, sőt még inkább.

De álljon itt a korabeli beszámoló az Új Magyar Szóból, addig is, amíg 2024. júliusában is végigélvezzük Orbán Viktor idei fellépését, újabb békemisszióját a Medvék jegyében.

Kifütyülték Basescut

Füttykoncert kísérte Traian Băsescu szombaton Tusnádon tett kijelentéseit; az államfő – immár sokadszorra – leszögezte, hogy a székelyföldi régió ugyanannyi autonómiát érdemel, mint Tulcea vagy Caracal. „Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam” – hajtogatta Băsescu a huszadik Tusványoson, ahol Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Tőkés László EMNT-elnökkel egy asztalnál ült. Kijutott a hétvégén a hurrogásból nemcsak az
államfőnek, hanem közeli embereinek is: Elena Udrea demokrata-liberális párti minisztert és Emil Boc kormányfőt, a PD-L elnökét szintén kifütyülték.

„Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam” – ismételte meg háromszor is Traian Băsescu szombaton Tusnádon, ahol az államfő Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Tőkés László EMNT-elnökkel egy asztalnál, a huszadik Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadást. Az elnök ismételgetését egyre hangosabb füttykoncert kísérte; Băsescu – immár sokadszorra – kijelentette, hogy a székelyföldi régiók ugyanannyi autonómiát kapnak majd, mint Tulcea vagy Caracal. Ezt a megjegyzését előbb meghökkent csend, majd hurrogás fogadta, mire az elnök a román alkotmány első cikkelyét idézte, mondván: Románia alkotmánya nem alku tárgya. Ennek hallatára
a több száz fős közönség tovább hangoskodott, fújolt, Băsescu pedig azzal „fenyegette meg” a hallgatóságot, hogy mindaddig ismételgeti ezt, amíg csend nem lesz.
Miután szóhoz jutott, a területi autonómiával kapcsolatos észrevételéhez azt is hozzátette: Romániában minden közösség a jelenleginél több önállóságot érdemel, mind a politikai, mind a mindennapi életben. Băsescu szerint a tanügynek, és az egészségügynek is a helyi sajátságokat figyelembe vevő rendszerre van szüksége, ezekre a struktúrákra nem lehet egy központi programot felülről ráerõltetni.

Tõkés: ezek szélsõséges kijelentések

„Több európai országban is működnek már autonómiák, miközben a román hatalom azt mondja, hogy soha. Ez szélsőséges kijelentés” – minősítette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Tusnádon az államfő szombati beszédét. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a Tusványoson történtek kapcsán úgy vélekedett, Băsescu a nacionalista érzületű Băsescu erdélyi románok szavazataira pályázva tett a magyar kisebbséget provokáló kijelentéseket. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos azonban nem tartja nacionalista indíttatásúnak Traian Bãsescu autonómiával kapcsola-
tos kijelentéseit. Eckstein – aki kulcsszerepet játszott abban, hogy az elnök elment a tusnádi táborba – az ÚMSZ-nek elmondta, nem beszélhetünk nacionalista indíttatású kampányüzenetekről, „hiszen az államelnök világosan elmondta a tusványosi előadáson, hogy a közösségeknek a jelenleginél nagyobb mértékű autonómiára van szükségük”. A tanácsos la punk felvetésére cáfolta, hogy az államfő a román szélsőjobb szavazóit célozta volna meg tusnádi kampányüzenetével. „Az elnök tisztán megmondta, hogy például a rendőrséget, az egészségügyi intézményeket és így tovább, mihamarabb az önkormányzatok hatásköre alá kell vonni” – fogalmazott lapunknak Eckstein.

Băsescu hízelgett Orbán

Tőkés egyébként igyekezett „összekötõ kapocs” szerepet játszani a két „díszmeghívott”, Orbán és Băsescu között. „Igen beszédes a Fidesz-elnök és Traian Bãsescu együttes jelenléte, mert minden jel szerint Orbán Viktor lesz Magyarország jövendőbeli
miniszterelnöke” – jelentette ki Tőkés. Orbán – a kínos „kifütyülési epizód” ellenére – a magyar és román jobboldal közös európai jövőjét igyekezett hangsúlyozni, illetve a Fidesz és Băsescu győzelmeit vetítette előre. „Nagy változások történnek Európában, amelyeket a baloldal csupán konjunkturális változásnak, balesetnek, erőeltolódásnak szeretne beállítani” – fejtette ki Orbán. A Fidesz-elnök szerint Európában egy új, jobboldali korszak kezdődött, s véget ért egy gazdaságpolitikai mítosz uralma, „amelyben a piacnak nevezett varázslat majd mindent megold”. Szerinte az európai baloldal ellentmondásba keveredett önmagával. A neoliberálisként megújult baloldal éppen azokat a jogokat veszélyezteti, amelyekért – például a szolidaritás – néhány évtizede ő maga harcolt. Tartalmatlannak, kiüresedettnek nevezte a baloldaliságot, mert – mint mondta – a polgári jobboldal ezeknek az eszméknek egy részét idõvel magába olvasz totta. „Mindentõl megfosztott bennünket a baloldal, amit a magyarok közösen felépítettek. A kialakult helyzetre csakis a polgári demokrácia jelenthet alternatívát” – szögezte le.
Beszédét követően egy néző kérdésére, miszerint a közelgő romániai elnökválasztáson Kelemen Hunor RMDSZ-es jelölt és Traian Băsescu közül ő kire adná a szavazatát, Orbán azt válaszolta, hogy „a második fordulóban” a jelenlegi államfőre voksolna. Azzal együtt, hogy előadásában Orbán – Băsescu jelenlétében – még számonkérően beszélt az ortodox egyház székelyföldi expanziójáról, a csángók diszkriminációjáról és a magyar intézményvezetők leváltásáról…

Markó: a föderalizálás is lehetőség

Egy nappal korábban, pénteken Markó Béla RMDSZ-elnök tartott előadást a tusnádi táborban, szintén az autonómia és a decentralizáció témakörében. „A következõ húsz esztendő legfontosabb feladata Romániában a központosított állam lebontása” –
jelentette ki Markó. A politikus szerint ennek elsõ lépése a decentralizáció, ezután pedig – mint mondta – át kell szervezni a jelenlegi romániai fejlesztési régiókat. „A föderalizációról is beszélni kell, nem mint föltétlenül szükséges megoldásról, hanem
mint lehetőségről” – tette hozzá.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke a felvidéki magyarság hármas kötődésérõl beszélt: ez a nemzeti kötődés, az állampolgárságból adódó kötődés és az európai identitás. Előadásában kifejtette, hogy Szlovákiában a legnagyobb probléma szerinte a szlovákok szemléletében van, ennek gyökereit pedig a szlovák állami múlt hiányában kell keresni.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerbiai magyarság helyzetéről szólva elmondta, hogy tavaly óta a Magyar Koalíció képviselői képezik a mérleg nyelvét, nélkülük nincs parlamenti többség.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy száz év alatt öt állam része volt a kárpátaljai magyarság, öt hadseregben szolgáltak fiataljai. Véleménye szerint Ukrajna még nagyon távol áll az európai uniós integrációtól.
Horváth István

Megjelent az Új Magyar Szó V. évfolyama 134. (951.) számában 2009. július 20-án.

A másfél évtizeddel ezelőtti Tusványosról írt, Elszigetelő(dő)k című akkori gyors reagálású jegyzetünk több vonatkozásban érdekes lehet ma is, egyik következtetése: „Ahol a stadionokban heilhitlereznek, ahol faji alapon szervezetten gyilkolnak, az már fasizmus. És számunkra nagyon zavaró, hogy a jobboldali szélsőségesekkel kell osztoznunk autonómiánk követelésében, ellenzőinek legnagyobb örömére.”