A (föltehetően) még Kazárföldön a magyar törzsekhez csatlakozott türk kabarok (kavarok) korán kapcsolatba léptek a hasonló nyelvet beszélő karaita zsidókkal; ezek közül néhányan akár be is olvadhattak közéjük. Erre utal egy (Erdélyben föllelt) ősi nyelvemlék.
A karaita nyelv a türk nyelvcsaládba tartozik. Így a karaiták lehettek a magyarok első zsidó kapcsolatai… a honfoglalás óta. S velük – még Ungarnführer Orbán szerint is joggal és örömmel – fajkeveredtünk is…
A karaita judaizmus egy zsidó valláson belüli mozgalom. A lexikonok, a Wikipédia szerint az a legmeghatározóbb jellemzője, hogy Szentírásként csak a Tanakhot (az Ó-Szövetséget) fogadja el; elutasítja, hogy a Misna és Talmud előírásai – azaz az úgynevezett szóbeli tan – a halakha (a kötelezően alkalmazott zsidó törvények, előírások és szokások gyűjteménye) része volna. A karaita felfogás szerint Mózes egyetlen Tórával tért vissza Szináj hegyéről, nevezetesen az írottal, és nem hozta magával az ún. szóbeli tant, ahogy a többségi rabbinikus zsidóság vallja. A karaiták az írások értelmezésekor csupán a szövegekre koncentrálnak és szó szerint értik azokat.
Maga a ‘karaita’ elnevezés a קָרָאִים [kárá’im] héber szóból származik, jelentése: „olvasók” vagy „akik olvassák (az írásokat)”. Ez ragadványnév, amely azért maradt meg, hogy a karaiták elkülönüljenek a – többségi – rabbinizmus híveitől. Izrael Állam kikiáltása után – amelyet a karaiták (csakúgy, mint a cionisták)a megváltás részeként értelmeznek – az Országba (Erec Iszráél) költöztek. Modern korunkban az irányzat hívei külön szervezetet alkotnak. Körülbelül 40 000 (usque 50.000) karaita él a Földön, három-negyedük Izraelben (Berseba, Ramla és Asdód városokban) – többségük Egyiptomból, Szíriából és Irakból „alijázott” oda..
A 10. és 11. században nagy számú karaita írás keletkezett és terjedt el az iszlám világban. Ekkorra a karaita közösségek megerősödtek és függetlenedtek a rabbinikus fennhatóságtól, megvetették a lábukat sok muszlim városban. Karaita személyek magas társadalmi pozíciókat töltöttek be az arab, a muszlim világban – adószedők, orvosok, hivatalnokok, bagdadi és egyiptomi bíróságok tagjai voltak.
A 11. századra a karaiták Spanyolországban is számottevő erővé váltak, azonban magas rangú, a rabbinikus hagyományok talaján álló zsidó ellenfeleik végül rávették a spanyol uralkodót, hogy üldöztesse és utasítsa ki őket. (1492-ben maguk is hasonló sorsra jutottak…)
A krími karaiták türk eredetű népcsoport tagjai, akik a zsidó vallás karaita ágát követik. Mintegy 2000-en lehetnek, többségük máig a félszigeten él.
Nagy Witold litván-lengyel uralkodó néhány száz karaita katonát hívott meg a Krím-félszigetről és telepített le 1397. körül a litván Trakai környékére, várőrségnek. Néhány kis közösség a mai napig fennmaradt, megőrizték nyelvüket, szokásaikat; krími őshazájukból kivándorolva a mai Litvánia déli részén és Ukrajna nyugati részén telepedtek le. Vallási központjuk a litvániai Trakai városka volt. A rabbinizmussal való ellentétük miatt a nácik nem üldözték őket, és a helyi litván, lengyel, ukrán hatóságok sem. Lengyelországban 250 fős közösséget alkotnak, az isztambuli 50 fős közösség még ma is találkozik a város európai részén található karaita zsinagógában.
Az 1950-es évek elején az izraeli főrabbi megállapította, hogy a karaitizmus terjedését sikertelenül próbálták meggátolni. Zsidóságuk elismeréséről hosszú vita volt Izraelben, végül is az ortodox rabbitanács annak ellenére is elismerte őket zsidónak, hogy ők maguk a rabbik joghatóságát nem ismerik el. Így a hazatérési törvény is vonatkozik rájuk.
Saját maguk által nyilvántartott adatok szerint Izraelben 40 ezren élnek, szerte a világban további tízezren. Egyik vezetőjük, Mose Firrouz karaita tanító és Tóra-tudós elmondta, hogy Izraelben 2015-től teljeskörű, az állam által elismert vallási autonómiával rendelkeznek, amely a születéstől a halálig – a körülmetéléstől a házasságon át a temetésig – biztosítja vallási életvitelük zavartalan folytatását.
A judaizmus fővonala – például Maimonidész – szerint a szóbeli törvények elutasítói eretnekek. De Maimonidész nem gondolja, hogy meg kellene büntetni vagy ki kellene zárni őket…
A Pallas-lexikonból: „…Tauria (Tavricseszkaja gubernija), orosz kormányzóság, amely magában foglalja Krím félszigetét, valamint a Herszon és Jekaterinoszlav, az Azovi- és Fekete-tenger közti területet; mintegy 63,500 km2-en”
Saját „adat”: a rövid ideig nálunk is árusított Tavrija autó – az ukrán Zaporozsec – is innen kapta márkanevét…
Végül lásd még a mitológiai vonatkozást: Iphigénia Tauriszban…
