Vucic története ezer sebből vérzik.
Aleksandar Vucic kiválóan ért ahhoz, hogy elterelje a figyelmet az otthoni bajokról, ha ég a ház. Márpedig Belgrádnak egyre súlyosabb belpolitikai és gazdasági válsággal kell megküzdenie. Az új kormányt még mindig nem nevezték ki, pedig a parlamenti választást a magyarral egy időben, április 3-án rendezték meg, s közben az Európai Unió részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik Belgrádra, foglaljon állást: Moszkvát vagy Brüsszelt választja-e. Emellett azt is elvárnák tőle, hogy rendezze a viszonyt Koszovóval. Bár Vucic rendre azt állítja, valóságos aranykort él át hazája az ő vezetésével, a gondokat jól mutatja, hogy országa a minap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Egyesült Arab Emírségektől is hitelt kért.
Vucic azonban nem csak ezekkel a gondokkal foglalkozott sebtiben összehívott szombati sajtóértekezletén, hanem előállt egy lehetetlen történettel. Nem kevesebbet állított, miszerint 1999-ben Magyarországnak észak felől kellett volna támadást intéznie Szerbia ellen, hogy Belgrád Koszovóból helyezze át erőit a Vajdaságba.
A szerb elnök azt állította, mindezt a magyar kormányfő mondta el neki, és az ő engedélyével adja tovább. Azt is közölte, hogy ez az akkori amerikai elnök, Bill Clinton és Margaret Thatcher ötlete volt. Mint mondta, Orbán akkori kormányfőként fel is kereste a briteket, s Thatcherrel is találkozott, aki közölte vele: rossznéven vette, hogy Magyarország nem támadta meg Szerbiát, ez sok brit katona életébe kerül majd.
Vucic története ezer sebből vérzik, többek között amiatt, mert a Vaslady 1990-ig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót, akkor már rég nem ő, hanem Tony Blair volt a kormányfő.
A másik, hogy Clinton nem akart szárazföldi akciót Szerbia ellen, ezt meg is írta önéletrajzi könyvében. S le is vezette, miért, mint rámutatott, ez túl nagy emberáldozattal járt volna.
A tény ezzel szemben az, hogy Vucic 1999-ben Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök elnyomó gépezetének volt tagja, s tájékoztatási miniszterként nagy szerepe volt az akkori cenzúra bevezetésében, illetve már akkor félretájékoztatta a közvéleményt.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. október 8-án.
